Nanking, a volt kínai főváros elestekor japán katonák civilek és hadifogjok százezreit mészárolták le a lehető legbrutálisabb módon, hat héten át az erőszak orgiáját ülve, miközben csak néhány jószándékú nyugati próbált közbeavatkozni - kevés sikerrel. Egyszerre nagyszabású, hihetetlenül izgalmas és torokszorító, ráadásul igaz történet, meglepően elfogulatlan szemmel!
A hatvanas évek külvárosi Londonjában élő Jenny még nincs 17 éves. A ragyogóan okos és csinos diáklány franciául tanul, csellózik, és Oxfordban készül folytatni tanulmányait kissé vaskalapos apja legnagyobb örömére, közben a felnőtt életről álmodozik Juliette Greco lemezt hallgatva hálószobájában. Egy nap megismerkedik a harmincas Daviddel, aki autóján hazaviszi az esőben ázó lányt. A találkozásból hamarosan románc lesz. A kifinomult férfi olyan életstílussal ismerteti meg Jenny-t, amiről addig csak álmodott. Az éttermek, színházak, aukciók, lóversenyek, vidéki kiruccanások és a szerelem forgatagában Jenny kezdi elveszíteni érdeklődését a tanulás iránt, és ez ellen David simulékony modorától elkápráztatott konzervatív szülei sem tiltakoznak. Bár Oxford már kéznyújtásnyira van, otthagyja az iskolát, és az új életre készül, amikor egy nap többtonnás sziklatömbként rászakad az igazság. Szembe kell néznie a kérdéssel: mit akar kezdeni az életével? (port.hu)
A maffiózók Amerikájában vagyunk. A fiatal Johnny temetésére gyűlik össze a család. A koporsó mellett felidéződik a múlt: önkényeskedések, önbíráskodások, a borzalmak. Ray, a család feje, a legidősebb testvér, aki már 13 éves korában apja parancsára ölt, nem tudja, hogy öccse halála csak egyszeri bosszú, vagy egy gengszterháború kezdete, főképp, hogy a család ellensége, Gaspare Spoglia is küld koszorút.
James Gralton (Barry Ward) 1932-ben, tíz év amerikai távollét után visszatér szülőföldjére, Írországba, hogy újranyissa egykori tánctermét. A látszólag ártatlan vállalkozás azonban nem csak rajongókra, hanem komoly ellenállókra is talál a közösségben, a feltörő indulatok pedig hamarosan erőszakba torkollnak.
Suzanne másodrangú színésznő, aki csak harmadrangú filmekben kap szerepet. Az élet kemény, pláne ha valaki Hollywoodban nő fel, egy a gyermekét élete végéig irányítani vágyó sztáranyuka társaságában. A kokain némi gyógyírt jelent ugyan számára, de Suzanne kissé túllő a célon, ezért anyja gyámsága alá helyezik. Az anyuka mellesleg sűrűn felönt a garatra és a drogot sem veti meg. A hangulat csak fokozódik, amikor az ő mamája is színre lép. A három nő csípős nyelve, őszintesége betekintést enged az álomgyár üdvöskéinek világába.
A nagy gazdasági válság ellenére a közép-nyugati Kansas Cityben virágzik az élet: az illegális alkoholkereskedelem, a szerencsejáték és a korrupció. Dől a pénz a bűnbandákhoz, forr-pezseg az éjszakai élet, és éjjel-nappal szól a dzsessz. A város az 1934-es elnökválasztásra készül. A gengszterfőnök Seldom Seen elfogatja a távírász lány piti bűnöző férjét. Ám Blondie nem hagyja annyiban a dolgot. Elrabolja a gazdag és befolyásos üzletember feleségét, hogy kicserélje vele Johnnyt. Azt reméli, hogy Roosevelt elnök tanácsadója nyomást gyakorol a bűnözőre.
Gloria Wandrous (Elizabeth Taylor) zavaros magánéletű luxusprostiként keresi kenyerét New York hálószobáiban és szállodáiban, amikor a sors egyszer csak összehozza az eszményi férfival. Szenvedélyesen egymásba gabalyodnak, minthogy azonban a férfi nős, hősnőnk nem sok jövőt jósol a kapcsolatnak. A viszony drámai módon ér véget. A történet alapjául valós történet szolgált: egy fiatal New York-i prostituált, Starr Faithfull meggyilkolása.
Lousiana állam legendás kormányzójának története elevenedik meg. Earl K. Long a "kormányozhatatlan kormányzó" néven vonult be a köztudatba. Imádta a sztriptíztáncosnőket. Amikor beleszeretetett Blaze Starrba, kora egyik leghíresebb táncosnőjébe, a politikai ellenfelei megpróbálták lejáratni. Politikai programjában számos kérdésre próbált válaszolni, főleg a feketék jogaiért szállt síkra. Nem kell különösebben magyarázni, hogy az ötvenes évek Amerikájában ez milyen veszélyt jelentett egy fehér politikusra.
A 'Tegnap éjjel' egy érzelmileg erőteljes romantikus film a bizalomról, a vágyról, a megcsalásról, a modern szerelemről és házasságról. A film a hűség "szürkezónáiról" is szól: az egy óvatlan pillanatban meghozott döntéseknek lehetnek visszavonhatatlan következményei. Az alkotás főszereplője egy fiatal, elbűvölő és jómódú New York-i pár, akik ugyanazon éjjel esnek kísértésbe. Tökéletesnek tűnő kapcsolatuk meghatározó próba előtt áll, és olyan döntéseket kell meghozniuk, melyekre egyikük sem számított, amikor csupán egy éjjelre különválnak.
A Halászlé társaság már évtizedek óta létezik. Négy fiatal fiú fogadott örök hűséget egymásnak. Ám egy ideje mindannyian gonosz és gyötrő álmoktól szenvednek. És egyszer csak elkezdőik valami. Sorra halnak meg egymás után, rejtélyes körülmények között. A halott Edward fia, Don nem bírja tovább. Elveszítette apját és bátyját, meg akarja tudni miért! Ő is belép a társaságba. Végül hárman maradnak, s feltárul a titok. Volt egy gyönyörű lány, Eva Gely, a no akinek mindannyian udvaroltak. Ám egy véletlen baleset folytán megölték, s holttestét a tóban rejtették el. Azóta is ott van, kísért és gyilkol bosszúból mindaddig, míg el nem temetik.
New York az eseménydús húszas években minden sznob álma volt. Egymást érték a pompás partik, a város változatos felső tízezre egyaránt imádta a zugkaszinókat és a Broadway harsány bemutatóit. Dorothy Parker, született Rotschild, megtartotta férje nevét és ahhoz szerzett magának rangot. A férfiak között. A jazz korszakának egyik legkívánatosabb és legintelligensebb nőjét körülrajongták. Írásainak folyamatos utánnyomásai hazájában a Biblia példányszámaival mérhetőek, szívesen idézik csípős megjegyzéseit. Kirúgták a Vanity Fair szerkesztőségéből negatív kritikái miatt, erre barátjával megalapították a The New Yorker című népszerű lapot. E kellemetlenül szabad életstílusú asszony életútját követhetjük nyomon a filmben.