Az elmaradhatatlan szájharmonikájáról nemes egyszerűséggel csak Harmonikának nevezett rejtélyes idegen már régóta hajszolja Franket, a gyilkos bandavezért, akivel sürgős párbajozni valója van. Frank azonban mással van elfoglalva.
Edward D. Wood Jr. a hollywoodi filmtörténelem legemlékezetesebb negatív hőse. Következetesen végigvitte a "minden idők legrosszabb filmrendezője" szerepet, sőt forgatókönyveket is írt, színész és producer is volt egy személyben. A rendező élete által ihletett film bemutatja a rendező szabados, élvhajhász életét, a "B" kategóriás sci-fi történetek kiötlését és olcsó megvalósítását. Transzvesztita hajlamát és szánalmas barátságát az öregedő, hanyatló Lugosi Bélával, a Drakula-filmek egykori magyar származású sztárjával.
Gloria Madrid külvárosában él a családjával. Az asszony takarít, a férje, Antonio taxizik és hamisítóként dolgozik. Képtelenek ötről a hatra jutni, az agyonhajszolt, gyógyszerfüggő anya, valamint az önző apa nem tudják összetartani a családot. A két tizenéves fiúk közül a nagyobbik droggal kereskedik, míg a kisebb homoszexuális, az anyósa meg teljesen őrült. Gloriában egy nap megszakad valami, megelégeli a kilátástalan helyzetet, megöli a férjét, a homoszexuális Miguelt pedig eladja egy pedofil fogorvosnak.
Mélyen felkavaró, kacskaringós történetvezetésű film egy nehéz sorsú, idõsödõ férfi és egy lányát fiatalon elvesztõ édesanya váratlan barátságának történetét beszéli el. A zárkózott, kissé merev Alex, nemrégiben szabadult a börtönbõl, de hogy miért kellett ülnie, arról nem szívesen beszél. Winnipeg felé vezetõ útján felvesz egy bohókás, kissé lökött és szószátyár kiscsajt, Vivienne-t , akirõl kiderül, hogy szépreményű írójelölt, és éppen a Felsõ-tó északi partjánál fekvõ szülõvároskájába, Wawába tart. A semmibõl hirtelen feltűnõ kamion beléjük ütközik. Vivienne azonnal meghal, Alex azonban egy karcolás nélkül megússza a balesetet. A lelkifurdalástól megtört férfi felkeresi Vivienne édesanyját, Lindát, egy aktívan élõ autista nõt. Linda szeret priccsszerű ágyán aludni, imád havat falatozni, rajong az árnyjátékért meg az olyan mesés és titokzatos szavakért, mint a szkrebli. Tulajdonképpen maga is gyermek. Alex rövidnek szánt bocsánatkérõ látogatása elhúzódó vendégeskedéssé válik.
Mark jó eszű tinédzser fiú, aki nemrégiben költözött a keleti partról Arizonába. Szülei megajándékozzák egy rövidhullámú rádióval, hogy tarthassa a kapcsolatot barátaival, Mark azonban nagyobb vállalkozásba fog a készülékkel: kalóz dj-ként a környékbeli srácok hősévé válik. Amikor egyik hallgatója öngyilkosságot követ el, és kitör az iskolában a vagány dj keltette káosz, a hatóságok úgy döntenek, véget vetnek a tevékenységének.
Egy titokzatos csokoládébolt megnyitása valóságos háborút robbant ki a francia kisvárosban, Lansquenet-ben. Itt ugyanis úgy tűnik, mintha száz éve semmi sem változott volna. Az üdítő fuvallatot Vianne Rocher érkezése hozza meg: a lányával céltalanul utazgató asszony csokoládéboltot nyit Lansquenet-ben, amely édes ínyencségeivel felszabadítja a helybeliek rejtett vágyait. Ám Reynaud grófja meggyőződéssel vallja, hogy Vianne csokoládékülönlegességei erkölcsi romlásba taszítják a várost. Ellenségeskedésük egészen addig megosztja a kisváros lakóit, míg kis híján tragédia történik.
Jake Tyler új városba költözik a családjával. A fiatalember belekeveredik az illegális küzdelembe, amelyben különböző küzdősportok képviselői mérik össze erejüket. A harcban nincsenek szabályok, csak az számít, ki nyer. Bár Jake alulmarad az összecsapásban, nem engedik kiszállni. A családját és a barátait is veszély fenyegeti, ha nem vesz részt a következő menetben. Jake a veterán, visszavonult harcművészhez, Jean Roquához fordul segítségért, hogy felkészítse az összecsapásra. A kemény edzések után eljön a pillanat, amikor szembe kell néznie ellenfelével.
A Western Summit nem a világ legszuperebb középiskolája. Nem elég, hogy Gardner diri kiábrándult a világból, szinte nincs olyan gyerek, aki ne küzdene valamilyen lelki problémával. Charlie Bartlett a közelmúltban érkezett a suliba, a beilleszkedése nem éppen zökkenõmentes. A srác azonban gyorsan átlátja a helyzetet, itt lépni kell. A sármjának és a jó emberismeretének köszönhetõen hamarosan õ lesz az iskola önjelölt pszichiátere. Charlie-nak minden problémára van megoldása, sõt pirulája. A diadalmenetét azonban nem nézi jó szemmel Gardner diri, akinek az elbûvölõ lánya is rákattan a srácra.
Hector szálka az iskola konzervatív igazgatójának a szemében, a diákok viszont rajonganak érte. A munkásnegyedből származó tanítványait az Oxford és a Cambridge egyetem felvételijére készíti fel szokatlan módszerekkel, ami az elitnél is kicsapja a biztosítékot. A kérdés az, hogy a nevelés csupán eszköz a cél elérésére, vagy a személyiségfejlődés szempontjából fontos, milyen oktatóktól kapják a diákok az útravalót. Miközben Hectort az elbocsátás réme fenyegeti, a srácok elhatározzák, hogy megvalósítják álmaikat és igazolják kedvenc tanáruk módszereit.
A korábbi rodeóbajnok, Sam csendes életet él egy alaszkai kisvárosban. Elwood egy fiatalember, aki Sam moteljében száll meg. A két férfi gyökerei közösek, így könnyen barátokká válnak. Elwood azonban konkrét céllal érkezett a városba, s ő áll a közelmúltban történt sokkoló események hátterében.
A film egy náci német történelmi dráma propagandafilm, amelyet a Terra Film készített Joseph Goebbels parancsára. Minden idők egyik legantiszemitább filmjének tekintik. A XVIII. század harmincas éveiben Károly Sándor – kinek neve következetesen Karl Alexandernek volt föliratozva; rosszul: királyok, hercegek, grófok nevét ugyanis magyarítjuk –, Württenberg hercege, hogy fényűző életmódját folytatni tudja, kölcsönökért a zsidó bankárhoz, Joseph Süss Oppenheimerhez fordul, aki egyre nagyobb befolyásra tesz szert az udvarban. Praktikákkal, zsarolással, ügyeskedéssel eléri, hogy az akaratgyenge herceg teljesen az ő bábjává váljék, így teljhatalomra tesz szert Württenbergben. Károly Sándor szembekerül saját – a zsidó bankár ténykedését hevesen ellenző – nemesi tanácsával, s Württenberg a polgárháború szélére sodródik. A herceg azonban szívrohamot kap, meghal és ezzel Oppenheimer hatalmának is befellegzik. Jud Süsst bíróság elé állítják és kivégzik.