1946-ban egy Andy Dufresne nevű bankárt - noha makacsul hangoztatja ártatlanságát - kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival, a szadista börtönszemélyzettel, a szinte elállatiasodott rabokkal. Azonban Andy nem törik meg. A bankéletben szerzett tapasztalatai segítségével elnyeri az őrök kegyét és azzal, hogy elvállalja egyik rabtársa illegális akcióiból származó bevételeinek könyvelését, kivívja "társai" elismerését is. Cserébe viszont lehetőséget kap a börtön könyvtárának a fejlesztésére, ezzel némi emberi méltóságot csempészve a keserű körülmények között élő rabok mindennapjaiba.
Az apolitikus amerikai Rick kávéházat vezet Casablancában. A bár szélhámosok, szerencsejátékosok és vízumra várók találkozóhelye. Váratlanul feltűnik Rick hajdani szerelme férjével, Victor Lászlóval. László egy koncentrációs táborból megszökött ellenálló, akit a nácik keresnek. Ilsa egy évvel korábban azért hagyta el Ricket, hogy a nehéz helyzetben férje mellett legyen. A románc ismét fellobban, a nő végleg szerelmével, a cinikus Rickkel akar maradni.
Az egyik német tengeralattjáró bevetésre indul a franciaországi kikötőből a második világháború idején. A legénység jószerivel csupa fiatal, éretlen és tapasztalatlan férfiból áll, akiket meggyőzött a náci propaganda, és elcsábított a technika. Nagy lelkesedéssel vetik magukat a szövetségesek elleni küzdelembe, hogy azután a saját bőrükön tapasztalják meg a tengeralattjáró-háború poklát. Az acélkoporsóban vívott idegőrlő és kimerítő harcot a természet erőivel és a láthatatlan ellenséggel.
A második világháború befejezése után megkezdődött a német háborús bűnösök felelősségre vonása. A megszállt Németországban, Nürnberg városában több per is zajlik. Ezek egyikében négy német bíró áll amerikai bíróság elé. Ezek az emberek teljes mértékben kiszolgálták a náci rendszert. Közülük egyedül Dr. Janning az, aki nem próbálja tagadni a bűnösségét. Mindezt azzal magyarázza, hogy honfitársaihoz hasonlóan ő sem figyelt fel a rémtettek előjeleire. Az ügyben Dan Haywood bíró ítélkezik. Az öreg bíró nehéz helyzetben van, a borzalmak ellenére tárgyilagosnak kell maradnia.
A második világháború elején a fölkapott, fiatal New York-i drámaírót, Barton Finket Hollywoodba csábítja az egyik producer. Forgatókönyvet akar íratni vele az új filmjéhez. Fink a nagy Műről álmodik, ám valójában egy másodvonalbeli moziról van szó, a Jó és a Rossz küzdelmével a középpontban, mellőzve minden társadalomkritikai felhangot. Barton Fink beköltözik hát egy szállodába, ám a csalódott szerzőnek nem megy a munka, alkotói válságban szenved. Egyik nap megismerkedik Charlie Meadowsszal, a szállodai szomszédjával. Különös kapcsolat alakul ki kettejük között.
Az ötvenes években az emberiség még félelemmel vegyes ámulattal figyelte az ismeretlen, titokzatos és veszélyes világűrt. Miután a szovjetek 1957-ben fellőtték az első Szputnyikot, Amerikában nekikezdtek egy olyan űrhajó elkészítésének, mellyel embert küldhetnek a világűrbe. A legjobb pilótákból 1959-re válogatták össze azt a hétfős csapatot, melynek tagjai közül kerül ki az első amerikai űrhajós. "Az Igazak"-nak hívták őket, akiket egységes csapattá, igaz barátokká kovácsolt a hatalmas feladat. A szovjetek azonban újból megelőzik őket, első emberként Gagarin jár a világűrben.
A negyvenes évek közepén a háborúból tér vissza Kaliforniába Paul. A buszon megismerkedik Victoriával, a gyönyörű mexikói lánnyal, aki meglepő kéréssel fordul hozzá. Nagy szüksége lenne a segítségére, mert terhes, és nem mehet haza férj nélkül a szigorú családjához, a szülei azonnal kitagadnák. Paul elvállalja, hogy eljátssza a férj szerepét. A szigorú apát becsaphatják a fiatalok, de saját maguknak nem hazudhatnak sokáig. Az eleinte csak színlelt szerelem napról napra, óráról órára valóságosabbnak tűnik. Ez még nem lenne baj, ám Paulnak felesége van.
Egy tengeralattjáró kapitánya és hadtáp tisztje mindent megtesz, hogy hajójuk a szárazdokkból visszakerüljön a második világháborús csatákba. Megjelenik azonban a színen - azaz a hajón - egy csapat gyönyörű ápolónő, új életet hoznak a rózsaszín tengeralattjáró szűk falai közé. A hirtelen haragú kapitány és az agyafúrt beosztott, Grant és Curtis csodálatos párosa, igazi klasszikussá tette ezt a filmet.
1992-ben a veterán Jack Starks amnéziás állapotban tér vissza Irakból és hamarosan rendőrgyilkosság vádjával elmegyógyintézetbe zárják. Egy különös orvos, Dr. Becker kísérleti gyógyszerek felhasználásával ijesztő kezelésnek veti alá. Az eljárás 15 évvel későbbre, egy jövőbeli hallucinációs utazásra küldi Jacket, ahol kétkedve kell szembesülnie egy olyan jövővel, amelyben ő már nem játszik szerepet. Jackie, akivel a gyilkosság előtt utoljára találkozott, és aki azóta felnőtt, közli vele, hogy Jack Starks pár nappal a kezelés megkezdése után meghalt.
Az Abu Ghraib börtön az amerikai hadtörténet egyik legszégyenletesebb incidensének adott helyet. Mindannyian láttuk az esti hírösszefoglalókban a levetkőztetett foglyokat, a meggyalázott testekből épített piramist és a felettük őrt álló fiatal tizedesnő aljas vigyorát. Most lehetőségünk nyílik közelebbről megismerni azoknak a férfiaknak és nőknek az igaz történetét, akik átlépték a keskeny határvonalat vallatás és kínzás között.
A film a második világháborús dán ellenállásról emlékezik meg, szimpatikus északi szárazsággal és minimális pátosszal. A cím az ellenállás két fontos alakját, az égő vörös hajáról Lángnak nevezett Bent Faurschou-Hviidet és állandóan savanyú ábrázatáról Citromnak becézett Jørgen Haagen Schmith-et jelenti, akik feladva karriert, családot,fegyverrel, gerilla-harcmodorban szálltak szembe az országot megszálló náci német hadsereggel, valamint az őket támogató dán kollaboránsokkal.
Casey Rybackről (Steven Seagal), a USS Missouri csatahajó jámbor szakácsáról csak kevesen tudják, hogy valamikor mindenre elszánt harcosként szolgált Vietnamban és a Közel-Keleten. A sors újra közbeszól, mert amikor a Missouri terroristák célpontjává válik, akik meg akarják szerezni a hajó nukleáris fegyvereit, Rybacknek a maroknyi legénység élére kell állnia, hogy megvédje a hajót, miközben a szárazföldön milliók rettegnek lélegzetvisszafojtva a fenyegető nukleáris háborútól.
Törékeny, szőke asszony áll egy hatalmas ország elnöki palotájának az erkélyén. Előtte százezres rajongó, zokogó tömeg, s ő könnyekkel a szemében búcsúzik: "Ne sírj értem, Argentína". Ő Evita Peron, a nő, aki hihetetlen mélységekből jött és hihetetlen magasra jutott. A nő, akit istenként imádtak, mert nem akart más lenni, mint egyszerű ember: bár a pompa lett az osztályrésze, nem felejtette el, mit jelent a nyomor.
John Henry Irons azzal keresi a kenyerét, hogy fegyvereket tervez a hadseregnek. Amikor kidolgozza, hogy hogyan lehet az ártatlan katonákat békés úton semlegesíteni, és az ötletet senki sem veszi komolyan, abbahagyja a munkát. Ám amikor észreveszi, hogy az utcai harcokban a rivális bandák sikeresen alkalmazzák módszereit, összeszedi minden találékonyságát, hogy visszavágjon az őt ért sérelemért. A kosárlabdavilág népszerű sztárja, Shaq alakította acélember kicsit komikus fém öltözékében, de aranyszívével leszereli a modern civilizáció jelentette összes "ellenséget".