1938-ban járunk, amikor a szeretetreméltó, álmodozó Guido -a növekvő rasszizmus és szűklátókörűség közepette- beleszeret visszafogott tanárnőjébe. A csodaszép Dora azonban egy helyi náci tiszt menyasszonya. Guido mindent elkövet, hogy a lányt bánatos jövőjétől eltérítse... Öt év múlva Guido és Dora házasok és van egy fiuk is, Giousé. A politikai légkör egyre romlik, végül Guido, aki félig zsidó, táborba kerül családjával együtt. Az apa, hogy túlélhesse a borzalmakat, és hogy fiát minél jobban megkímélje, azt találta ki, hogy az egész, ami körülveszi őket tulajdonképpen egy nagy játék, amelyben a rabok a versenyzők és az őrök a játékvezetők.

Ifjú lelkeket lángra lobbantó különc tanárember kezdi meg varázslatos működését 1959-ben a Welton Akadémia ódon falai között. Lapról lapra tépeti szét diákjaival a tankönyvet, mert azt akarja, hogy felfedezzék: életük maga a költészet. A felismerés egyeseknek életreszóló szerelmet, másoknak tragédiát hoz. A hagyománytisztelő iskolában pedig tanyát ver a lázadás szelleme.

Ügynöke legnagyobb megdöbbenésére Mima nem csupán közepesen sikeres tini-zenekarából lép ki, de ártatlanságot tükröző imázsát is hátrahagyja, hogy egy fülledt hangulatú tévésorozatban vállaljon szerepet. A karrierváltást nem minden rajongója veszi jó néven. Mimát hamarosan üldözni kezdi egy rettenetes figura, ráadásul valaki intim részleteket közöl róla az Interneten. Később új arculatának két legfőbb alakítóját, egy forgatókönyvírót és egy fényképészt brutálisan meggyilkolnak, Mimát pedig régi énjének víziói kísértik. A lányon egyre jobban eluralkodik az a szörnyű érzés, hogy talán köze lehet a halálesetekhez...

Fred, a középkorú szaxofonista gyanúja szerint a felesége megcsalja. Renee ugyanis nem veszi fel a telefonjait, kihagyja a koncertjeit, és egyre gyakrabban látja az egyik ismerősével, Andyvel. Amikor az asszonyt holtan találják, Fred rács mögé kerül, és gyilkosság vádjával halálra ítélik. Egy nap a férfi különös módon eltűnik a cellájából, a helyén pedig egy rémült fiatalember van. Az autószerelő Pete nem tudja, hogy került oda. Bár lehet, hogy abban is egy nő játszott szerepet. Egy gengszter felesége, a buja Alice, aki meglepő módon hasonlít Renee-re.

Jim bajkeverő hírében áll, és kétes hírnevére nem is cáfol rá, amikor Los Angelesbe költözik. Már érkezése első napján összeütközésbe kerül a törvénnyel randalírozás és részegség miatt. Később szembekerül egy helyi bandával, ami tragédiák sorozatát indítja el... A kaliforniai gimnáziumba új fiú érkezik. Az iskolát uraló rocker banda vezére egyből beleköt, és késpárbajra, majd katasztrófával végződő autóversenyre hívja ki. A felnőttek és társai erőszakos világával szemben Jim csupán a bandavezér volt barátnőjében, Judyban és egy dúsgazdag árva gyerekben, Platóban talál némi támaszt. Ezt a maga korában iskolát teremtő melodrámát az "ok nélküli lázadó" prototípusát megtestesítő James Dean játéka teszi felejthetetlenné.

New York kábszeres utcagyerekei közül került ki az amerikai irodalom egyedi hangú, hírhedt költője, Jim Carroll. Regényét kritikusai Salinger klasszikusához, a Zabhegyezőhöz hasonlítják. Iskolai balhék, fegyveres rablások az utcai bandákkal, sikertelen elvonókúrák tizenévesen. Másokat drogossá tett a tehetség és siker. Őt éppen ez mentette meg.

Cady Heron afrikai vidékeken nőtt fel zoológus szülei mellett, és 15 éves koráig csak hírből ismerte az iskolát. A család azonban visszatér Chicagóba, és Cady egy átlagos gimnáziumban találja magát, ahol hamar megtanulja az első leckét: semmit sem tud azokról a vad dolgokról, melyek az úgynevezett civilizációban - esetünkben egy középiskolában - előfordulnak. Ami itt folyik, az valóságos pszichológiai hadviselés és intrikák sora, és mindezek élén Regina George áll, a legmenőbb és legrafináltabb csaj az iskolában. Ő a királynő, a lányok bálványa, szinte mindenki rá akar hasonlítani, az ő szavát lesi. Nem tanácsos az útjába kerülni, ám az új lány alig teszi be a lábát, máris a lehetséges riválisaként tartják számon. Arra is rá kell jönnie, hogy az élet a dzsungelben sokszor semmi ahhoz képest, ami egy gimiben történik.

A tizenhét éves Susan Eloise Hinton könyve Oklahomában, 1966-ban játszódik. Coppola hűen mutatta be a korszakot, amikor 20 évvel később megfilmesítette a történetet. A kívülállók a kisvárosi tizenéves amerikaiak portréja, amelyben két kamasz bandát ismerhetünk meg: a szegény, létminimum határán élő "Greasers-t" és az elit, művelt fiatalokat tömörítő "Socs-t". Egy nap, a két különböző városnegyedben élő bandatagok útjai keresztezik egymást, ami drámai eseményekhez vezet. Két "Greasers" - Ponyboy Curtis és Johnny Cade - a moziban két csinos lánynak kezdi csapni a szelet. A fiúk nem is sejtik, hogy a lányok szoros kapcsolatban állnak a másik csoporttal. A két ellenséges banda között verekedés tör ki, amely alatt halálra késelnek egy "Socs" fiút. Az elkövetők elrejtőznek egy elhagyatott templomban, ahol váratlanul megjelenik néhány gyerek. Amikor tűz üt ki, a fiúk segíteni próbálnak, ám ekkor újabb tragédia történik.

Steven Spielberg részben Magyarországon forgatott nagyszabású alkotása, a München egy nemzetközi szereplőgárdát felvonultató, lebilincselő történelmi thriller, amely az 1972-es müncheni olimpián a 11 izraeli sportoló meggyilkolását követő eseményeket dolgozza fel. A megtörtént események alapján készült film azt a tikos izraeli különítményt követi nyomon, melynek feladata a müncheni mészárlással gyanúsított 11 palesztin felkutatása és likvidálása volt - valamint azt boncolgatja, milyen személyes áldozatokat követelt ez a bosszúakció a csapattól és annak vezetőjétől.

Útszéli lerobbant kocsma, unott arcú pincérnőkkel, és a helyhez illő vendégekkel. Fiatal pár érkezik. A fiú falatozik, a lány a wurlitzert bűvöli táncával. Néhányan a vendégek közül hangos megjegyzésekkel kísérik az eseményeket. Nem sokáig. A fiatal pár pillanatok alatt lemészárolja közönségét. Mickey (Woody Harrelson) és Mallory (Juliette Lewis) szeretik egymást és embert ölnek. Országúti zsarukat, durva kamionsofőröket, boltosokat és pincérnőket, útjukba akadó névtelen járókelőket. Egyetlen halálravált szemtanút azonban mindig életben hagynak, hogy üzenetül vigyék: itt járt Mickey és Mallory.

Egy rettenetes légi katasztrófa után a baleset egyik túlélője, Max Klein új ember lesz, bár az életében bekövetkezetett fordulat távolról sem mondható pozitívnak. Miután képtelen kapcsolatot teremteni feleségével és visszatalálni korábbi életmódjához, sérthetetlen istennek képzeli magát. A pszichológus segítsége sem ér semmit, ám Max találkozik egy sorstársával, a fájdalomtól és bűntudattól meggyötört Carla Rodrigóval, aki ugyan túlélte a tragédiát, de kisgyereke a roncsok között halt meg.

A 14 éves Grace MacLean súlyos sérüléseket szenved, amikor baleset éri versenylova, Pilgrim nyergében. Grace édesanyja, Annie, az ambiciózus magazinszerkesztõ rájön, hogy lánya és a ló sorsa elválaszthatatlanul összefonódik. Ezért lányával és a lóval azonnal Montanába utazik az egyetlen suttogóhoz, Tom Bookerhez, akinek különleges képessége van a lovak gyógyításához. Ám amíg Tom azon fáradozik, hogy helyrehozza a kislány és a ló összetört életét, Tom és Annie egymásba szeret.

Az alkotás autentikusan mutatja be a fiatalok fesztelen, már-már szabályok nélküli életét, míg a csillogó felszín alatt a Z generáció érzelmi és szexuális kiszolgáltatottságának legmélyére ás. A három legjobb barátnő, Tara, Skye és Em a gimi utáni nyáron egy görög tengerparti városban, a fiatalokkal teli Maliában veti bele magát az éjszakai életbe. A trió életük legjobb és legintenzívebb nyarában reménykedik, de nem mérik fel a döntéseik súlyát.

Michelle a tanácsadója javaslatára elvállal egy munkát, állás helyett azonban csapdába esik egy kastélyban, három pszichopata, szélsőségesen vallási fanatikus testvérrel, akik brutális módszerekkel akarják Michelle-t megtisztítani a bűneitől...