A címszereplő "bolond idegen" egy párizsi fiatalember, Stephane, aki kedvenc cigánydalának énekesnője után nyomozva egy romániai cigány faluban köt ki. A részeges öreg Izidor befogadja a házába és segít neki legyőzni a többiek gyanakvását. Kölcsönös vonzalom alakul ki Stephane és Sabina, egy csinos elvált fiatalasszony között, de kijön a börtönből Izidor fia, Adriani, aki kapcsolatban áll a helybéli maffiával.

Hátat fordít Texasnak, a nyomornak Joe. Feltett szándéka, hogy meghódítja New Yorkot. A jóképű, cowboyszerelésű fiatalember a tányérmosogatás helyett selyemfiúként akarja megcsinálni a szerencséjét. Ám kénytelen szembesülni a ténnyel: a csillogó felszín alatt romlott világ lapul. A szép remények helyett hazugságot és romlottságot talál. És egy halálos beteg barátot. A tüdőbajos csirkefogó a "menedzsere" lesz. Ratso arról álmodozik, hogy Floridában megkopasztja a gazdagokat. A mókuskerékből azonban nehéz szabadulni. James Leo Herlihy regényéből.

A forradalmi történelmi dráma második része, amely az 1792. augusztus 10-től a rémuralom végéig, Robespierre kivégzésével történt eseményeket dolgozza fel.

François egy olyan iskolában osztályfőnök, ahol szinte minden diák különféle nemzetiségű és hátrányos helyzetű családból jött. A nehéz helyzet ellenére a tanárokat a legjobb szándék, a kitartása és a tolerancia jellemzi. Minden erejükkel azon dolgoznak, hogy bátorítsák a diákokat és a lehető legjobb oktatást nyújtsák nekik. Ennek ellenére a különböző kultúrák és temperamentumok gyakran szítanak konfliktust az osztályban. A diákok miközben sokszor szórakoztatóak és inspirálják a tanári munkát, magatartásukkal a legelszántabb tanár kedvét is elvehetik az együttműködő munkától. Mivel François se nem körülményes se nem túl szigorú a diákok kezdetben együttműködőek, vagy legalábbis rá lehet őket beszélni a munkára. Nyíltsága gyakran meglepi a diákokat, akik közül néhányan maguk is megnyílnak előtte. François igyekszik ragaszkodni ahhoz, hogy a diákok tisztelettel beszéljenek egymással és vele is, de nehéz helyzetbe keveri magát, amikor diákjai elkezdik feszegetni a határokat.

A húszas éveiben járó Jorge kénytelen megörökölni apja házfelügyelői munkáját, miután a férfi infarktust kap és lebénul. Hét évébe kerül, hogy apja ápolása és a munka mellett be tudja fejezni felsőfokú tanulmányait. Mindenre elszántan kezd munkát keresni, csakhogy kikerüljön a számára elviselhetetlen közegből. Bátyja most szabadul ki a börtönből, ahol az utolsó hetekben szerelembe esett a szintén ott raboskodó Paulával. A lánynak egyetlen célja, hogy teherbe essen és átkerüljön a biztonságot jelentő kismama részlegre. Amikor kiderül, hogy Antonio nem képes teherbe ejteni Paulát, a férfi szokatlan kéréssel áll öccse elé.

Huszonkét rendező, tizennyolc rövid történet, és egy egész estés szerelmi vallomás a fények és a szerelem városáról, Párizsról. Valamennyi történet a francia fővárosban játszódik, ahol a világ minden részéből érkezett rendezők és sztárok mesélnek a szeretetről és a szerelemről, amely hol elvarázsolja és ámulatba ejti az embert, vagy épp ellenkezőleg, szenvedést okoz neki. Az epizódokból megindító és felkavaró, különös és eleven nagyváros képe rajzolódik ki, ahol minden pillanatban kapcsolatok jönnek létre és érnek véget, kéz a kézben jár a szenvedés és a boldogság.

A film főhőse Jules, a zeneimádó postás. A bel canto stílus rajongójaként illegálisan felveszi egy fekete bőrű opera díva, Cynthia, dalait. Véletlenül egy hanganyag kerül a birtokába, mely kompromittálja Saportát, a magas rangú rendőrt. A rendőr által felbérelt bérgyilkosokon kívül, könyörtelen ázsiaiak is a nyomába szegődnek, akik nagy pénzt akarnak keresni a kincsnek számító operafelvételen. Alba és Gorodish, Jules barátai, próbálnak neki segíteni, miközben a főhős a díva iránt is egyre mélyebb érzelmeket táplál.

Octave egy reklám szakember, aki álmokat ad nekünk. Egy igazi "művész", aki a modern világ minden művészi allűrjeit viseli... Drogok, nők, bulik. Egyetlen szerelmét Sophie-t is elüldözi magától. Többször is megérinti a halál szele, mikor egy átdrogozott éjszaka után egy repülőn új emberként ébred.

Sonya német középiskolás lány, aki tanulmányt akar írni a városkájáról és annak állítólagos dicső ellenállásáról a Harmadik Birodalom idején, aztán persze kiderül, hogy semmi sem úgy történt, ahogy azt a nagyöregek mondják.

Weöres Sándor, a kortárs magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja Psyché című verses művében egy a XIX. század elejére képzelt, viharos életű, soha nem létezett költőnő oeuvre-jét, életét önéletrajzi formában, csodálatos nyelvi leleménnyel írta meg. A film Weöres Sándor alkotásából indul ki, de a fiktív költői életművet a forgatókönyv írói valóságos élettörténetté változtatták, s - e sajátos realitás megőrzése mellett - százhúsz évre tágították ki... (port.hu) A filmet 1980-ban két részben mutatták be, majd 1990-ben a középső részt is előkerült. Az első rész címe : Psyché és Nárcisz (1:38), a másodiké: Psyché (1:16), a harmadiké: Nárcisz és Psyché (1:38).

Párizs, Franciaország, az első világháború alatt. Miközben katonák ezrei halnak meg nap mint nap a harctereken, Henri Landru, a látszólag tisztességes bútorkereskedő, nős és négy gyermek apja könyörtelenül táplálja saját baljós halálgyárát.