Will Hunting még csak húsz éves, de már kilóg a kemény dél-bostoni munkásnegyed környezetéből. Barátaihoz hasonlóan gürcöl, amikor éppen nem a helyi bárban lóg vagy nem keveredik összetűzésbe a törvénnyel. Sohasem járt egyetemre, legfeljebb gondnokként felmosni a padlót. Mégis homályos történelmi utalásokat idéz fel fényképszerű emlékezetéből és szinte azonnal old meg Nobel-díjas professzorokat is zavarba ejtő matekpéldákat. Az egyetlen dolog, amire ez a bámulatosan okos és lehetetlenül dühös fiatalember nem képes, hogy újabb kocsmai verekedése után kidumálja magát a várható börtönbüntetés alól. Egyetlen reménye Sean McGuire, az egyetemi professzorból lett pszichológus, aki csodálja a fiú érzelmi küszködéseit és megérti, milyen az, amikor az ember élete állandó küzdelem.
Sok ember hagyja el a szülőföldjét, és máshol kezd új életet. A legtöbb országban azonban nincs hely a számukra, gettókban élnek. Az ilyen bevándorlók lakta külvárosokban virágzik a gyűlölet. A kilátástalanság, meg nem értettség és az elszigetelődés táplálja, belopja magát minden házba, az emberek lelkébe. A tizenhat éves Abdul kórházba kerül a rendőrökkel való összecsapás következtében. A fiú haverja, Vincent találta meg azt a pisztolyt, amelyet a zavargások során az egyik rendőr elveszített. Arra az elhatározásra jut, hogyha meghal a barátja, akkor az életéért cserébe megöl egy rendőrt.
A XVI. századi polgárháború idején egy híveivel inkognitóban utazó hercegnő csak úgy juthat át az aranyával a határon, ha kísérete egyik tagja szellemi párbajt vív az őrség parancsnokával. Nem feltétlen a külső ellenség jelenti a fenyegető veszélyt, hanem sokkal inkább az emberek belső tulajdonságai, pl. a teherhordóként alkalmazott két paraszt gyávasággal párosuló kapzsisága - sugallja ez a komikus és kalandos elemekben egyaránt gazdag, látványos film, amely George Lucast saját bevallása szerint a Csillagok háborújának elkészítésére ihlette.
Vannak filmek, amelyek beépülnek életünkbe, hiába változik az idő, az ízlés és a technika, kopásmentesen szépek maradnak, akárcsak legigazabb emlékeink. Ha csak úgy véletlenül meghalljuk Nino Rota filmzenéjének azt a bizonyos feledhetetlen dallamát, máris felidéződik bennünk a megrázó, mégis felemelő történet az édes, bolondos, csupa lélek Gelsomináról, az erőszakos, durva érzelmeket megvető Zampanóról, meg a mindentudó bolondról, aki megtanítja Gelsominát arra a bölcsességre, hogy minden létezésnek értelme van itt a földön.
Kábítószer csempészés vádjával letartóztatják a török határon Billy Hayest. A hatóságok példát akarnak statuálni az amerikai fiatalemberrel, ezért harminc év börtönre ítélik. Billy a rácsok mögött embertelen pokolban találja magát. A kilátástalan helyzetben barátokra lel egy honfitársa, egy kábítószerfüggő angol értelmiségi és a meleg skandináv férfi személyében. Bár Billy tisztában van azzal, hogy az életével játszik, rászánja magát az "éjféli expresszre", ami a börtönszlengben szökést jelent. Az új barátai a segítségére sietnek. Billy Hayes és William Hoffer könyve alapján.
A börtönből frissen szabadult Tonny megtudja, hogy gyereke született, és eladósodott apjával, Koppenhága legelvetemültebb gengszterével szemben. Az Elátkozott város első epizódja a drogdíler Frankre koncentrál, az Elátkozott város 2. Frank egykori partnerét, Tonnyt követi nyomon, aki az első részben baseballütővel verte meg Franket. A film egy rokonszenves karakteren keresztül ábrázolja az igazságtalan és öncélú brutalitást. Ebben a filmben minden kendőzetlenül a néző szeme elé tárul. Szex, drog, erőszak.
Az Erőd az utolsó állomás a három csillagos Irwin tábornok lenyűgöző katonai pályáján. Hadbíróság elé állították, megfosztották rangjától, és az ítélet a legjobban őrzött katonai börtön bevehetetlen falai közé száműzte a dicső múltú hadfit. Még az Erőd vasfegyelmet követelő igazgatója, Winter ezredes is tisztelettel viszonyul a legendás tábornokhoz. Ám ez a tisztelet csakhamar sértődöttséggé, majd nyílt rosszindulattá válik, amikor Irwin következetesen szembeszáll az igazgató embertelen, nem ritkán halálos áldozatokat is követelő módszereivel.
Fiúk tengnek-legnek az utcán, prostitúcióból élnek, csapatba verődve árulják magukat. Scott azonban kilóg közülük a sorból, őt ebbe az életformába a dac sodorta, a lázadás vasakaratú, polgármester apja ellen. Hozzá kötődik a legjobban az érzékeny Mike, aki narkolepsziában szenved. A két fiú együtt indul útnak, hogy megkeressék Mike anyját, s eljutnak egész Olaszországig, ám a mama már rég máshol jár. Hazatérvén Scott a rég áhított apai örökséggel újra beilleszkedik a gazdag polgári világba, Mike pedig magára marad a semmibe vesző idahoi országút szélén.
Astrid tizenötéves kamaszlány. Kaliforniában él édesanyjával, a szép, szabados életű költőnővel, Ingriddel. Életük nyugodtan zajlik, amíg be nem lép a családi idillbe a nyugtalanító Barry. Ingrid őrülten szerelmes lesz belé, a férfi viszont elhagyja őt és tönkreteszi életét. Bosszúból Ingrid megöli a férfit egy halálos méreggel, amely kedvenc virága kivonatából készült. A gyilkos nőt életfogytiglani börtönre ítélik, Astrid kálváriája pedig elkezdődik. Nevelőotthonok és nevelőszülők tucatjait kénytelen elviselni. Korán megismeri a szerelmet és a megaláztatást, a vak hitet és a kiábrándulást, a drogokat és az éhezést. A viharos évek alatt csak az édesanyjával folytatott levelezés tartja benne a lelket.
1882-ben Oscar Wilde sikeres amerikai körútját követően visszatér Angliába. A harmincöt évesen már világszerte ismert író és költő elveszi feleségül a gyönyörű Constance Lloydot, és kiadja "Dorian Gray arcképe" című remekművét. Magánélete boldognak tűnik, ám feleségével és fiával való szoros érzelmi kapcsolata ellenére nem tudja elnyomni homoszexuális hajlamát. Megismerkedik a jóképű Alfred Douglasszal és első látásra beleszeret. Viharos és szenvedélyes kapcsolat alakul ki közöttük, amelynek a férfi édesapja vet véget, amikor beperli az írót. Ennek eredményeképpen a merev viktoriánus társadalom kétévnyi kényszermunkára és teljes kirekesztettségre ítéli őt. A büntetés letöltése után Wilde csak álnéven publikálhat. Egészsége ekkor már kritikus állapotban van.
Az ikonikus film modern feldolgozásában a korábbi sztárjátékos, Jeremy, akinek a sérülései kettétörték a karrierjét, vonakodva, de összefog Kamallal, az egykor ígéretes kosarassal, aki vakvágányra vitte a saját pályafutását. Bizonytalan kapcsolataik, nyomasztó anyagi helyzetük és belső küzdelmeik közepette a két, látszólag különböző kosaras összefog, hogy még egyszer, utoljára megpróbálják megvalósítani az álmaikat.
John Sedley egyáltalán nem jóképű. Johnny ugyanis születésétől fogva deformálódott. Egész életében gúnyolták emiatt. Legelterjedtebb gúnyneve a Jóarcú. Mivel soha sem fogadták be a társadalomba, a férfi kénytelen volt annak peremén, a rablók és banditák között felnőni. Így vált rettenthetetlen és profi rablóvá. Egy érmebolt kirablása során azonban egyik társa feldobja őt a rendőrségen. Bár az őt kihallgató rendőr azt az ajánlatot teszi neki, hogy ha besúgja társait akkor elengedik, Johnny nem hajlandó beszélni. Öt év börtönre ítélik a fiút. S börtönévei alatt csak egyetlen dolog foglalkoztatja és tartja életben, a bosszúvágy. Amikor kiszabadul, meg is kezdi a bosszú végrehajtását...
A kilencvenes évek elején a brit hatóságok úgy döntöttek, hogy a rövid időre elítélt rabokat humanitárius feladatokkal készítik fel a szabad életre. Hűsünket, az angol Brute-ot egy román árvaházba küldik, hogy ott tegye hasznossá magát. A kezdetben cinikus fenegyerekként mutatkozó elítélt csakhamar döbbenetes bűntényt leplez le...