Simran, a Londonban élő, konzervatív pandzsábi családban nevelkedő lány kikönyörgi édesapjánál, hogy mielőtt előre elrendezett házassággal férjhez adnák régóta kinézett indiai vőlegényéhez, elmehessen a barátnőivel egy egyhónapos európai vonatos körutazásra. Az úton megismerkedik Rajjal, a szintén Londonban élő, léha, felelőtlen indiai fiúval, akit rettentő ellenszenvesnek talál. A kalandos út során azonban a két fiatal egyre jobban megismeri egymást, és az út végére rájönnek, hogy egymásba szerettek. Ám Simrant otthon várja a szigorú apa, a soha nem látott, Pandzsábban élő vőlegény és az indiai szokások szerint elrendezett, hagyományos esküvő.

Pietro Germi fekete komédiájában egy szicíliai nemes meséli el, hogy sikerült hosszas próbálkozások után megszabadulnia csúnya feleségétől és feleségül vennie a szép fiatal rokonlányt. Az Oscar-díjjal is kitüntetett forgatókönyvírók maró szatírában leplezik le az olasz intézmény- és szokásrendszert.

Ernst Lubitsch 1942-ben megalkotta Hollywood leghíresebb komédiáját. A stáblistán csupa magyar név fémjelzi a lengyel opuszt, mely máig maradandó és minden alkalommal újra nézhető és mulattató szatíra. A helyszín Varsó, a Nemzeti Színház, a dátum 1939. A színházban náciellenes darabot próbálnak a színészek, melyet a lengyel kormány letilt, mondván, Hitlert nem lehet provokálni. Éppen ezért a színészek Shakespeare Hamletjét adják elő. Mikor Joseph Tura a nagymonológot mondja - "Lenni vagy nem lenni -, egy fiatal katona feltűnően feláll a második sorban, s eltűnik a színfalak mögött. A vezető színész először meghökken, sejtelme sincs, mi a valódi ok. A következő napokban minden egyes előadáson ugyanúgy megismétlődik a nézőtéri jelenet. Tura szinte belebetegszik, s még csak nem is sejti, hogy a katona a nagymonológ röpke ideje alatt feleségével, Maria Tura színésznővel találkozik az öltözőben...

A kosztümös szatírában a küzdelmet, a kalandot naturalista vérfürdővé, a szerelmet perverzióvá, a morált vallási fanatizmussá torzítják az alkotók. A frank birodalom határán egymást öldösik a rablók. Az egyik banda tagjai legutóbbi áldozatuknál egy kutyabőrt találnak csupán, melyről kiderül, hogy tulajdonosa birtokba vehet egy bizonyos várat. A legkevésbé sem bizalomgerjesztő Brancaleone vállalja, hogy eljátssza a lemészárolt lovag szerepét...

Don Camillo, a vidéki plébános ma is rendkívül szórakoztató története egy vidéki kisvárosban, a II. világháború utáni ideológiai zűrzavarban. Az észak-olasz kisvárosban új idők köszöntenek be, amikor a kommunisták veszik át a hatalmat. A falu papja akarva-akaratlanul is az események középpontjába kerül, pedig mást sem akar, mint kimaradni a kalamajkából.

Henry Brougham, az episzkopális egyház püspöke már hónapok óta dolgozik az új nagytemplom tervén, ami egy keményfejű, de kőgazdag özvegy pénzügyi támogatásával épülne. Annyira belefeledkezik a munkába, hogy szinte elfeledkezik a családjáról, és arról is, miért választotta a lelkészi hivatást. Ekkor lép színre Dudley, az angyal, akinek az a feladata, hogy segítsen neki.

"Egy görög mitológiatanár a főszereplő, aki egyszer csak rádöbben, hogy a körülötte élő lányok, asszonyok, már csöppet sem hasonlítanak az örök típushoz: Minervához, Junóhoz, Dianához... Furcsa utazásra indul, s mindinkább meggyőződik arról, hogy értékrendszere már nem felel meg a valóságnak" - vallotta Fellini e filmjéről, amelyben korábbi művei nőalakjai jelennek meg nagy vízióban, fellinis látványvilágban és fantáziával.

A vérbő fekete komédia egy tizenhét éves házasság megromlásának, darabokra hullásának hiteles krónikája. Rózsáék háborúja a nemek háborújáról szól. A nagy szerelemről, amely néhány csodálatos, romantikus pillanattal kezdődik, az oltár előtt folytatódik, majd eljut a válóperes ügyvéd irodájába. De ez még mindig nem a végállomás: Oliver és Barbara, az egykor boldog pár nemsokára saját szobájában találja magát, a barikád két oldalán. A nehéztüzérség akcióba lép. Repül a váza és a gyertyatartó, és a helyzet egyre rosszabbodik.

A sikeres New York-i üzletember minden szeptemberben ellátogat az olaszországi villájába, hogy kipihenje fáradalmait, és hogy együtt lehessen a római barátnőjével. Egyszer azonban nagy meglepetés éri, miután bejelentés nélkül megjelenik a házban egy júliusi napon! A távollétében a luxusnyaralójából szálloda lett. Sőt, mi több, a vendégek között egy csapat fiatal amerikai nő van, akik után kitartó férfiak hada kajtat. Hudson kétségbeesetten próbálja újra ellenőrzése alá vonni a dolgokat, melynek során sikerül elveszítenie a nyugalmát, a barátnőjét, sőt az eszét is - egészen addig, amíg elő nem áll saját tervével.

Chaplin csavargó figurája megjelenítésében legnagyobb szerepe a megjelenésen kívül az arcjátéknak, és a pantomimnak van. Szinte mindent a pantomim alá rendel. Ez a mozgási mód határozza meg a komikus segédeszközök kiválasztását, szerepeltetését, mozgatásának mikéntjét. Ezért van meghatározó szerepe a bambuszbotnak is. Ebben a filmben egy másik eszköz gazdagítja új színekkel pantomimját, a korcsolya, a görkorcsolya, mely ismét rengeteg nevettető helyzetet teremt...

Ha-yeong-gal a 100 napos évfordulójuk előtt szakít a barátja. A rosszkedvű lány hazafelé ballagva belerúg egy sörösdobozba, ami a beképzelt Hyeong-jun (Jae-Won Kim) fején landol - aki a malőr folytán összetöri méregdrága autóját. Hyeong-jun követeli az autón esett kár kifizetését, de mivel Ha-yeong-nak egy fillérje sincs, ezért kénytelen egy nem túl előnyös, száz napra szóló rabszolgasági szerződést kötni Hyeong-jun-nal.

Valahol Észak-Franciaországban egy vidéki út mentén él két szomszéd. Egy gazda és egy irodista. Utálják egymást és életük másból sem áll, mint egymás bosszantásából. Aztán egyszer, egy tettlegességig fajuló összezördülés folyamán rájuk borul egy traktor, s kórházba kerülnek. Az eredmény: mindketten nyaktól lefelé megbénultan, tolószékbe kényszerülnek. Sikertelen öngyilkossági kísérleteik után egymástól függetlenül elhatározzák, hogy személyes zarándoklatba fognak, s bár a sors úgy hozza, hogy a legkevésbé sem keresik egymás társaságát, útjuk során ismét "szomszédok" lesznek. Különös és kiszámíthatatlan Odüsszeiájuk végigvezet Franciaországon, Belgiumon, Hollandián át; végcélja Finnország, ahová kártérítést követelni érkeznek a balesetüket okozó traktort gyártó céghez.

New York, 1930. Egyes nők boldogságot hoznak, amerre mennek, mások akkor okoznak örömet, amikor elmennek. Mrs. Erlynne-re mindkettő igaz: a férjek azt szeretik, amikor felbukkan, a feleségek pedig azt, amikor eltűnik az életükből. Miután az asszonynak nincs tovább maradása New Yorkban, kénytelen más vadászterületre áttenni székhelyét, amit meg is talál a festői szépségű olasz üdülőparadicsomban, Amalfiban, ahol csak úgy hemzsegnek a brit arisztokraták és a gazdag amerikai üzletemberek. Az esély, amit botorság lenne kihagynia az "üzlet" újraindítására, a dúsgazdag fiatal Robert Windermere személyében érkezik el...

A kis csapat kalandor most éppen Olaszországban jár. Nem tudják még, mire való az uránium, de a szimatuk azt súgja, hogy sok pénzt lehet vele keresni. Afrikában éppen gazdátlan lelőhelyeket árvereznek. A kompánia azonnal elindul hajóval, repülővel, autóval - mindegy, csak elsőként jussanak hozzá a bányához.