Chaplin filmje a mindennapi élet elgépiesedésének szatirikus - ugyanakkor érzelmes víziója. Charlie, a kisember bekerül a modernkori pokolba, azaz egy gyárba. A futószalagnál végzett monoton munka miatt az őrültek házába kerül. Felépülése után véletlenül belekerül egy utcai zavargásba, emiatt börtönbe zárják. Szabadulása után megismerkedik egy árva lánnyal, akit a gyámhatóság intézetbe akar zárni. A lány ennivalót lop, Charlie pedig nem tud fizetni az étteremben, emiatt mindketten újra börtönbe kerülnek. Charlie könnyes-kacagtató kalandokon keresztül végigjárja a modernkori pokol bugyrait. Habár '36-ban már létezett a hangosfilm és ez az a film, ahol először volt hallható Chaplin hangja egy nonszensz dalban, a szakértők ezt a filmet tartják "az utolsó nagy némafilm-komédiának". A hangtechnika tükrözi Chaplin ellenállását a változással (vagyis a hangosfilmmel) szemben, ez a film egy nagy korszaktól való búcsúzásnak is felfogható. Chaplin talán legnépszerűbb filmje.
1942, Párizs. Edmond Batignole visszahúzódó, konfliktus kerülő ember. Hentesüzletének egyedüli fizetőképes ügyfelei már csak a náci tisztek maradtak. Amikor két sonka ellopásáért megvádol egy zsidó kisgyereket, akaratlanul is felhívja rájuk a megszállók figyelmét. A családot deportálják, Batignolék a a céltudatos feleség nyomására beköltöznek az üresen maradt nagyobb házba. Egy napon az elhurcolt család gyermeke, Simon kopog ajtajukon. A hentes kelletlenül elszállásolja, de napokon belül egyre többen lesznek. Batignole kétségbeesetten próbál megszabadulni tőlük. Azonban minél több emberrel beszél kimenekítésükről, annál inkább rájön, hogy neki magának kell megtennie a veszélyes mentőakciót...
Zazie vidéki kislány, Párizsba utazik nagybátyjához. Életteli, kirobbanó lénye meglepi Gabriel bácsit. Zazie nem akármilyen tizenéves. 65 évig akar iskolába járni, hogy tanárként megnyúzza a kölyköket. A modern nevelés eszközei, nagybátyja szerint a gyöngédség, a megértés. Zazie minden vágya, hogy metrózzon. De pechére, éppen sztrájkolnak a metrósok. Nagybátyja barátja Charles, taxis, s egy kicsit körbefurikázza Zazie-val a várost. De még neki ez sem elég. "Malle megkísérelte, hogy irodalmi forgatókönyvének, Raymond Queneau regényének filmszerű megfelelőjét adja: lassított felvételekkel és más trükkökkel, a némafilm stílusára emlékeztető burleszk betétekkel és abszurd ismétlésekkel próbálta szétzúzni a megszokott világról alkotott elképzelésünket... Malle filmje a hagyományos cselekménybonyolítás következetes fellazításával részévé válik az 'új hullám' mozgalmának." (Gregor-Patalas)
Eltűnt a kis házi kedvence? Kutyus, cicus, aranyhal, krokodil, tarantella, denevér? Forduljon a világ legjobb állatnyomozójához, Ace Venturához! Ő garantáltan előkeríti a jó Isten minden négylábú, szárnyas, uszonyos vagy egyéb teremtményét. Ace igazi ász: frizurája bohókás, öltözéke extrém, kajája meg leginkább madáreledel. Amikor "lába" kél Hópihének, a miami sportklub kabaladelfinének, Ace frenetikus energiával veti magát a nyomozásba. Most kamatoztathatja különleges adottságát: ott is nyomra bukkan, ahol senki más, és - keményen hadakozva mind a két balkezével - a legképtelenebb eredményre jut.
A kórházban a vasfegyelemhez mindenáron ragaszkodó, kérlelhetetlen szigoráról ismert Dr. Tinkle (Kenneth Williams) veszi át az irányítást. Tekintélyét alaposan megtépázza, hogy a betegek fellázadnak az újonnan bevezetett rend ellen. Ráadásul a kórházba új nővér érkezik, a hihetetlenül szexi Sandra May (Barbara Windsor), aki már puszta jelenlétével is felforgatja a jól megszokott rendet.
A galamblelkű biztonsági őr, John Brown (Matthew Broderick) nyomozó szeretne lenni. Egyik éjszaka az őrült Scolex (Rupert Everett) megtámadja a labort, hogy megszerezze ellenfele kutatási eredményeit. John Brown üldözőbe veszi, de az akció során súlyosan megsérül. Egy titkos laborban megmentik az életét, igaz, tizennégyezer kis szerkentyűt ültetnek a testébe, és robotzsaruvá változtatják.