Az eladósodott kisember, Kim úr öngyilkosságot kísérel meg, leveti magát Szöul egyik hídjáról, ám a megnyugvást hozó mennyország helyett egy lakatlan szigeten ébred. A folyóparti lakások egyikében él egy lány, aki már három éve nem mozdult ki az otthonából.
Élete főművén dolgozik Caden Cotard színházi rendező. Olyan monumentális darab megvalósításáról álmodik, amely egy gigantikus raktárépületben felépített, "életnagyságú" New Yorkban játszódik és amelyben a nap huszonnégy órájában több ezer színész, statiszta játszik. Műve egyszerre nagyszabású vállalkozás és személyes hangvételű darab, amelybe minden élményét - szakmai és szerelmi kapcsolatait, az öregedéstől való félelmét, a betegséggel kapcsolatos problémáit - megpróbálja beleszőni. Idővel azonban elmosódnak a valóság és a képzelet határai.
Sam Bell három évre szóló szerződést kötött a Lunar Industries számára. A szerződés teljes időtartama alatt ő az egyetlen alkalmazott a holdi állomáson. Elsődleges feladata a hélium-3, a Földön jelenleg használt tiszta és bőséges mennyiségű üzemanyag begyűjtése és rendszeres rakétával történő visszaszállítása a Földre. A holdi állomás és a Föld között nincs közvetlen kommunikációs kapcsolat, így az egyetlen közvetlen, valós idejű kapcsolata a GERTY-vel, az intelligens számítógéppel van, amelynek feladata a napi szükségleteinek ellátása. Miután megsérül majd felépül, engedély nélkül visszamegy az összetört kombájnhoz, ahol váratlan felfedezést tesz. A lelet miatt kételkedni kezd a józan eszében, majd a valódi személyazonosságában, aztán a vállalatban és GERTY hajlandóságában, hogy azt tegye, ami a legjobb neki. Az ebből fakadó meggyőződései miatt egyetlen küldetése az lesz, hogyan juthat vissza egyedül a Földre.
Maddy Whittier, aki egész életét az otthonában töltötte, mert mindenre allergiás, beleszeret a szomszédba költöző fiúba.
Charlie Lavery repülőgépével üzemanyagot visz az artikus térségbe. Visszaútján egy beteg nőt szállít kórházba. Váratlanul elromlik a gép, s egy civilizációtól távol levő, elhagyatott heyre zuhannak. Mindketten túlélik a zuhanást. Charlie segítségért indul, de a céltalan keresgélés közben elhagyja az ereje és összeesik. Halálán van, amikor a beteg nő rátalál, és gyógyítani kezdi. A zord környezethez szokott útitárs lassan megtanítja a túlélés fortélyaira.
Michael Peterson egész életében arról álmodozott, hogy híres lesz. A forrófejű, huszonkét éves srác úgy gondolta, ennek legegyszerűbb módja, ha kirabol egy postahivatalt. Petersont azonban gyorsan elfogták és hét év börtönbüntetésre ítélték. Végül több mint harmincnégy évet töltött rács mögött, ebből harmincat magánzárkában. A hollywoodi sztár, Charles Bronson nevet is itt vette fel. Hírnevét fékezhetetlen természetével, túszejtő akcióival szerezte. Az Egyesült Királyság legerőszakosabb rabjaként tartották számon, aki nemcsak a fegyőrökre, de a társaira nézve is állandó veszélyt jelentett. Átváltozásáról, életéről több könyvet írt.
Jones tizenhét éves és felveszik a főiskolára. Elköltözik otthonról és kivesz egy lakást a kisváros egyik legszebb utcájában. Ezután szembesül azzal, hogy két vonzó szomszédja - a csábuló, romantikus-szerelmes, eperajkú szőke és a csábító, vad, zabolátlan, művész közt többet tudhat meg az életről, mint bármilyen iskolában. Tanítómesterei közé tartozik még a nagyvonalú ágykereskedőnő - aki azon melegében ki is próbálja a termékeket a kedvére való vevőkkel és a helyi pisztolyhős, aki a legnagyobb fegyverrel tanítja lőni és már három éve nem volt nővel.
A hírhedt 16. századi grófnő, Báthory Erzsébet hátborzongató történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők, drámaírók, zeneszerzők, festők és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent. Báthory Erzsébet az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében. A legenda szerint többnyire nők estek áldozatul a grófnő kegyetlenségének: megkínozta és megalázta őket, kiontott vérükben fürdött, fogaival tépte szét az áldozatok eleven húsát, majd végzett velük. De valóban ez történt a grófnő várában? Az eltelt négy évszázad alatt semmilyen történelmi dokumentum nem került elő, ami mindezt egyértelműen igazolná. A film a hagyományos elképzelésektől eltérő módon ábrázolja a grófnő alakját. A történet egy védtelen özvegyről szól, aki gazdagabb és sokkal nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint maga a király. Báthory Erzsébet modern gondolkodású, reneszánsz asszonyként szerepel a filmben, aki egy összeesküvés áldozatává válik.