Cyrano de Bergerac tipikus gascogne-i, kissé korpulens, torkos, nagyivó, és rettentően nagy az orra. Kitűnik a kard- és a szóforgatásban. De nagyhangúsága, gúnyolódó kedve érzékeny lelket takar. Szívszerelme, Roxane egy nála átlagosabb észbeli képességű férfit részesít előnyben, aki azonban fiatal és jóképű, ráadásul Cyrano barátja. Cyrano - riválisa kérésére - csodálatos szerelmes leveleket ír Roxane-nak, aki ezek hatására beleszeret a fiatalemberbe. A film csodálatosan rajzolja meg az önfeláldozó szerelmes, a filozófus, a költő Cyrano de Bergerac alakját
Párizs az 1920-as években. Az állástalan énekesnő, Victoria Grant találkozik az egyik mulatóból kirúgott homoszexuális férfival. A férfi rábeszéli a nőt, hogy könnyebben kaphatna munkát, ha férfiként nőimitátort alakítana. Az ötlet beválik, a magát Victornak álcázó Victoria hamarosan szerződést kap. Sikere van az énekléssel, és minden jól megy az egyik éjszakai klubban, egészen addig, amíg a tulajdonosa, a chicagói King Marchand érdeklődni nem kezd iránta. A helyzetet bonyolítja, hogy Victoria belehabarodik a jóképű gengszterbe.
A 92 éves Madeleine taxit hív, hogy elmenjen az idősek otthonába, ahol ezentúl élni fog. Megkéri Charles-t, a kissé kiábrándult sofőrt, hogy vigye végig azokon a helyeken, amelyek fontosak voltak az életében, hogy még egyszer utoljára láthassa őket. Apránként, ahogy Párizs utcáin halad, egy rendkívüli múlt bontakozik ki, ami felzaklatja Charles-t.
A fiatal Gabriel (Christian Campbell) egy piciny lakásban él Rich-csel (Brad Beyer), akinek potenciálja felülmúlja egy lóét, így Gabrielnek gyakran csak az előszoba jut, ha pihenni akar. Egy este, amikor a fiú már nem bírja tovább hallgatni a szomszédos szobában folyó turbékolás hangjait, lemegy az utcára. Egy bár felé veszi az irányt, ahol meglátja Markot (John Paul Pitoc), s noha rögtön megtetszik neki a fiú, nincs elég bátorsága megszólítani. Hazafelé menet a metrón azonban Gabriel ismét találkozik Markkal, s hamarosan kiderül, a másik is vonzódik hozzá. Szóba elegyednek, és készen is állnának egy gyors numerára, de úgy tűnik, az egész város összeesküdött ellenük - nem találnak egy helyet, ahol arra a pár percre kettesben maradhatnának...
1942, Párizs. Edmond Batignole visszahúzódó, konfliktus kerülő ember. Hentesüzletének egyedüli fizetőképes ügyfelei már csak a náci tisztek maradtak. Amikor két sonka ellopásáért megvádol egy zsidó kisgyereket, akaratlanul is felhívja rájuk a megszállók figyelmét. A családot deportálják, Batignolék a a céltudatos feleség nyomására beköltöznek az üresen maradt nagyobb házba. Egy napon az elhurcolt család gyermeke, Simon kopog ajtajukon. A hentes kelletlenül elszállásolja, de napokon belül egyre többen lesznek. Batignole kétségbeesetten próbál megszabadulni tőlük. Azonban minél több emberrel beszél kimenekítésükről, annál inkább rájön, hogy neki magának kell megtennie a veszélyes mentőakciót...
Bosquier iskolaigazgató a feleségével szigorú elvek szerint vezeti a gimnáziumot. A legnagyobb gondot saját gyermekük okozza, amikor megbukik az angol vizsgáján. Az iskolaigazgató elhatározza, hogy tanulásra kényszeríti fiát és nyelvtanfolyamra küldi Angliába. A kamasznak azonban esze ágában sincs szüleire hallgatni. Rábeszéli egyik barátját, hogy utazzon el helyette, ő meg egy szajnai kajaktúrára megy. A személycsere azonban hamar kiderül és az igazgató úr, elindul megkeresni a fiát.
Frances sikeres és boldog írónő volt egészen addig, amíg házassága zátonyra nem futott. Az alkotói válságát is képtelen legyűrni, ezért barátnője egy repülőjeggyel ajándékozza meg, és elküldi Olaszországba pihenni és feltöltődni. Frances az elhanyagolt, ódon villában kap szállást és szinte pillanatok alatt elvarázsolja a környezet szépsége, a kisváros és lakóinak melegsége. Hirtelen ötlettől vezérelve elhatározza, hogy hátat fordít eddigi életének és megvásárolja a villát.
1965-ben járunk, amikor Beverly Donofrio (Drew Barrymore) még csak 15 éves, és mint minden tinédzser, õ is merész álmokat szövöget a jövõrõl: írónõ lesz, és New Yorkba költözik. Bev ezzel együtt nem könyvmoly, hanem épp olyan kamaszlány, mint a többiek - pimasz, lázadó, szeszélyes... és a fiúkat lesi. Egy bulin belebotlik egy nem túl eszes, ám vagány 18 éves srácba, és mivel éppen csalódott egy másik fiúban, vele igyekszik vigasztalódni. Nem sokkal késõbb kénytelenek szembenézni az együtt töltött éjszaka nem várt következményével: Bev állapotos. Egy afféle rendes családban, mint az övék, egy lányanya teljességgel elképzelhetetlen, Bev mégis közli szigorú apjával (James Woods) és összetört anyjával (Lorraine Bracco), hogy megtartja a gyereket, otthagyja a középiskolát, és hozzámegy Ray-hez.
Öt év telt el Xavier Barcelonában eltöltött kicsapongó és kalandos diákévei után. Xavier immár Párizsban igyekszik írói karrierjét építeni, miközben a felnőtté válás megszokott kérdésén töpreng: vajon érdemes-e élni ezen az ellentmondásos világon? A tökéletes nő után kutatva ágyról ágyra jár, gyakran olyan szekér után fut, amelyik nem veszi őt fel, és sokszor jut arra a felismerésre, "ez a hajó is elment...", míg végül legjobb barátnője a leszbikus Isabelle, régi szerelme Martine, valamint Wendy és William és az egész multikulturális barcelonai baráti társaság segítségével megcsillan számára a reménysugár, mely elvezeti őt az igaz szerelem útjára.
Zazie vidéki kislány, Párizsba utazik nagybátyjához. Életteli, kirobbanó lénye meglepi Gabriel bácsit. Zazie nem akármilyen tizenéves. 65 évig akar iskolába járni, hogy tanárként megnyúzza a kölyköket. A modern nevelés eszközei, nagybátyja szerint a gyöngédség, a megértés. Zazie minden vágya, hogy metrózzon. De pechére, éppen sztrájkolnak a metrósok. Nagybátyja barátja Charles, taxis, s egy kicsit körbefurikázza Zazie-val a várost. De még neki ez sem elég. "Malle megkísérelte, hogy irodalmi forgatókönyvének, Raymond Queneau regényének filmszerű megfelelőjét adja: lassított felvételekkel és más trükkökkel, a némafilm stílusára emlékeztető burleszk betétekkel és abszurd ismétlésekkel próbálta szétzúzni a megszokott világról alkotott elképzelésünket... Malle filmje a hagyományos cselekménybonyolítás következetes fellazításával részévé válik az 'új hullám' mozgalmának." (Gregor-Patalas)
Egy írónő régóta tartó házassága hirtelen felborul, amikor meghallja, hogy férje őszintén nyilatkozik legújabb könyvéről.
Judy Benjamin alig fér a bõrébe örömében második esküvõjének napján. Nagyon jó pasit fogott ki magának: művelt, jól szituált és szenvedélyes. Ez utóbbi tulajdonságát olyannyira a tökélyre fejlesztette, hogy a nászéjszakáján a szenvedély hevében a lelkét is kileheli. Mit tehet ezek után egy ifjú özvegy? A megoldást egy aktivistától kapja meg: irány a sereg! Ott aztán nem unatkozik az ember. Benjamin a sok megpróbáltatás után mintakatona lesz, akinek már esze ágában sincs polgári életet élni.
Egy írónak, aki előadást tartani tér haza szülővárosába, meg kell küzdenie egy volt szerelme iránti érzéseivel és egy diák közeledésével.