Ifjú lelkeket lángra lobbantó különc tanárember kezdi meg varázslatos működését 1959-ben a Welton Akadémia ódon falai között. Lapról lapra tépeti szét diákjaival a tankönyvet, mert azt akarja, hogy felfedezzék: életük maga a költészet. A felismerés egyeseknek életreszóló szerelmet, másoknak tragédiát hoz. A hagyománytisztelő iskolában pedig tanyát ver a lázadás szelleme.

A nagy tó partján fekvő, békés japán kertvárosban nyugodt életet élnek az emberek – egy egyedülálló anya, aki szereti a fiát, egy tanárnő, aki törődik a diákjaival, és az ártatlan gyerekek. Amikor a kisfiú, Minato furcsán kezd viselkedni, az anyja érzi, hogy valami nincs rendben. Úgy sejti, hogy egy tanár lehet a felelős, ezért elmegy az iskolába, hogy kiderítse, mi történt. A történet az anya, a tanár és a gyerek szemszögéből is kibontakozik, és fokozatosan a felszínre kerül az igazság, amely a média figyelmét is felkelti. Egy viharos reggelen hirtelen eltűnnek a gyerekek…

Leonardo egy vak tinédzser, aki a fogyatékossága ellenére megpróbál magának minél függetlenebb életet kiharcolni a túlontúl aggodalmas édesanyjával szemben. Miután Leonardo csalódik a legjobb barátnőjében, Giovanában, elhatározza, hogy a cserediák program keretében külföldre megy. Eközben Gabriel személyében új diák érkezik az osztályba. Miközben Leonardo egy projekt keretében együtt dolgozik Gabriellel, olyan érzések támadnak benne, melyek megkérdőjelezik korábbi tervét.

Az Adriai-tenger partján fekvő kisvárosban él Titta, a nagyra nőtt kamasz. Miközben a harmincas évek Olaszországában egyre jobban tért hódít a fasizmus, a fiú a felnőtté válás megannyi problémájával küszködik. Az élet leginkább a kisváros utcáin zajlik, melyeken mindenki megfordul, aki él és mozog. Ott van a városka szexbombája, akiről minden férfi álmodik, az ügyvéd, az utcalány, a gigantikus mellű trafikosnő, a fagylaltos, a fasiszta pártvezér, mindenféle hóbortos emberek. Évszakok jönnek és mennek. A világhírű rendező önéletrajzi ihletésű filmje.

Gordie Lachance író visszagondol gyermekkora egy sötét epizódjára. Négyen voltak elválaszthatatlan jó barátok: Gordie, Chris, Teddy és Vern. Egy napon eltűnt egy pajtásuk. Sokáig nem került elő és halottnak nyilvánították. Majd ismeretlen holttestet talál egy másik náluk idősebb fiúcsapat az erdei vasútvonal mellett. Gordie és társai magánnyomozásba kezdenek. A testet viszont eltüntetik előlük. Egyre durvuló rivalizálás kezdődik a két fiúcsapat között. Nem lehet az igazságot évekig titkolni. Valaki úgysem bírja tovább a nyomást és elszólja, vagy elsírja magát...

Jim bajkeverő hírében áll, és kétes hírnevére nem is cáfol rá, amikor Los Angelesbe költözik. Már érkezése első napján összeütközésbe kerül a törvénnyel randalírozás és részegség miatt. Később szembekerül egy helyi bandával, ami tragédiák sorozatát indítja el... A kaliforniai gimnáziumba új fiú érkezik. Az iskolát uraló rocker banda vezére egyből beleköt, és késpárbajra, majd katasztrófával végződő autóversenyre hívja ki. A felnőttek és társai erőszakos világával szemben Jim csupán a bandavezér volt barátnőjében, Judyban és egy dúsgazdag árva gyerekben, Platóban talál némi támaszt. Ezt a maga korában iskolát teremtő melodrámát az "ok nélküli lázadó" prototípusát megtestesítő James Dean játéka teszi felejthetetlenné.

A tizenhét éves Susan Eloise Hinton könyve Oklahomában, 1966-ban játszódik. Coppola hűen mutatta be a korszakot, amikor 20 évvel később megfilmesítette a történetet. A kívülállók a kisvárosi tizenéves amerikaiak portréja, amelyben két kamasz bandát ismerhetünk meg: a szegény, létminimum határán élő "Greasers-t" és az elit, művelt fiatalokat tömörítő "Socs-t". Egy nap, a két különböző városnegyedben élő bandatagok útjai keresztezik egymást, ami drámai eseményekhez vezet. Két "Greasers" - Ponyboy Curtis és Johnny Cade - a moziban két csinos lánynak kezdi csapni a szelet. A fiúk nem is sejtik, hogy a lányok szoros kapcsolatban állnak a másik csoporttal. A két ellenséges banda között verekedés tör ki, amely alatt halálra késelnek egy "Socs" fiút. Az elkövetők elrejtőznek egy elhagyatott templomban, ahol váratlanul megjelenik néhány gyerek. Amikor tűz üt ki, a fiúk segíteni próbálnak, ám ekkor újabb tragédia történik.

Egy fiatal angol filmrendezőnő nagyapja naplófeljegyzései alapján filmet akar forgatni az indiai függetlenségi mozgalom öt aktivistájáról. A szerepekre öt delhi egyetemista fiatalt kér fel, akik egyre jobban azonosulnak a filmbéli ifjú lázadókkal, és amikor egy barátjuk az állami korrupciónak köszönhetően meghal repülőgép-balesetben, a valóságban is cselekvésre szánják el magukat

A 13 éves Tobias Wolf (Leonardo DiCaprio) apa nélkül nőtt fel. Anyja, Caroline (Ellen Barkin) úgy dönt, itt az ideje, hogy a fiának apát, magának pedig férjet találjon. Hozzámegy Dwighthoz (Robert De Niro), a középkorú munkásemberhez, aki korántsem örül egy idegen kölyöknek. Dwight hamar kimutatja a foga fehérjét, rendszeresen bántalmazza Tobiast, aki csak úgy szabadulhat meg kínzójától, ha bekerül egy bentlakásos iskolába.

Juno csinos, okos tinilány, akinek váratlanul mégis azzal kell szembesülnie, hogy osztálytársával, Bleekerrel egy túl jól sikerült éjszakán szimpla hülyeségnél sokkal többet csináltak. Az anyai örömök elé néző lány barátnője, Leah segítségével nevelőszülőket keres és talál a születendő kicsinek. A tökéletes adoptálók Mark és Vanessa, a tehetős külvárosi szerelmespár, akik már alig várják, hogy a karjukban tartsák a csöppséget. Szerencsére Juno szülei, Mac és Bren MacGuff mindenben a legmesszebbmenőkig támogatják lányukat.

1963, New York és annak is a legnehezebben túlélhető része, Bronx. Bandákba verődve élik mindennapjaikat a különböző nemzetiségek fiai. Az összecsapások elkerülhetetlenek. Ha fiatal vagy és olasz, csak egy bandához csatlakozhatsz, a Wanderershez. A nagyvárosi fiatalság hatvanas évekbeli életérzését híven tükröző alkotásban megszólalnak a kor nagy slágerei is. Kaufman gyakran idézett filmje a gyermekkori vad fantáziák és a túlzásba vitt azonosulási vágyak világát mutatja be. Csodás keveréke a vígjátéknak és a tragédiának.

Öccsének korai halálának évfordulóján Jack O'Brien, a modern világ rohanásába belefásult építész visszagondol sorsfordító gyermekkorára, azokra a texasi kisvárosban töltött évekre, mikor elveszítette ártatlanságát, angyali édesanyjához és szigorú édesapjához fűződő kapcsolata pedig örökre megváltozott. Az emlékek felidézése közben talán nem csupán a saját, de az egész emberiség helyét is megtalálja az univerzumban.

Trish (Gina Philips) és öccse, Darry (Justin Long) vidáman hajtanak hazafelé a tavaszi szünetben, amikor egy teherautó kis híján leszorítja őket az útról. Éppen túlteszik magukat az ijedtségen, amikor egy templom mellett elhaladva észreveszik az ámokfutó furgont. De ez még nem minden! A kocsitól nem messze feltűnik egy titokzatos, sötét alak, aki egy lepedőbe csavart tetemet dob be a csatornába. És itt kezdődik a testvérpár végeláthatatlan menekülése a félelmetes, emberevő lény elől. Vajon ki siet a segítségükre? A tébolyult macskás nő, vagy a rendőrőrsről valaki?

A film Casey és Jonas, a két tinédzser sorsát követi nyomon. A két kétségbe esett fiatal úgy dönt, hogy elszöknek otthonról, ahol csak bántalmazás várt rájuk. Menekülésük közben szemeink előtt bontakozik ki az első szerelem szépsége és csodája.

Carrie kilóg a sorból. Félénk, visszahúzódó és szeplős, nem tartozik a népszerű lányok közé az iskolában, mi több:rendszeresen ő a céltáblája a többiek otromba tréfáinak. Carrie otthon is szenved. Fanatikusan vallásos anyja szintemegnyomorítja a lelkét. Talán éppen a mindenhol ránehezedő stressz hatására a lány megváltozik. Nő benne a feszültség, azelfojtott indulat és egyre erősebb lesz gyerekkora óta jelentkező, rejtett képessége. Carrie telekinetikus adottságávalpusztán összpontosítással is képes tárgyakat megmozdítani, összetörni, vagy lángra lobbantani, de a lány egyelőre még uraönmagának. Osztálytársnői azonban újabb, minden eddiginél gorombább tréfára készülnek az iskolai bálon, amely felszabadítjaCarrie minden elfojtott dühét és szörnyű következményekkel jár.