Maximus, a hatalmas római generális a nép kedvence, és az idős uralkodó, Marcus Aurelius bizalmát is élvezi. Az összeesküvés áldozataként haldokló Marcus Aurelius őt teszi meg örökösévé hataloméhes fia, Commodus ellenében. Commodus átveszi mégis a hatalmat, és halálra ítéli Maximust: ő megmenekül, a Hispániában élő családjára mért csapást azonban nem tudja megakadályozni. Összetörten a rabszolgakereskedők kezére jut, akik eladják gladiátornak. Az életéért küzdő Maximust Rómába viszik, ahol felhasználja régi hírnevét, hogy lázadást szítson az eltunyult rómaiak között az elnyomó hatalom megdöntésére.
Az ötvenes években az emberiség még félelemmel vegyes ámulattal figyelte az ismeretlen, titokzatos és veszélyes világűrt. Miután a szovjetek 1957-ben fellőtték az első Szputnyikot, Amerikában nekikezdtek egy olyan űrhajó elkészítésének, mellyel embert küldhetnek a világűrbe. A legjobb pilótákból 1959-re válogatták össze azt a hétfős csapatot, melynek tagjai közül kerül ki az első amerikai űrhajós. "Az Igazak"-nak hívták őket, akiket egységes csapattá, igaz barátokká kovácsolt a hatalmas feladat. A szovjetek azonban újból megelőzik őket, első emberként Gagarin jár a világűrben.
A beteg Máriának gyermeke nem lévén, az uralkodói poszt várományosa a királynő féltestvére, VIII. Henrik király törvénytelen gyermeke, Erzsébet lett. Amikor 1558-ban trónra lépett, Anglia nehéz helyzetben volt. A protestánsok és a katolikusok küzdelme megosztotta az országot, a kincstár üresen állt, a franciák pedig a spanyolokkal szövetkeztek a térdre kényszerítésére. Erzsébetnek szüntelen ármánykodás közepette kellett megvédenie trónját, megszilárdítani hatalmát. A politikai viszonyok mellett szükségképpen háttérbe szorult a magánélete, beteljesületlen szerelme.
A hadihajó másodtisztje lázadás miatt katonai bíróság elé kerül, mert idegbeteg kapitányától átvette a parancsnokságot, amikor hajó vészhelyzetbe került egy hurrikán miatt.
Xaver Schwarzenberger rendezésében 2009-ben újraforgatták Erzsébet királyné életének történetét. Schwarzenberger az új filmben a lázadó, önmegvalósító császárné/királyné megformálását tűzte ki célul, szigorúan elhatárolódva az 50-es években bemutatott Sissi-trilógiától, melyben Romy Schneider egy bájos, romantikus Sisi-képet festett elénk. A film a RAI (olasz), ZDF (német) és ORD (osztrák) tévétársaságok koprodukciójában készült. Kereken 11 millió euróba került, kétezer statisztával dolgoztak és kb. 700 korhű kosztümöt használtak. A forgatás 12 héten keresztül tartott. A helyszínek között szerepelt többek között a bécsi Hofburg, Schönbrunn, a trieszti Miramare kastély, Velence, az utolsó képsorokat pedig Magyarországon, a Mátyás templomban vették fel.
2001 szeptemberében négy muszlim fiatal útnak indul otthonából, az angliai Tipton városából Pakisztánba, hogy részt vegyenek barátjuk esküvőjén. Közülük hárman két és fél évvel később érkeznek haza. Ami ez alatt az idő alatt történt velük, az a legmerészebb képzeletet is felülmúlja. A fiatalokat, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy rossz időben voltak rossz helyen, az amerikai hadsereg foglyul ejti Afganisztánban, és a guantanamo-i fogolytáborba szállítja. Hiába állítják, hogy ártatlanok, az amerikaiak nem engedik őket szabadon, úgy bánnak velük, mint a terroristákkal. Az örökkévalóságnak tűnő idő alatt rendszeresen kínozzák, és válogatott bűntettekkel vádolják őket. Amikor előkerül egy videokazetta Osama Bin Laden-ről, fogva tartóik azt állítják, hogy a fiúk rajta vannak a felvételeken. Szinte a véletlennek köszönhető, hogy egy régi angliai rendőrségi ügy tisztázza őket a vádak alól, és a fiatalemberek 2004 tavaszán hazatérhetnek Angliába.
A fesztiváldíjas alkotás Reinaldo Arenas kubai költő és író önéletrajzi regénye alapján készült. A vidéken nagy szegénységben, de szabadon felnőtt fiúnak hamar felfedezik kivételes tehetségét és a fővárosba küldik tanulni. Húsz éves korában első kötetével országos elismertségre tesz szert. Ám hatalmas keresztet cipel a hátán: Castro rezsimjében halálos bűnnek számított a homoszexualitás, amelyet a költő (és barátai) nyíltan vállaltak. A költő sok nehézség árán emigrált Amerikába, ám az ígéret földjére már csak meghalni érkezett gyógyíthatatlan betegsége miatt... Reinaldo Arenas (1943-1990) memoárjai alapján készült a film, a meleg kubai költő és regényíró eleinte Castro híve, majd életmódja és provokatív magatartása miatt Amerikába kénytelen szökni.
Sztáray Irma magyar grófnő elutasítja a házasságot és a kolostort, majd beáll az osztrák császárné, Sisi szolgálatába, hogy korfui kommunájában éljen vele. Közel kerülnek egymáshoz, de Bécsbe visszatérve életük drasztikusan megváltozik.
A Foix grófságbeli Artigat nevű faluban 1538-ban a mindössze 14 éves Martin Guerre-t összeadják a falu tekintélyes családjából származó Bertrande de Rolsszal, aki még szintén gyermek. A házasság sokáig terméketlennek bizonyul. A kilencévi férfiúi kudarc igencsak megalázó a fiatal Martin számára, így amikor megvádolják, hogy meglopta apját, végképp tarthatatlannak érzi helyzetét. Elhagyja feleségét, birtokát, és sokáig nem hallat magáról. Hosszú évek múltán azonban megjelenik egy férfi, aki a rég elveszettnek hitt Martin Guerre-nek adja ki magát. Elfogadtatja magát a családdal, a legközelebbi rokonokkal és az egész faluval. Burkolt kételyek személyazonosságával kapcsolatban már kezdettől fogva megfogalmazódnak, ám a férfi a legintimebb titkokat is tudja feleségéről…
Fidel Castro diadalmaskodásának hajnalán Fico Fellove (Andy Garcia), az El Tropico bár tulajdonosa nem tudja visszatartani két öccsét attól, hogy kivegye részét a történelem formálásában. A politikai vihar közepette Fico beleszeret testvére, Luis magára hagyott feleségébe, aki viszonozza a közeledést. Közben a testvéreknek meggyűlik a baja a hírhedt gengsztervezér, Meyer Lanskyval (Dustin Hoffman) is.