A bandavezér Tongszutól (Don Lee) rengetegen tartanak erőszakos fellépése miatt, ám egy esős éjszakán most őt támadják meg és hagyják magára súlyos sérüléseivel. Hiába harcolt meg a támadójával és került ki élve a balhéból, a hírnevén így is csorba esik. Az egyetlen módja, hogy visszaszerezze a méltóságát az, ha megtalálja a támadóját és bosszút áll rajta. A cél eléréséért bármire képes, még egy rendőrrel, Teszokkal (Gim Mu-yeol) is összeáll, aki szerint Tongszu támadója nem más, mint a „K”-ként ismert sorozatgyilkos (Kim Sung-kyu), akit már jó ideje ő maga is üldöz. Teszok „K” felkutatásával eddig azért nem járt sikerrel, mert a sorozatgyilkos nem hagy maga után nyomokat, így kénytelen együttműködni a hírhedt gengszterrel, a gyilkos egyetlen életben maradt áldozatával és egyben szemtanújával.

Gal, a visszavonult gengszter felesége társaságában él a spanyol tengerparton. Ott is rátalál azonban a hírhedt Don Logan, aki kihagyhatatlan üzletet ajánl. Londonban kell végrehajtani egy válogatott csapat élén a bankrablást. A fenyegető Don Logan nem fogad el kitérő választ. Miután Gal visszautasítja az ajánlatot, maga az ördög sem hagyja nyugton többé. Még álmában sem. Gal látomásai és saját élete elviselhetetlenné válik. Nem lát kiutat, rájön a harmadik útra: fel kell vennie Don Logan-nel a harcot, hogy megszabaduljon a bűn körforgásából...

A Los Angeles-i néger gettó vidám oldala. - A "Ne légy barom!" nem más, mint az úgynevezett afro-amerikai filmek fergeteges paródiája. A forgatókönyvíró-rendező Wayans fivérek népszerű komikusok az USA-ban, legutóbbi munkájuk a Scary Movie ( Horrorra akadva, avagy tudom kit ettél tavaly nyárson ) már nemzetközi sikereket ért el. A "Ne légy barom!" főhőse Ashtray, aki évek múltán tér haza szülőföldjére, hogy meglátogassa a nála fiatalabb (!) szüleit. Ám a rég nem látott haverok újra kalandra csábítják. Irány a tengerpart!

"Minden állat egyenlő, de vannak állatok, melyek egyenlőbbek." George Orwell klasszikusából 1954-ben Halász János és Joy Batchelor elképesztő rajzfilmet készített. A sztálini Szovjetúnió mesébe bújtatott kemény kritikája a könyv, és Halászéknak sikerült ezt animációba tökéletesen átültetni. Az Állatfarm világát ennél plasztikusabban nem is lehetett volna képernyőre/vászonra vinni. A rajzfilm adottságait maximálisan kihasználták Napóleon és társai megjelenítéséhez: a metamorfózis, ahogyan az igazi disznókból kommunista-disznók lesznek, beszarás!

Mark Sway, a tizenegy éves kisfiú egy kegyetlen gyilkosság szemtanúja. A kerület ambiciózus ügyésze mindent elkövet, hogy a megfélemlített kisfiút vallomásra bírja. Mark azonban hallgat, hiszen nyomában a kegyetlen gyilkos, aki megfenyegette, hogy megöli, ha beszél. A félelem nem alaptalan, hiszen Mark egy maffia-leszámolás egyetlen tanúja, a gyilkos pedig tapasztalt profi, akinek egyel több, vagy kevesebb élet nem nagyon számít, különösen, ha a “karrierje” van veszélyben. A nemrég még gondtalan gyermekkorát élő Mark egy halálos játszma kereszttüzében találja magát. Egyetlen barátja a bátor, ám tapasztalatlan ügyvédnő, aki kockára teszi érte karrierjét ... és életét.

Sonny veszélyes álmodozó, aki azt gondolja magáról, hogy képes lenne megölni akár a maffia egyik vezérét is. Ebből a tuti buliból persze semmi pénzért nem hagyná ki birkózó barátját, Charlie-t. Amikor kiderül, hogy gengszterként nem állják meg a helyüket, mivel képtelenek a szegény boltosoktól behajtni a védelmi pénzt, új feladatot kapnak: végezniük kell az amerikai kongresszus egyik tagjával. A két jómadár pillanatok alatt a legnagyobb slamasztikában találja magát. Annyira megriadnak, hogy úgy döntenek, visszatérnek a békés polgári életbe. Ám ez már nem is olyan egyszerű.

Különös látvány tárul az ébredező kapitány szeme elé: szorgos kezek bontják a hajóját. A sportvilágban egykor Bombázóként közismert ökölvívóbajnok kénytelen partra szállni, ahol megmenti a mitugrász Jerryt. Jerry azzal hálálja meg, hogy beajánlja a közelben állomásozó amerikai csapathoz. Honnan is sejthetné, hogy az őrmester és a Bombázó régi ellenfelek, s a katona volt az, aki Bombázó páratlan sportkarrierjét kettétörte.

Tony Roma (Tomas Milian), az olasz származású dzsigoló elcsábítja a szenátor feleségét és megszabadítja drága ékszereitől. A rendőrség tehetetlen, így a különleges osztályról Parker hadnagyot (Bud Spencer) kérik meg, hogy csípje el a gazfickót. Egy ügyes csellel sikerül is a feladat, ám hamarosan megszökik a fickó. Szerencsétlenségére tanúja lesz, ahogy a helyi maffia főnöke lelő egy embert. Így a piti tolvaj nyomába ered az egész alvilági szervezet. Tony természetesen Parkernál keres menedéket, és együtt vetik magukat a szédült kalandokba.

Micimackó és Malacka visszatérnek, ám ezúttal Tigris és Bagoly is csatlakoznak a bosszújukhoz! Öt hónap telt el a Százholdas Pagonyban történt mészárlás óta. Róbert Gida pszichológushoz jár és próbálja feldolgozni a szörnyűségeket. Eközben egy keresőcsapat kutat az erdőben az emlegetett szörnyek után, de nem találnak semmit és senki nem is hiszi el igazán Róbert Gida történetét. A pszichológus a terápiás ülésen gyerekkori emlékeket hív elő. Róbert Gida felidézi ötödik születésnapját, ami kiindulópontja az állatok bosszújának.

Brian (Eric Idle) és Charlie (Robbie Coltrane) a két erõszaktól megcsömörlött bankrabló elhatározza, hogy otthagyja a bankszakmát és békésebb foglalkozást választ. Utolsó balhéjukként még megfújnak 1 millió fontot, melyre a maffiának, a kínai triádoknak és a rendõrségnek is fáj a foga. A zsákmánnyal a legközelebbi házba rohannak be, amely történetesen egy apácazárda. Brian és Charlie magára ölti a fityulát és beáll a rendbe, hiszen keresi õket a triád, a rendõrség és Brian barátnõje, Camille is.

Ostrom alatt a város. A szórakozott rendőrcsapat, az Akadémia büszkeségei folytatják vidám, ám kissé megfontolatlan harcukat a bűnözők és a törvénysértők ellen. Újra akcióba lép Hightower, Jones, Tackleberry, Harris őrnagy és az elmaradhatatlan Lassard parancsnok. Az inkább ütődöttnek, mint ütőképesnek mondható kis csapatnak a rendkívül titokzatos és még annál is veszedelmesebb Főaggyal kell megküzdenie, hogy megoltalmazza a város becsületes polgárait a bűnözéstől.

valóság: 2003. július 4-én az amerikai szövetségesek szokott látogatásukat teszik egy féltitkos török hadiszálláson Észak-Irakban. Hamarosan kiderül azonban, hogy a látogatás nem a megszokott. Amerika változtatni kíván az erőviszonyokon, a törökök nemkívánatos személyekké válnak a régióban. Azon a napon fejükre zsákot húzva, katonai és emberi méltóságukban megalázva hurcolják el a tizenegy török katonát a lakosság szeme láttára.A film: Suleyman Aslan egy a tizenegyek közül. A török alakulat vezetője nem tudja feldolgozni a történteket és egy búcsúlevelet hátrahagyva véget vet életének. A levél Polat Aldemar különlegesen képzett török titkosügynökhöz szól. A hivatásának élő Aldemart nem hagyja közömbösen barátja utolsó kívánsága: embereivel Irakba utazik, hogy a haláltól sem riadva vissza szembeszálljon az emberi jogokat tipró erőkkel.