Az első világháborúban Párizstól 28 km-re megmerevedett a front és egy folyamatos, zegzugos lövészárok-rendszer alakult ki, amelyben francia közkatonák küszködtek a mindennapi apró kis győzelmekért a németek ellen, melyet parancsra teljesítettek. Mireau tábornok ebben a lehetetlen helyzetben olyan feladatot kap, amely egyenlő az öngyilkossággal, vagyis a "Hangyavár" bevételét. Dax ezredes először nem ért egyet a parancs végrehajtásával, de később elfogadja. A roham megkezdődik, de igen gyorsan vissza kell vonulnia a francia ezrednek, oly sok a veszteségük. Broulard tábornok parancsot ad ki a saját tüzéreinek, hogy lőjenek a visszavonuló, "gyáva" katonáikra. Ezt a parancsot a tüzérparancsnok megtagadja. A visszavonulás után a vezérkari tábornokok felelősségre vonják az ezredet a "gyávaságukért" és elrendelik, hogy az ezred három századából száz-száz főt végezzenek ki. Dax ezredes a tábornokok elé áll, s közli velük, hogy őt vonják egyedül felelősségre.
Ip Man Hong-Kongba költözik és nyit egy Wing Chun iskolát, ám ez nem nagyon tetszik a helyi Hung Fist iskola mesterének Jan-namnek, ezért össze is zördülnek némiképp. Ip Mannek a britekkel is megyűlik a baja.
Egy amerikai helikopteres elit desszantalakulat 400 katonája Hal Moore ezredes vezetésével Észak-Vietnam Halálvölgyébe tart, ahol véres összecsapásra készülnek a vietkongokkal. Parancsnokuk csak annyit ígér nekik: ő fog először kilépni a helikopterből és ha megéri, ő lesz az utolsó, aki visszaszáll a gépbe. A körülzárt amerikaiak hamarosan hatalmas túlerővel találják szemben magukat, s rá kell döbbenniük, csak magukra számíthatnak. Néhányan közülük közelről ismerik a háborút, de többségük most esik át a tűzkeresztségen. Mindannyian a hazájukért harcolnak és mindannyiukat várja otthon valaki: feleség, gyermek, anya, testvér. Csakúgy, mint az ellenséget.
1953 márciusában a nagy vezér meghalt, és milliók gyászolták Moszkva utcáin. Ám volt néhány ember, akinek a gyász helyett valami egészen más dolog jutott. Hruscsovnak és a vezetés többi tagjának ki kellett találnia, hogyan tovább, ezzel pedig őrült harc vette kezdetét az utódlásért.
A film az amerikai polgárháború meghatározó csatáját (1863) ábrázolja a két szemben álló fél jelentős személyiségeinek szemszögéből, illetve az ő egyéni sorsukkal összefüggésben, látványos csatajelenetekkel. Film az amerikai történelem tapasztalt vezetőiről, a háborúról, szenvedélyről és hatalomról az éles nézeteltérések viharában.
1943 Három esztendeje, hogy a németek megtörték a franciák ellenállását. Nem így Afrikában, ahol fölállítják az első francia hadsereget. Százharmincezer arab és más afrikai származású katona szolgál a trikolór alatt. Miközben ők az életüket tették föl a németek elleni harcra, sok francia "indigenes"-nek, bennszülötteknek csúfolja őket. Feltárul néhány katona sorsa: a nemes Abdelkader keményen küzd az ügyért, Yassirt inkább a pénz motiválja, Said a szegénység elől menekül, míg Messaoud romantikus álmodozó. Miközben feletteseik szinte semmibe veszik őket, felbecsülhetetlen szolgálatot tesznek Franciaországnak.
1915, Törökország. AQ jómódú örmény Avakiancsalád vidéken él, az úgynevezett Pacsirtavárban. Tiszteletben álló polgárok, gyakran adakoznak, és mindenkinek ott segítenek, ahol tudnak. A családfő ravatalánál - akinek halálos ágyán szörnyű látomása volt -, mindenki megjelenik, aki tiszteli őket, és akit ők tiszteltek, törökök, örmények egyaránt. A törökök azonban készülnek valamire: meg akarják alkotni a Nagy Törökországot, amiben nincs helye a gazdag és "áruló" örményeknek. Katonák százai indulnak parancsra kiirtani minden örmény férfit (korra való tekintet nélkül), a nőket és lányokat pedig Aleppo közelébe deportálják.
Két testvér, Phil és Ted Stoneman Piedmontba, Dél Karolinába utazik, hogy meglátogassák barátaikat, a Cameron családot. Azonban barátságukra rányomja bélyegét, hogy a két családnak egymás ellen kell harcolniuk a Polgárháborúban. A háború kimenetele jelentős következményekkel jár mind a két család életére.