A Nosztalgia minden, csak nem a szó szentimentális értelmében vett nosztalgikus film. Ez a nosztalgia a múltat nem tekinti nemlétnek. Gorcsakov, a költő maga mögött hagyja Oroszországot, mint teremtője, Tarkovszkij, s Észak-Itáliában egy orosz zeneszerző nyomdokain jár. Monográfiájához gyűjt emléknyomokat, miközben megérinti a középkor hitvilága, a romtemplom fedetlensége, önmaga kétségei gyötrik és a gyönyörű Eugénia hitetlensége. A nosztalgia egyfelől elszakadás attól a parttól ahol egységben voltunk a világgal, ahol otthon voltunk (paradicsom, gyerekkor, család, szülőföld, természet, nyelv), és másfelől megérkezni nem tudás a túlsó partra, ahol már csak úgy érhetjük el az egységet, hogy lemondunk a régiről. A régi és új világ együttléte bennünk a legfájdalmasabb, a szétszakadt tudat állapota ez - "Ott már nincsen, ide még nem tud megérkezni." (port.hu)
Brooklyn lepusztult negyedének egyik utcasarkán áll a környék egyetlen fehér üzlete, az olasz származású Sal pizzériája, amit a két fiával vezet. Szemben vele a szorgalmas dél-korei házaspár kereskedése. Egy képkiállítás miatt a fekete fiatalok bojkottot akarnak hirdetni a pizzázó ellen. A nagy kánikulában pattanásik feszülnek az idegek, mígnem az olasz elveszti önuralmát, és összetöri az egyik fekete rádió-magnóját. Elszabadul a pokol, a kiérkező rendőrök megölik az egyik feketét. Társai bosszúra szomjaznak.
1910-et írunk és nagy a felfordulás a Banks család háza táján. A nevelőnő ugyanis váratlanul távozott, így a két gyerek, Jane és Michael a szüleikre maradnak. Mrs. Banks harcos szüfrazsett és nem sok ideje jut a gyermekekre, ám férje, aki fontos állásban dolgozik egy bankban, még kevesebbet tud a családjával törődni. Mr. Banks fel akar adni egy hirdetést a Timesban, hogy új nevelőnőt keressen. Közben váratlanul megfordul a szél és a keleti széllel megérkezik Mary Poppins is, akinek feltűnik, mennyi szigorú arcú asszony várakozik a Banks porta előtt. Ők azok, akik jelentkeztek az álláshirdetésre, ám amikor pontban nyolckor eldördül a szomszédban lakó admirális ágyúja, mind eltűnnek, így Mary Poppins marad az egyedüli jelölt. A fiatal lány még Mr. Banks-t is megfélemlíti egy csöppet, aki így beleegyezik, hogy ő legyen a gyerekek nevelőnője.
J.J.Hunsecker a Globe pletykarovatának vezetője. Szereti dróton rángatni az embereket és szeret visszaélni a hatalmával. Semmi más nem érdekli, csak a siker és a saját karrierje. Susan, a húga szerelmes Steve Dallasba, egy fiatal jazzgitárosba. Hunsecker mindent elkövet, hogy a románcot tönkretegye. A piszkos tervben segítőtársa Sidney Falco, a sima modorú és gátlástalan riporter, aki abból él, hogy a "klienseit" kiteszi az újságba, nevezetesen Hunsecker pletykarovatába. Falco és Hunsecker a sajtót használják fel, hogy bemocskolják Dallast. Csak egy dolgot hagynak ki a számításból: nem igaz, hogy minden és mindenki megvásárolható. Chico Hamilton fekete zenéje festi alá a filmet
A United Artists ezzel a filmmel kívánt csatlakozni a korabeli divathoz: a gengszterfilmkészítéshez, Howad Hawks mindjárt meg is rendezte a műfaj akkori legjobb moziját. Muni jóideig nem szakadt el a gengszterfiguráktól, sőt ezen belül egy sajátos karaktert teremtett: általában műveletlen, nyers, közönséges gengsztertípust alakít, akinek kegyetlensége és durvasága gyermeki naivitással keveredik. A történet alapjául Al Capone élete szolgált. Egy kis szélhámos a gengsztervezér, Lovo szolgálatába szegődik. Később megöli főnökét és kezdetét veszi egy furcsa karrier... A film remake-jét (igen jelentős változtatásokat eszközölve rajta) Brian De Palma készítette el 1983-ban, Al Pacino főszereplésével.
Daniel Dravot (Sir Sean Connery) és Peachy Carnerhan (Michael Caine), a két dörzsölt kalandor Kafirisztánba utazik, ahol értékes királyi kincsek rejtőznek. Amint megérkeznek, azonnal harcba keverednek a rettegett rablóbandával és mindenki meglepetésére, legyőzik őket. A helyiek királyokként köszöntik őket és a két újdonsült uralkodó kap az alkalmon. Csakhogy birodalmi gondolkodásmódjuk miatt sorsuk megfordul.
A fiatal Sissi egy kastélyban él szüleivel és testvéreivel, apja, a bajor főherceg, tiroli birtokán. Életük békés, nyugodt elzártságban töltik napjaikat. Nem ér el hozzájuk az osztrák birodalom zaja és úgy tűnik soha nem fogja megzavarni életüket a nagyhatalmi politika. Egy napon azonban levelet kapnak Ferenc József császár édesanyjától, Zsófia királynőtől. A császár édesanyja ugyanis ki szeretné házasítani a fiát és választása Sissi nővérére esett. Az örömtől repeső császárnőjelölt, édesanyja és Sissi azonnal csomagolni kezdenek, hogy részt vegyenek azon a bálon, amit Zsófia a leendő menyasszony és fia összeismertetése miatt szervez. Az ifjú Ferenc József azonban véletlenül összetalálkozik a báltól eltiltott Sissivel. A két fiatal egymásba szeret és ezzel kihívják maguk ellen az egész korabeli birodalmi szokásrendet.
Lódzban vagyunk a századfordulón, a korai kapitalizmus kibontakozása idején. A textiliparáról híres városban, Karol Borowiecki , a nemesi származású lengyel fiatalember és két barátja, a német Maks Baum és a zsidó Moryc Welt elhatározzák, hogy önálló vállalkozásba fognak, textilgyárat alapítanak... A világhírű, Nobel-díjas Wladyslaw Reymont regényéből készült film sokrétű jelentéstartamából most csak egy gondolatot idéznénk az idős nemes, Borowiecki úr szavaival: "Ti persze mind csak nevettek a múlton, a tradíciót hullának nevezítek, a nemességet előítéletnek, az erényt babonának, eladtátok a lelketeket, eladtátok az aranyborjúnak... "
Fiúk tengnek-legnek az utcán, prostitúcióból élnek, csapatba verődve árulják magukat. Scott azonban kilóg közülük a sorból, őt ebbe az életformába a dac sodorta, a lázadás vasakaratú, polgármester apja ellen. Hozzá kötődik a legjobban az érzékeny Mike, aki narkolepsziában szenved. A két fiú együtt indul útnak, hogy megkeressék Mike anyját, s eljutnak egész Olaszországig, ám a mama már rég máshol jár. Hazatérvén Scott a rég áhított apai örökséggel újra beilleszkedik a gazdag polgári világba, Mike pedig magára marad a semmibe vesző idahoi országút szélén.
A rendezőnő maga alakítja Christine Jespersont, a feltörekvő művészt, aki akadozó karrierje ápolása mellett öregeket szállít taxijával. Fennmaradó idejében kétségbeesetten próbálja felhívni magára a művészvilág és Richard Swersey figyelmét, akiben a nagy remények kis önbecsüléssel párosulnak. A nemrég facérrá vált cipőbolti eladó két fia is váratlan kapcsolatokba gabalyodik: a hétéves Robby női szíveket ápol az interneten, míg a tizennégy éves Peter közömbösen szemléli a szomszéd lányok szexuális játékait.
A dörzsölt szerencsejátékos, Jackie Zucker nyakig pácban van: a felesége válással, a végrehajtó börtönnel fenyegeti. A volt NDK-s sportriporter utolsó esélye az anyai örökség. A végrendelet azonban azt szabja feltételül, hogy Jackie-nek ki kell békülnie a bátyjával, Sámuellel, egy ortodox zsidóval. Két világ ütközik össze egymással, amikor Sámuel a családjával együtt bevonul. Jackie kaotikus háztartásába - a két makacs ellenségnek azonban nincs más választása - össze kell tartaniuk...
A feltörekvő, fiatal menedzser, Walter Davis egy üzleti megbeszélésre reprezentatív társnőt keres, de jól megjárja vele: az attraktív külsejű Nadia, amint egy csöpp alkohol lecsúszik a torkán, tüstént levetkőzi minden gátlását. Ez amúgy nem "rosszaság" nála, hanem egy egészen sajátos betegség, egy speciális allergia. Viszont egy finom úriembernek olyan hölggyel illik mutatkozni a nyilvánosság előtt, aki pontosan tudja az illemszabályokat, amelyek minden egyenjogúsító nőmozgalom után is élnek jobb körökben. Az üzleti vacsora katasztrofálisan sikerül, Davis az állását is elveszti, sőt éjszakára még fogdába is kerül. De közben menthetetlenül beleszeret Nadiába, s már csak az érdekli, hogy akadályozhatja meg a nő közelgő házasságkötését egy másik férfival.
Az álmos kertvárosban kitör a hisztéria, mikor ismeretlen okokból a szülők saját gyermekeiket kezdik el legyilkolni. Carly Ryan és öccse, Josh is döbbenten veszi tudomásul, hogy szüleik, akiknek az életüket köszönhetik, most el akarják tőlük venni azt. Megkezdődik hát a harc a túlélésért.
Az ismert zeneszerző, Mimi Nachtigal és a híres énekesnő, Venus Morgenstern őrülten egymásba szeretnek. Szenvedélyes viszonyuk hét évig tart, majd szakítanak. Szétválásuk után, mindketten arra a fájdalmas felismerésre jutnak, hogy immár semmi értelme az életüknek. Kiábrándultságukra különböző gyógyírt keresnek, Venus új szeretőt talál magának, Mimi pedig megöli magát... Ám a halál nem oltja ki szerelmüket, s bár Mimi az alvilágba jut, Venus pedig az élők között marad, nem lehetnek meg egymás nélkül, hiába tűnik úgy, már túl késő. A mindenre elszánt Venus, mint Orfeusz alászáll az alvilágba, hogy megkeresse és visszahozza szerelmét a holtak birodalmából...