A történet az embergyermek, Maugli felcseperedését követi, akit egy farkasfalka nevel fel India dzsungelének mélyében. Lassacskán megtanulja a dzsungel gyakran nagyon kemény szabályait, mégpedig Balu a medve és Bagira a párduc segítségével. A dzsungel állatai maguk közé tartozónak fogadják el, Sir Kán, a félelmetes tigris kivételével. De lehet, hogy nem is a dzsungel a legveszélyesebb, amikor Mauglinak meg kell küzdenie emberi származásával.
Az 1950-es évek elejétől a 60-as évek közepéig több mint egy évtizedet felölelő film egy fiatal lány első beavatásáról szól a szerelembe, vagyis az ő esetében Istenbe. Cathleent egy nem vallásos, egyedülálló anya nevelte fel Tennessee-ben, majd a lány a katolikus iskolába járó ösztöndíj után hamarosan belecsöppent az Isten szolgálatának szentelt élet misztériumába. A második vatikáni zsinattal beköszöntő új korszak az egyházban gyökeres változásokat hoz, és mire Cathleen a képzés novíciusi szakaszába ér, úgy találja, hogy hite többször szembekerül Isten szolgájának durva, gyakran embertelen valóságával, ami rá vár apácaként, és sok mindent megkérdőjelez. Cathleennek meg kell birkóznia a hittel, a szexualitással és az egyház életében a közelmúltban bekövetkezett változásokkal.
Két fiatal ugyanabban a városban nőtt fel, noha a társadalmi különbségek fényévekre elválasztották őket egymástól. Minden megváltozik azonban, amikor ugyanabba a középsuliba kezdenek járni.
A hírhedt 16. századi grófnő, Báthory Erzsébet hátborzongató történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők, drámaírók, zeneszerzők, festők és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent. Báthory Erzsébet az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében. A legenda szerint többnyire nők estek áldozatul a grófnő kegyetlenségének: megkínozta és megalázta őket, kiontott vérükben fürdött, fogaival tépte szét az áldozatok eleven húsát, majd végzett velük. De valóban ez történt a grófnő várában? Az eltelt négy évszázad alatt semmilyen történelmi dokumentum nem került elő, ami mindezt egyértelműen igazolná. A film a hagyományos elképzelésektől eltérő módon ábrázolja a grófnő alakját. A történet egy védtelen özvegyről szól, aki gazdagabb és sokkal nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint maga a király. Báthory Erzsébet modern gondolkodású, reneszánsz asszonyként szerepel a filmben, aki egy összeesküvés áldozatává válik.
Even és Tord régi barátok. A két férfi nem is különbözhetne jobban egymástól. Tord minden, Even semmi. Tord jóképű, istenien szörfözik, a munkában is megállja a helyét, a karrierje sínen van. Evenről mindez nem mondható el, az életben eddig nem sok minden sikerült neki. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Tord feleségül veszi Karent, akit Even mindig is szeretett, ám a lány most Tordtól vár gyermeket. Az esküvő után nem sokkal Tord Ausztráliába megy egy úgynevezett hivatalos útra, szörfdeszkájával a hóna alatt. Even és Karen magára marad.
Marisol Rivera, az első generációs mexikói-amerikai lány számára a főiskola jelent mindent, amiért eddig dolgozott. Délelőttönként lóistállókat takarított, esténként pedig tanult. Most, ösztöndíjjal a kezében, készen áll arra, hogy elhagyja Délnyugat-Texast, és új életet kezdjen. Amikor azonban Marisolt tévesen megvádolják egy bűncselekménnyel, megtudja a szívszorító igazságot: nincsenek papírjai. Marisol menekülni kényszerül, és egy kemény bürokratikus rendszer közepette felfedezi Amerikát. A film a bevándorlás szemszögéből mutatja be a felnőtté válást, és kritikusan vizsgálja a rendszerszintű elnyomást és a rasszizmus ok-okozati összefüggéseit.