Manion hadnagy gyilkosság vádjával áll a bíróság előtt. Azzal gyanúsítják, hogy megölt egy férfit - és ezt a hadnagy nem is tagadja. Manion azt állítja, hogy hirtelen felindulásból, felesége védelmében ölt. Az áldozat állítólag megverte és megerőszakolta az asszonyt. A gyilkos védelmét egy korábbi ügyész, Paul Biegler vállalja el, a szakmai kihívás miatt. Az ügy ugyanis nem olyan egyszerű, mint az az első pillanatban látszik. A vád azt állítja, szó sincs hirtelen felindulásról, még kevésbé a feleség védelméről. Az ügyész szerint éppen Manion az, aki megverte az asszonyt, mert tudomást szerzett a későbbi áldozat és a nő titkos viszonyáról.
Slevin Kelevra tudja, a bajok csőstül jönnek. Először megcsalják, majd kirabolják, végül végzetesen összetévesztik a haverjával. Slevin néhány óra leforgása alatt egy gengszterháború közepén találja magát, sarkában a halálos Macska úrral. A Főnök megbízásából meg kell ölnie a rivális banda vezetőjének, a Rabbinak a fiát, míg a Rabbi 33 ezer dollárt követel tőle. Mindkét helyen az életével fizet, ha a határidő lejár. A fiú egyetlen segítsége a szép Lindsey, aki nem is sejti, hogy Slevin ki is valójában.
Ignacio és Enrique egy bentlakásos katolikus iskolában kötnek barátságot a hatvanas években. A fiúk a szigorú intézmény falain belül szerzik meg első élményeiket barátságról, filmekről, szerelemről, de megtapasztalják a tökéletes kiszolgáltatottság és megaláztatás érzését is. A főszereplők útja két évtized elteltével újra keresztezi egymást. Ez a találkozás nem várt fordulatot jelent számukra.
Borzalmas bűncselekményről olvas Truman Capote a New York Times 1959. november 16-i számában: lemészároltak egy jómódú farmercsaládot a kansasi Holcombban. Az írót elképeszti az eset kegyetlensége, értelmetlen brutalitása, és meglátja benne egy komoly újságcikk lehetőségét, amely a bűntény közösségre gyakorolt hatását vizsgálná. Ami szokásos cikknek indul, utóbb nagyszabású könyvtervvé válik, amely munka végül öt és fél évet vesz el Capote életéből. Az eredmény a Hidegvérrel, amely új irodalmi műfajt teremt: a tényregényt, szerzőjét pedig világhírű íróvá teszi.
A szaxofonos Charlie "Bird" Parker a dzsesszműfaj nagy egyénisége volt. Virtuóz játéka vonzotta a tömeget a negyvenes évek Amerikájában. Alacsony sorból küzdötte föl magát, zenészi pályafutását hullámhegyek és -völgyek tarkították. Nappal a drogot hajtotta, este zenélt, utána pedig hajnalig ivott vagy nõzött. Amikor megismerkedett a fiatal lánnyal, nyíltan bevallotta neki, hogy tizenöt éves kora óta kábítószerfüggõ. Chan mégis hozzáment feleségül, vállalva a hányatott életet. A rock and roll elõretörésével Bird zenéje háttérbe szorult, a múló siker, súlyosbodó függõsége, gyomorfekélye és a kislánya halála túl sok volt számára.
A mára már klasszikusnak mondható marihuána ellenes propagandafilm a Tell Your Children (1936) humoros, musical változata.
Cotton Club, a híres harlemi jazz klub, a 20-30-as években vált híressé, mint a zenészek mekkája és a maffiózók székhelye. Ez a hely az amerikai társadalom kaleidoszkópja a gazdasági válságot megelőzően, az alvilág és a zenészek felsőbb rétegének találkozóhelye, melyet Coppola és a híres író, Mario Puzo, ideális témának tartottak egy film elkésztéséhez. 1928-at írunk. A fehér bőrű Dixie Dwyer (Richard Gere) trombitásként egy néger jazz bandában zenél. Véletlenül megmenti Dutch Schultz (James Remar), a hírhedt maffiózó életét, aki hálából munkát ajánl a zenésznek: játszhat Schultz szeretőjének, Vera Ciceronak, a fogadásán. Dixie gondjai a gyönyörű nővel való találkozás után kezdődnek.
A nagy gazdasági válság ellenére a közép-nyugati Kansas Cityben virágzik az élet: az illegális alkoholkereskedelem, a szerencsejáték és a korrupció. Dől a pénz a bűnbandákhoz, forr-pezseg az éjszakai élet, és éjjel-nappal szól a dzsessz. A város az 1934-es elnökválasztásra készül. A gengszterfőnök Seldom Seen elfogatja a távírász lány piti bűnöző férjét. Ám Blondie nem hagyja annyiban a dolgot. Elrabolja a gazdag és befolyásos üzletember feleségét, hogy kicserélje vele Johnnyt. Azt reméli, hogy Roosevelt elnök tanácsadója nyomást gyakorol a bűnözőre.