Albert Quentin, nyugalmazott tengerésztiszt csendes kis panziót vezet Normandiában a háború alatt. Évekkel ezelőtt megígérte a feleségének, hogy felhagy az ivással, s tartja is a fogadalmát. Nyugalmas napjait egy fiatalember megjelenése pezsdíti föl. Gabriel Fouquet, leszerelt katona, és elvált a feleségétől. Spanyolországba készül matadornak, de előbb elbúcsúzna a kislányától, aki a városkában, egy lányintézetben nevelkedik. Quentinra nagy hatást tesz a fiatalember áradó személyisége, felhagy csendes, békés életvitelével, és követi Gabrielt a bohém kalandokba. Újra fiatalnak érzi magát, és újra élvezi az alkohol mámorát is...
A helyszín San Francisco, ahol egy Skorpió nevű elvetemült gazember toronyházak tetejéről már két embert lőtt le távcsöves puskájával, és újabb rémtettekkel fenyegetőzik, ha a város nem fizet. Az ügyet Harry Callahanre bízzák, akinek eszköz nem számít, csak a cél: Skorpió kézre kerítése.
Megaagy a világ a legbriliánsabb gonosztevője. És a legsikertelenebb is. Az évek során minden elképzelhető eszközzel megpróbálta meghódítani Metro Cityt, ám minden kísérlet kolosszális kudarcba fulladt a Metro Man néven ismert szuperhős miatt. Metro Man legyőzhetetlen volt, egészen addig, amíg Megaagy meg nem ölte az egyik elfuserált gonosz terve keretében.
Egy titokzatos csokoládébolt megnyitása valóságos háborút robbant ki a francia kisvárosban, Lansquenet-ben. Itt ugyanis úgy tűnik, mintha száz éve semmi sem változott volna. Az üdítő fuvallatot Vianne Rocher érkezése hozza meg: a lányával céltalanul utazgató asszony csokoládéboltot nyit Lansquenet-ben, amely édes ínyencségeivel felszabadítja a helybeliek rejtett vágyait. Ám Reynaud grófja meggyőződéssel vallja, hogy Vianne csokoládékülönlegességei erkölcsi romlásba taszítják a várost. Ellenségeskedésük egészen addig megosztja a kisváros lakóit, míg kis híján tragédia történik.
A film története a jóravaló, furfangos orvvadász és a kisvároska helyi hatalmasságai közt dúló harcról szól. A fergeteges események humora hagyományos helyzet- és jellemkomikumra épül, amit elsősorban Louis De Funes alakítása tesz ellenállhatatlanná. Utolérhetetlen, ahogy jellemábrázoló gesztusaival és fintoraival, burleszkbe illő mozgásával, nyűtt gúnyájában és ormótlan bakancsában csetlik-botlik. És természetesen nem ő kerül pácba, hanem a vele szemben álló, lomha észjárású, szépelgő, vidéki kispolgárok.
Joe Lampton fiatal tisztviselő jólétről álmodozik, s jó házból való úrilányt akar feleségül venni. Buzgó udvarlással meg is hódítja Suzant, egy módos család egyetlen gyermekét. Az apa ellenzi a kapcsolatot, s Párizsba küldi a lányt. Joe ezek után szenvedélyes szerelemre lobban egy férjes asszony iránt. Közben visszatér Európából Suzan, s bevallja, hogy várandós Joe-tól. A szülők most már ragaszkodnak a házassághoz. Joe nagyravágyása mindennél erősebb, a házasságot, a gazdagságot választja a szerelmi szenvedély helyett.
A basáskodó, de karizmatikus farmer megfélemlítéssel folytat háborút testvére új felesége és annak tizenéves fia ellen – mígnem régóta rejtegetett titkokra derül fény.
Gogol művének 1949-es filmfeldolgozása egy szórakoztató musical, melyben a kitűnő komikus, Danny Kay az álrevizor, aki egy kelet-európai kisvárosba érkezik, hogy gátlástalanul zsebrevágja a sok finom csúszópénzt, amit megvesztegetésül szánnak az igazinak, s elfogadja, hogy tejben-vajban fürösszék, mindezt azért, hogy szemet húnyjon a "rendellenességek" fölött, és minden maradhasson a régiben, hogy mindenki ott és annyit kaszálhasson be mások kárára, amennyit a többi korrupt között kiharcolt magának..
Film a filmben. Filmes stáb érkezik nagy felhajtással Waterford-ba, a Vermont állambéli álmatag kisvárosba. Ott derül csak ki, hogy a kosztümös filmhez kiszemelt kulcsfontosságú helyszínt, az öreg malmot már régen lebontották. A stábon belüli feszültség ekkor robban ki, mindenki mást okol a hibákért. Újraíratják a forgatókönyvet a helyszínen. Az ambiciózus rendező és az ideges producer megpróbálják összetartani a széteső csapatot. A férfi főszereplő nem tud leszállni a fiatal lányokról, a női filmszereplő pedig a meztelen jeleneteken kezd problémázni. Csapó indul.
A politikai vígjátéknak tervezett filmben Steve Carell a demokraták egyik stratégiai szakembere, aki eltökéli, hogy polgármesterré választat egy veterán tengerészgyalogost. A helyzet azonban nemcsak azért komplikált, mert a Chris Cooper alakította szereplő nem igazán hajlik a dologra, hanem mert a republikánusok egy nagyágyút (Rose Byrne) küldenek a városba, hogy felvegye a versenyt Carell figurájával.
Egy jóképű angol is pofára eshet néhanapján. Colin, a sikeres illusztrátor is átéli a nagy csalódást, határozott mennyasszonyának, Verának köszönhetően. Egy könnyed mozdulattal dobja lelkes udvarlóját. Colin tudja, hogy nehezen lesz képes feldolgozni a történteket ott, ahol minden a szeretett nőre emlékezteti, ezért elhatározza, hogy új életet kezd. Találomra rábök a térképre és már útra is kel, hogy letelepedjen a tengeren túl, egy békés New England-i városkában, Hope Springs-ben. A szerelmi csalódás áldozata hamar új erőre kap, köszönhetően a helyi boszorkának, aki azonnal tudja, mi, pontosabban ki kell a savanyú angolnak: a törött szívek gyakorlott gyógyítója, az élettől majd kicsattanó, minden bulira kapható Mandy, aki ráadásul mindig kapható egy kis szexre.