Lorelei és Dorothy táncosnők. Egy európai hajóúton Lorelei egy mililomoshoz szeretne feleségül menni. A vőlegény apja azonban gyanakvó, és egy detektívet bíz meg a lány múltjának kiderítésére. Ám Loreleinek játszva sikerül az ujja köré tekerni leendő apósát. Végül Dorothy és a detektív is megtalálja az utat az oltárhoz.
New York West Side negyedének utcáin vívja harcát a helybéli fehér fiúkból és a Puerto Ricó-i bevándorlókból álló két banda. Az egyik táncos szórakozóhelyen találkozik egymással Tony, a Jets vezetője és a konkurens bandához tartozó csinos félvér lány, Maria. A két fiatal első pillantásra egymásba szeret. Felcsillan a remény, hogy szerelmük talán véget vet a régóta tartó gyűlölködésnek. Az összeütközés azonban elkerülhetetlen, az egyik összecsapásban Tony megöli Maria bátyját.
A londoni fellépésre érkező Broadway-sztár, Jerry Travers udvarolni kezd az ugyanabban a szállodában lakó modell Dale-nek, aki azonban barátnője férjének hiszi, s Velencébe menekül előle. Jerry persze követi, s egyre újabb félreértések nehezítik a szerelmesek egymásra találását, akik Irving Berlin remek zenéjére hihetetlenül könnyed eleganciával adják elő a legbonyolultabb táncfigurákat. Nemhiába Fred Astaire oldalán lett sztár Ginger Rogersből, aki drámai színésznőként is megállta a helyét.
Christine Daae (Emmy Rossum), a fiatal szopránénekesnő a párizsi Opera Populaire tagja. Egy napon titokzatos pártfogóra talál, s azt hiszi, hogy ő a "Muzsika Angyala", akiről korán meghalt apja beszélt neki. Az idegen azonban nem az Angyal, hanem a rejtélyes Fantom (Gerard Butler), aki rettegésben tartja a színház művészeit. Az Az operaház temperamentumos dívája, La Carlotta (Minnie Driver) az új előadás próbáinak közepén távozik, a színház menedzserei pedig nem tehetnek mást, mint az újonc Christine-t állítják helyette a rivaldafénybe. A varázslatos bemutatkozás nemcsak a közönséget bűvöli el, hanem a Fantomot is. Ezentúl csak a lány érdekli, és mindent elkövet, hogy pártfogoltja az opera új csillaga legyen. A színház gazdag patrónusa, Raoul de Chagny (Patrick Wilson) is körüludvarolja a lányt szerelmével. Christine-t rabul ejti ugyan karizmatikus és rejtőzködő mentora, de kétségkívül jobban vonzódik a rámenős és jóképű Raoulhoz, ami felbőszíti Fantomot.
Bhansali ismét klasszikushoz nyúlt, ezúttal Shakespeare-től vette kölcsön a Rómeó és Júliát. De itt Rómeó nem tehetetlen báb, aki sodródik az eseményekkel, hanem egy dühös fiatal, aki ha már nem tudja megakadályozni a vérengzést, hát akkor vérfürdőt csinál, és Júlia sem szende szűzi leányzó, hanem harcos asszony, aki zokszó nélkül tűri el, ha anyja levágja az ujját. Az alapsztorihoz Bhansali hozzáadta még a dél-indiai emberek szenvedélyes vérmérsékletét, és kaptunk egy felsőfokon égő tüzet, ahol a harag, a gyűlölet, a düh, a kétségbeesés, a gyilkosság és a vérfolyam-patak zenei alaphangot ad a teljes film hosszában. A szerelem pedig sehogy máshogy nem tudja elnyomni, mint ugyanezekkel az eszközökkel. A helyszín pedig egy 500 évre "beragadt" kisváros, ahol ugyan mobiltelefonon suttognak csacskaságot egymásnak a szerelmesek, és a Twitterre "lövik" fel a szenzációs képeket, de mindenki dhotiban és száriban jár, a kard pedig éppúgy előírt öltözet, mint a pisztoly.
A nyugdíja előtt álló rendező teljes erőbedobásra készül utolsó műsoros estjére. De amikor a főszereplőnő kificamítja a bokáját, kitör a pánikhangulat.
New York egyik legszegényebb negyedében játszódik a film, és olyan bohém fiatalokról mesél, akik napról napra próbálnak megélni, s nem utolsósorban összeszedni a lakbérre valót. Sikerre szomjazó művészek ők, akiknek életét a szerelem vezérli, miközben olyan nehézségekkel szembesülnek, mint a szegénység, az éhezés, betegségek és az AIDS járvány.
A rock'n' roll örök. Az igazi slágerekre mindig lehet táncolni. Ebben hisz Tracy Turnblad is, aki már nagy lány, nagy hajjal és nagy szívvel, és akinek egyetlen szenvedélye van: a tánc. Egyetlen vágya pedig az, hogy felléphessen a Corny Collins Show-ban, Baltimore legmenőbb zenés-táncos tévéműsorában. Tökéletes is volna rá, csak van egy kis baj vele. Tracy nagy. Kövér - emiatt nincsenek haverjai, és emiatt érzi úgy, hogy nincs esélye az első áttörésre. Amikor viszont mégis sikerül bekerülnie a műsorba, újabb bajok várnak rá. Ugyanis a Show korábbi sztárja vissza akarja szerezni elveszített babérjait. Úgy érzi, a táncparkett neki jár, és mindenre hajlandó, hogy visszahódítsa. És közben csak szó, szól a rock'n'roll.
Scott Hastings, a táncbajnok élete legsorsdöntõbb lépésére szánja el magát, mikor szülei legnagyobb elképedésére és ellenzése ellenére a táncos-tanuló Frant választja meg új partnerének. Az, hogy választása a "csúnya kiskacsára" esett, a táncosok csillogó világában nem csupán furcsának, de egyenesen árulásnak számít. A páros hamarosan megtapasztalja, hogy a csoda akkor történik meg, amikor a legkevésbé számít rá az ember.
Zürich, 1938. Ebben a jómódú svájci városban kezdődik annak a dalnak a története, amely meghódította a világot. A német bárénekesnő, Willie és a gazdag svájci zsidó családból származó zeneszerző, Robert szerelme rossz csillagzat alatt született. A zsidóüldözések mind nagyobb méreteket öltenek szerte Európában. Ráadásul Robert apja is ellenzi a kapcsolatukat, és kijárja, hogy Willie-t Németországba toloncolják. De Willie-nek szerencséje van. Egyik számát, a Lili Marleent váratlanul leadják a rádióban, és az egyszerű dal fergeteges sikert arat, Willie pedig egy csapásra sztár lesz... A film forgatókönyve Lale Andersen német bárénekesnő önéletrajzi regényének egy részletét dolgozza fel. 1944-ben kiadták a Lili Marleen angol nyelvű változatát egy angol énekesnő, Anne Shelton lemezével, ám a dalt maradandó világsikerré a legendás Marlene Dietrich tette.