A '80-as évek végén, Oh Dae-soo-t, a teljesen átlagos családapát elrabolják saját háza elől és évekig fogva tartják egy privát cellában, ahol az egyetlen kapcsolatot a külvilággal egy televízió jelenti számára. Így szerez tudomást róla, hogy feleségét megölték és a rendőrség őt gyanúsítja. Értelmetlen és érthetetlen fogvatartása a kezdeti kétségbeesés után eltökélt belső bosszúvá érik. 15 évvel később szabadul, mindenféle magyarázat nélkül. Oh Dae-soo-t megkeresi az a személy, aki valószínűleg minden balszerencséjének okozója és azt javasolja, hogy találja meg, ki és miért tartotta fogva annyi éven át. A rémálom folytatódik Oh Dae-soo számára.

Ez a Sztrugackij-fivérek ihlette fantasztikus film egy sivár iparváros lepusztult perifériáján elterülő és az élet szabályaival dacoló, rejtélyes Zónáról, ahova az utat egyedül ismerő Sztalker vezet el egy írót és egy professzort, tulajdonképpen filozófiai értekezés, bár értelmezték politikai parabolaként és személyes látomásként is. Vizuálisan igen szuggesztív kamaradráma formájában veti fel az élet olyan nagy kérdéseit, mint az atomkorszak fenyegetése, a hit és a boldogság problémája, a kiútkeresés egy egyre lehetetlenebbé váló helyzetből és az ennek érdekében szükséges változ(tat)ások. A cím meghatározott célú határátlépőt jelent, és valóban a határ átlépéséről van szó, de a határ nem egyszerűen egy földrajzi övezet, a Zóna határa, hanem a belső világra s ezen belül arra a kényszerpályára utal, amelyen kialakítjuk viszonyunkat a jövőhöz.

Satyajit Ray, az indiai film talán legjelentősebb képviselőjének első három filmje, amely - bár egy indiai regényen alapul, sok életrajzi motívumot is felhasznál, és amit a filmes tapasztalatokkal addig egyáltalán nem rendelkező Satyajit Ray a szó legjobb értelmében vett amatőr körülmények között forgatott. Az utolérhetetlen szépségű, fekete fehérben forgatott trilógia egy bengáli faluban élő szegény családról szól. Az apa, a tudós író a városba megy dolgozni, hogy megélhetést biztosítson feleségének és kisfiának, akiket kénytelen magukra hagyni egy kis faluban. Az apa halálosan betegen jön haza, ettől kezdve az anyának még nagyobb áldozatokkal kell küzdenie azért, hogy tehetséges fiát, Aput taníttassa. A 2. és 3. rész Apu tanulóéveit, férfivá érését, szerelmét, a világgal való meghasonlását (szeretett felesége szülésben meghal), elvonulását, majd lassú gyógyulását meséli el.

Isaac Davis, a sikeres vígjátékíró otthagyja televíziós állását, csak azért, hogy minden idejét a regényírásnak szentelhesse. Ám írás helyett inkább megpróbál magyarázatot találni elhibázott életére és a nőkkel való szerencsétlen kapcsolatára. Egyelőre nem sok eredménnyel. Felesége, Jill elhagyja, hogy végre összeköltözhessen leszbikus szerelmével. Isaac szerelme, a középiskolás Tracey szintén szakít vele, mert még fiatal és tanulni akar. Mary, a túlképzett és túl neurotikus újságírónő pedig, akit a legjobb barátja mutat be neki, pont olyan, mint ő, épp ezért elviselhetetlen. Woody Allen szerelmet vall állandó lakhelyének, a piszokban és nyüzsgésben is légiesen elegáns Manhattannek.

Holly Golightly reggelizés közben egyre csak a luxusékszerbolt csábító kirakatát bámulja. Ez álmai netovábbja, hiszen tizennyolc évesen otthagyta szülővárosát és férjét, hogy divatos frizurával és negyven centis szipkából pöfékelve mint playgirl meghódítsa New York előkelő világát. Adakozó kedvű kísérőkben és hóbortos partikban nincs is hiány, épp csak érzelmeknek van szűkében. Mindaddig, amíg bele nem habarodik egy ágrólszakadt, sikertelen íróba... - Blake Edwards humoros és gondolatébresztő filmje Truman Capote novellája nyomán.

Párizs, a századfordulón. Christian ragyogóan tehetséges, fiatal író, aki apja akarata ellenére Toulouse-Lautrec bohém körében tölti napjait. A festő vezeti be a Montmartre művésztársaságába, nem utolsó sorban pedig a mulatók csillogóan dekadens, féktelen világába, ahol szinte minden elképzelhető - kivéve az őszinte szerelmet. Christian azonban őrülten beleszeret Párizs leghírhedtebb mulatójának legünnepeltebb csillagába.

Charlie Kaufman úgy ír, ahogy él: nagy nehezen. Ikertestvére, Donald pedig úgy él, ahogy ír: őrülten és lazán. Susan az életről akar írni, de nem is ismeri. John élete pedig könyvért kiált. Négy élet - egy történet. Amely millióképpen érhet véget. Az elmésen felépített történet főhőse Charlie, akinek záros határidőn belül filmforgatókönyvet kell írnia egy bizonyos Susan "Az orchidea-rabló" című könyvéből. Mindenki hajtja a munkában, de Charlie semmire sem jut. Szerinte az egész nem filmre való. Ráadásul idegesíti ikertestvére is, aki zöldfülű forgatókönyvíróként máris több tehetséget mutat nála. A könyvben John az orchidea-rabló, aki mégis rabul ejti Charlie érdeklődését, ahogy annak idején az írónőét is. A készülő adaptációban végül is mindenkinek megvan a maga helye. Vagy nincs.

Georges, a befutott televíziós műsorvezető és felesége, Anne a sikeres és elégedett emberek életét élik. Ám egy nap, valami megzavarja a családi idillt - az ajtajuk előtt egy rejtélyes videokazettát találnak. A felvételeken saját magukat látják, valaki rejtett kamerával lefilmezte őket. A döbbent házaspárnak fogalma sincs arról, hogy ki és milyen szándékkal készíthette a videót. Az igazi játszma csak most kezdődik. Újabb videokazettát kapnak, melyet egyre több követ, olyan felvételekkel, amelyek zavarbaejtően intimek és egyre személyesebbek. Georges megpróbálja kinyomozni, hogy ki lehet az egyre fenyegetőbb történések mögött. A szálak saját múltjához vezetik vissza, és olyan titkok kerülnek napfényre, amelyek alapjaiban rendítik meg a biztonságosnak hitt élet falait, amelyet Anne-nel maguk köré emeltek.

A William S. Burroughs híres regénye alapján készült film klasszikus horrortörténet, mely műfaja minden szükséges elemét felvonultatja. A dolog pikantériája, hogy a cselekmény sok olyan elemet tartalmaz, amely visszacseng a regény szerzőjének életéből. A történet 1953-ban játszódik. Egy New Yorkban élő sikertelen író arra kényszerül, hogy pornográf regényekkel próbáljon meg pénzhez jutni, miközben tisztes kenyérkereső foglalkozása a rovarirtás. Felesége nemcsak őrült és kábítószerfüggő, de sajnos egy idő után a férje által használt rovarölőpor rabja lesz. Az érzelemmentes, élő halott férj és az eszelős asszony egy este partit adnak. A Tell Vilmostól ellesett attrakció azonban rosszul sül el.

William Thatcher (Heath Ledger) nemcsak kiváló szájhős, hanem első osztályú szédítő is, akinek csupán egy rang hiányzik a teljes sikerhez. Mivel az nem terem minden bokorban, hát hazudik egyet magának, amikor Sir Ector a lovagi tornán jobblétre szenderül. Felveszi a vértezetét, és néhai ura nevében megnyeri a díjat. Hamarosan víg cimboráival egyik tornáról járnak a másikra, és William igazi sztár lesz. Csakhogy a szép Jocelyn teljesen elcsavarja a fejét, mellyel egy veszélyes és féltékeny ellenséget szerez magának. Ráadásul Adhemar gróf (Rufus Sewell), a fekete lovag rájön, hogy egy csaló orránál fogva vezeti a sportbarát nemességet.

Dennis Meechum Los Angeles szerte ismert rendőrtiszt, aki megtörtént krimik irásával szerzett magának nevet. Könyvei minden alkalommal a legkeresettebb regények közé tartoztak. Meechum felett azonban eljártak az évek, s már régóta nem publikált semmit. Érdekes esete nincs, s a múzsák is kitaszították a kegyeltek közül. A rendőrtiszt adósságot adósságra halmoz, s egy napon eljön a pillanat, amikor kénytelen újra sikerkönyvet kiadni. Ha nem, minden vagyonát elveszítheti. Épp kapóra jön neki Cleve, aki regényehősként jelentkezik nála. Cleve ugyanis profi bérgyilkos, akit azonban cserbenhagytak "munkaadói". Cleve ezért bosszút akar állni. Meechum pedig regényt akar írni. Az eredmény: harc.