Will Kane seriff Amyvel kötendő házassága után le akar mondani hivataláról. Ám éppen házassága napján érkezik a városba Frank Miller, egy gengszter, akit annak idején Kane juttatott a börtönbe. Kane nem menekül el a bosszú elől, hanem az állomáson várja a vonatot, amelyen Miller érkezik. Amy azzal fenyegetőzik, hogy elhagyja Kane-t, ha a városban marad, s a város polgárai is megtagadják a serifftől a támogatást. Amikor Miller 12 órakor a városba érkezik, Kane felveszi a harcot, és győz. Azután a város polgárai elé dobja a seriff-csillagot és elhagyja a várost. A megalkuvó, gyáva népség nem érdemli meg az önfeláldozó magatartást - de a tisztség kötelez.
Ben Wade a bandájával megtámadja az egyik postakocsit és megöli a kocsist. A város vezetője csapatot szervez Wade elfogására. Dan is elszegődik kétszáz dollárért, miután nem kapott kölcsönt a rohamosan pusztuló farmjára. Hamarosan azonban rá kell jönnie, hogy elkapni Wade-t a könnyebbik feladat, élete mindaddig nincs biztonságban, amíg Wade nem kerül fel a Yumába tartó 3:10-es vonatra. A néhány fős csapat cselhez folyamodik, hogy Wade bandáját minél távolabb tudja. Ám a csel nem válik be, s mindannyian életveszélybe kerülnek.
A vadnyugaton átutazó texasi, aki a világ híreit juttatja el a helyi városiakhoz, vállalja, hogy segít egy elrabolt fiatal lány megmentésében.
A sivár, mégis gyönyörű ausztrál táj kellő háttérként szolgál a véres és mocskos meséhez. Az ajánlat az első perctől fogva lenyűgöző alkotás. A történet klisék nélkül boncolgatja a moralitás és igazságosság kérdését, miközben minden pillanat váratlan fordulatokat rejt, és John Hillcoat rendező nem riad vissza semmitől, hogy sokkolja nézőit, miközben mindent megtesz, hogy árnyalttá tegye szereplőit. Szóval az ausztrál western kicsit karcosabb, sokkal véresebb, és talán még jobb is, mint az amerika
Wyatt Earp, Dodge city marshalja megengedi Doc Holliday -nek a nagy kártyásnak, hogy a városban maradjon egy feltétellel, ha nincs lövöldözés és nincs késelés. Doc betartja szavát, mert Wyatt egyszer már megmentette az életét, sőt követi Tombstone-ba, ahonnan Wyatt testvére Virgil Earp ( Tombstone marshalja) kért segítséget. A négy Earp testvér, Wyatt, Virgil, Moorgan és James együtt dolgozzák ki a tervet Ike Clanton ellen, aki át akarja hajtani a városon embereivel a Mexicobol lopott marháit. Ike még a sherifet, Cotton Wilsont is megvásárolta.
James Garner visszanyúl a televíziós "Maverick" karakterhez ebben a vidám western-paródiában, amelyben a határszéli város sherrifjének gonosztevők és nők tucatját kell ártalmatlanítania.
Jeff Webster élete legnagyobb lehetoségét látja abban, hogy a Kanadába utazott aranyásók számára marhákat szállít. Ebben látja meggazdagodása útját. Amint azonban Dawsonba ér, rájön, a dolgok egyáltalán nem olyan rózsásak mint hitte...
Tizenegy harangütés és egy halálos lövés. Egy vadnyugati kisvárosban így jelzik a delet. A városka ura, a könyörtelen John Herod seriff vezette be ezt a szokást. A coltpárbajok pedig csak egyféleképpen végződhetnek, miután a seriff még sohasem hibázott. Senkinek nincs esélye, hogy szembeszálljon vele. Ekkor jelenik meg a városkában egy idegen nő, Ellen. Bár jó néhány férfit megigézett, nem a nőiességével akar hódítani. Elszámolni valója van és mindenki elhallgat, ha megszólal a fegyvere. A veszélyes szépség és a városka gonosz ura végül szembekerül egymással. Kettejük közül valakinek hamarosan üt az órája.
Will Penny idősödő cowboy, aki egy farmon vállal munkát. Feladat az, hogy a farmhoz tartozó földterületet őrizze és védje az illetéktelen behatolóktól és tolvajoktól. Az oregoni hegyekben kap szállást, ám odaérkezve azt tapasztalja, hogy egy asszony és kisfia már beköltöztek oda. Mivel Catherine és fia egyáltalán nem tud hova menni és közelít a zord tél, Will beleegyezik abba, hogy tavaszig a kunyhóban maradjanak. Ezzel a döntésével pedig élete legnagyobb kalandjába keveredik...
Egy marhák miatt kirobbant nézeteltérést követően a Rogers klán tagjai kegyetlen hajszában elfogják Ben Caine-t, a farmert, és felesége, Maria szeme láttára felakasztják. A bosszúra szomjas Maria, miután hiába kéri sógorai segítségét, Manuelt, a fekete kesztyűt viselő idegent fogadja fel, aki egy közeli kísértetvárosban húzta meg magát. Manuel elszegődik Rogersék birtokára, és adandó alkalommal elrabolja az öreg Rogers egyetlen leányát, Johannát. Maria így Johannát használhatja fel csalétekként, hogy csapdába csalja Rogerséket, a bosszú azonban végül nem úgy sikerül, mint tervezte.
Quirt Evans (John Wayne) a vadnyugat legendás alakja, aki egykor Wyatt Earp oldalán harcolt az igazságért. Nevének hallatán a legkeményebb bűnözők is összerezzennek. Evans mégis hirtelen a rossz emberek oldalán találja magát. A sebesült pisztolyhőst egy kvéker család veszi oltalmába, akik inkább az Ige, mint a fegyveres erőszak erejében hisznek. Felépülése után főhősünk minden erejével azon van, hogy megtalálja nevelőapja gyilkosait, és bosszút álljon...
Ferdinando Baldi (a nagy sikerek lemásolására specializálódó olasz filmesek egyike) például két filmet is készített,amely egy Bud Spencerre nagyon emlékeztető szereplő (az egyébként kiváló Paul L. Smith) és egy Terence Hill-re megszólalásig hasonlító figura (Antonio Cantafora, avagy Michael Coby) erősen az Ördög jobb és bal kezére hajazó helyzetekbe keveredtek.A végeredmény megtévesztő (boldogult ifjúkoromban te- lefonon hívtak fel a haverok, hogy megy valamelyik német adón az egyik ilyen Caram- bola-film, nem tudva,hogy ez csak másolat) és érdekes, néha egészen kellemes,de nem igazán emlékezetes.
Az Oscar-díjas Jean Dujardin (A némafilmes) kelti életre a legendás cowboyt ebben a látványos és szellemes kalandfilmben, amely egyszerre tiszteleg a karikírozza a western műfaját. Lucky Luke, a rettenthetetlen pisztolyhős Daisy Town poros városának szolgálatába áll oldalán beszélő lovával, hogy leszámoljon a gonosz Pat Pokerrel és haramiák egész sorával. Mindeközben olyan legendás vadnyugati hősökkel hozza össze a sors, mint Billy, a kölyök, Jesse James vagy Calamity Jane, akik - hírnév ide vagy oda - a világ legjobb és leggyorsabb mesterlövészéve mellett labdába sem rúghatnak.