Sorrentino filmjében egy olyan ember portéját festi meg, akinek története egyszerre bűvöli el, és kényszeríti megvetésre a nézőt. A film főhőse, Gulio Andreotti, aki hét alkalommal volt miniszterelnök, 25 alkalommal töltött be miniszteri posztot és akinek gúnynevei között olyanok szerepelnek, mint: a Halhatatlan, a Szfinx, a Szalamandra, Fekete Pápa, vagy a Sötétség és Örökkévalóság Ura. A barokkosan sűrű cselekmény 60 év zajos, dühvel teli olasz történelme a Kereszténydemokrata Párt első kormányzásától napjainkig.

A The Doors és zenéje legenda. A film elementáris erővel, zenében és képekben mutatja be a valóság küszöbének átlépését, az áttörést a "másik oldalra". Kábítószeres látomások, eksztatikus, botrányos színpadi fellépések, rituális szeretkezések, a tudatos és tudattalan határainak elmosódása - mindez csak egy valakinek a személyiségén átlényegítve volt lehetséges, a zenekar költő-énekesén, akit úgy hívtak: Jim Morrison...

Tessa élete egyik legfontosabb döntésének meghozatalára készül, ám hirtelen minden a feje tetejére áll. A lány családjával kapcsolatos titkok felszínre törése minden eddiginél nagyobb próbatétel elé állítja a Hardinnal való kapcsolatát, és ezúttal egyáltalán nem biztos, hogy boldog végkifejlete lesz kettejük szerelmi történetének.

A fiatal Camille a híres szobrász August Rodin modellje és tanítványa lesz. Munkakapcsolatukból hamar viharos szerelem alakul ki. A lány a művész és a művészet iránti rajongása miatt maga is alkotni kezd. Egyre nagyobb sikereket ér el, az idősödő Rodinnak viszont nem konkurenciára, hanem imádatra van szüksége. A szerelmes és féltékeny Camille egyre kiszámíthatatlanabbul viselkedik. A helyzet Camille családját is egyre nagyobb aggodalommal tölti el, ugyanis a nő mély depresszióban és alkotói válságban szenved. Rádöbben, hogy Rodin nem gondolja komolyan a kapcsolatukat. Ettől idegösszeroppanást kap, bánatát alkoholba fojtja, és végül pszichiátriai intézetbe kerül.

Joe-ra (Charlotte Gainsbourg) egy nap egy sikátorban fekve a rideg utcakövön talál rá az éppen boltba igyekvő Seligman (Stellan Skarsgard). A fiatal nőt megverték, vérzik, és szemmel láthatóan segítségre szorul, ezért a férfi megsajnálja, és elviszi magához, hogy ápolja. Joe pedig mind őszintébben meséli el jóakarójának, miképp került abba a lehetetlen helyzetbe, ahogyan találkoztak. A nő nimfomániásnak diagnosztizálja magát, élményei pedig egészen a tinédzserkoráig nyúlnak vissza. Történetei között szót ejt édesapjáról, egy nagy szerelméről, és szeretőkről, de mindenekelőtt szexuális kalandjairól, amelyek bővelkednek extrémitásokban, zavarba ejtő helyzetekben, szexuális pózokban és játékokban, valamint vállalt perverziókban. Seligman megértően, ámde zavartan hallgatja a nőt és a történelemből, valamint a tudományból vett példákkal és tapasztalatokkal igyekszik értelmet adni a nő tetteinek.

Zord tél köszönt a skót fennsíkon élő klánokra. Rob Roy kénytelen ezer fontot kölcsönkérni Montrose márkitól, hogy átvészelhesse az embereivel a kemény hideget. A gonosz márki azonban sötét tervet sző. Rob Royt kirabolják, ráadásul Montrose bizalmasa megtámadja a házát, megerőszakolja a feleségét, és leöli az állatait. Így a férfi nemcsak adós marad, hanem a becsülete is odavész. A dühös Rob Roy bosszúért liheg. Útonállóként küzd a becsületéért, közben a skótok között nagy hírnévre és tiszteletre tesz szert.

Philippa Paccard, az Olaszországban élő angol tanárnő férje meghal kábítószer-túladagolásban. A kétségbeesett asszony tudja, melyik díler felelős a halálesetekért, de mivel a rendőrségnél nem talált meghallgatásra, saját maga lép akcióba. A terv azoban balul sül el és négy ártatlan ember hal meg ennek következtében. Philippát letartóztatják, és miután megtudja, mi is történt valójában, összeomlik. A tolmácsnak kijelölt zsaru, Filippo hisz a nő ártatlanságában, és tervet eszel ki a kiszabadítására.

A végzős Finn nyárra leköltözik nagyanyja kaliforniai házába, hogy ott írja meg diplomamunkáját, és hogy végiggondolja, összeházasodjon-e barátjával, Sammel. Dolgozata a női kézimunkák készítésének szertartását vizsgálja, amihez kapóra jön, hogy nagyanyja épp most varrja a mennyegzői ágytakaróját. Mint minden folttakarónak, Finn nászajándékának is van egy témája, ami nem más, mint a szív, "ahol a szerelem lakozik". A rendkívüli darab varrása közben a barátnők feltárják régi szerelmeik titkát, miközben Finn egy új szerelem élményével lesz gazdagabb.

A film igaz történetet dolgoz fel. A regényíró és filozófus Iris Murdoch (Judi Dench) és férje, az irodalomkritikus John Bayley (Jim Broadbent) rendkívüli kapcsolatát, hosszú és állhatatos szerelmét mondja el, életük két különböző korszakát bemutatva: románcuk kezdetét Oxfordban az 1950-es években és a negyven évvel később történteket, az Irist megtámadó Alzheimer-kór megjelenésétől 1999-ben bekövetkezett haláláig. Iris Murdoch életkedvtől, magabiztosságtól sugárzó nagyszerű szellemű alkotó.

Elsa sikeres írónő. Pierre sikeres ügyvéd. Pierre tizenöt éve él boldog házasságban családapaként. A mai napig szerelmes feleségébe, élvezi a családjával töltött időt, és a vele járó mindennapi teendőket is. Egyik este, egy összejövetelen találkozik a gyönyörű Elsa-val, és azonnal felforrósodik köztük a levegő, mindkettőjükben azonnal fellángol valami. Egyértelmű vonzalmukat igyekeznek felelősen kezelni. Pierre felesége iránt érzett szerelme, és Elsa szabálya, miszerint házas férfivel nem randizik, visszatartja őket attól, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz. Ám amikor pár nappal később véletlenül ismét egymásba botlanak, a vonzalom rajongásba csap át. Tovább már nem tudják titkolni, hogy elválásuk óta ott élnek egymás fantáziájában, és a képzelet és a valóság hamarosan összemosódik számukra.

Angel Deverell története az 1900-as évek elején játszódik az Edward-kori Angliában. A vidéki boltosnő lánya kamaszkori romantikus fantáziáit nemcsak gondolatban, hanem papíron is kiéli. Amikor a sok visszautasítás után egy londoni könyvkiadó vállalja egyik regényének kiadását, úgy tűnik, hogy Angel vadromantikus történetei saját életében is valóra válnak. Ha az irodalmárok nem is, de a nagyközönség habzsolja a regényeit, és a hirtelen jött hírnév és gazdagság hamar a lány fejébe száll. Vidéken kastélyt vásárol és kiveti hálóját álmai férfijára, titkárnője bátyjára, a festőművész Esmére. A regényei hősnőinek életét élő Angelnak azonban ki kel lépnie képzelt álomvilágából, és szembe kell néznie az I. világháború szörnyűségeivel és félresikerült házasságával.

Isabel Walker (Kate Hudson) tipikus kaliforniai lány, aki azért érkezett Párizsba, hogy meglátogassa várandós nővérét. Roxeanne (Naomi Watts) romantikus hangú költő, és éppen most hagyta el a férje. Úgy tűnik, semmi sem akadályozhatja már meg a válást. Időközben Isabel beleszeret egy nős francia diplomatába (Thierry Lhermitte), akiről kiderült, hogy Roxy férjének nagybátyja. Ahogy nő a zűrzavar, úgy kerül szembe egymással az amerikai idealizmus és a Walker lányok független szelleme a Persand család jellegzetesen francia kifinomultságával és merev racionalizmusával. A két család viszonyát tovább bonyolítja egy Roxy tulajdonában lévő festmény, melyről kiderül, hogy több millió dollárt ér.

Józef Klemes Pilsudski, a XX. század lengyel történelmének egyik legnagyobb hatású politikusa, hosszú utat tett meg a Lengyel Szolcialista Párttól a függetlenné váló Lengyelország államfői pozíciójáig. Életének történetébe 1901-ben kapcsolódunk be, amikor a Lódz-ban letartóztatott Pilsudski átkerül Szentpétervárra, egy elmegyógyintézetbe. Az éhségsztrájktól és az elektrosokktól legyengült Pilsudskit barátai megszöktetik az Intézetből, és a Monarchiához csatolt lengyel területre menekítik. Ettől kezdve Pilsudski élet-halál harcot kezd a cári birodalom ellen, Lengyelország egyesítéséért. Megteremti a lengyel lövészek szövetségét, ezzel megalapozva az I. Világháború alatt harcoló Lengyel Légiókat, melyek az Osztrák-Magyar Monarchia oldalán küzdenek a háború alatt. Életének ez az első fejezete kalandokkal és izgalmakkal teli, megmutatja erős személyiségét és politikai éleslátását.