Gondban van 1593 nyarán William Shakespeare. A londoni színházi élet ifjú titánja alkotói válságban szenved, semmilyen épkézláb ötlet nem jut az eszébe. Akárhogy sürgetik a mecénások és a színházigazgatók, képtelen folytatni legújabb darabját. Leginkább múzsára lenne szüksége. Amikor megismerkedik a gyönyörű Lady Violával, nyomban szerelemre gyullad iránta. Az ihlet visszatér és William a maga érzelmét szövi új darabja soraiba. Ám a sors közbeszól, Erzsébet királynő parancsára Lady Violának hozzá kell mennie Lord Wessexhez.

Desdemona, a gazdag velencei kereskedő lánya Othellóhoz, a mórhoz ment feleségül. Boldogságukat tetézi, hogy diadalmas ütközetből tér vissza a férfi. Az egyszerű nép is nagy örömmel fogadja a hadvezért. Csak egyetlen ember nem lelkesedik, a fővezér zászlósa. Jágó mellőzöttnek érzi magát, ezért gyűlöli a mórt és pokoli ármány hálóját szövi kiszemelt áldozata köré. Először a vezér barátját, Cassiót buktatja el, majd Othello lelkébe - lassan csepegtetve - a féltékenység gyilkos mérgét önti. A tragédia elkerülhetetlenül bekövetkezik.

Mac McBeth a feleségével, Pattel egy hambuergerezőben robotol. Egyikőjük sem az a kifejezett észkombájn, ám Pat meg van róla győződve, hogyha eltakarítanák az útból maradi főnöküket, akkor egész szépen ki tudnák csinosítani a helyet. Meg is győzi Macet, hogy rámolják ki az étterem széfjét és közben tegyék el láb alól a főnököt, ezzel rablógyilkosnak álcázva a dolgot. Pat számítása be is jön: a főnök kikerül a képből, a McBethék pedig megvásárolhatják a placcot (abból a pénzből, amit a széfből kirámoltak), és az üzlet rendesen fel is pörög, ám ekkor bejön a képbe egy vegetáriánus seriff, akinek szent meggyőződése, hogy valami nem stimmel gyorséttermek legújabb fellegvárával.