Az alacsony IQ-val rendelkező Forrest nagy dolgokat ért el életében, és jelentős történelmi események során is jelen volt – minden esetben messze felülmúlva azt, amit bárki elképzelt, hogy képes lenne megtenni. De annak ellenére, hogy mindent elért, egyetlen igaz szerelme elkerüli őt.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

Williard kapitány azt a megbízatást kapja a saigoni CIA-tól, hogy likvidáljon egy nyilvánvalóan megőrült ezredest. Az ezredes ugyanis a kambodzsai dzsungelben alakította ki saját birodalmát, amelyben magát istenként imádtatja és kíméletlen magánháborút folytat. Williard útja felfelé a folyón, a háborús területen keresztül egyre inkább erős színekkel festett rémálmokhoz hasonlít.

Ifjú lelkeket lángra lobbantó különc tanárember kezdi meg varázslatos működését 1959-ben a Welton Akadémia ódon falai között. Lapról lapra tépeti szét diákjaival a tankönyvet, mert azt akarja, hogy felfedezzék: életük maga a költészet. A felismerés egyeseknek életreszóló szerelmet, másoknak tragédiát hoz. A hagyománytisztelő iskolában pedig tanyát ver a lázadás szelleme.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Frank W. Abagnale dolgozott orvosként, ügyvédként és egy nagy légitársaság másodpilótájaként - és mindezt a huszonegyedik születésnapja előtt. A szélhámosság nagymestere emellett briliáns csekkhamisító is volt, szakértelme több millió dollárt hozott neki a konyhára. Carl Hanratty FBI ügynök legfontosabb küldetésének tartotta, hogy elkapja Franket és a törvény színe elé vigye, de Frank mindig egy lépéssel előtte járt és a hajsza folytatására kényszerítette.

A rettenthetetlen jelző William Wallace-t, a XIII. századi skót felkelőt illeti, aki a skót történelemnek valóban az egyik hősi alakja. Sir William Wallace lovag többéves távollét után visszatér szülőföldjére, Skóciába. Kaotikus állapotok uralkodnak: a skót király trónörökös nélkül halt meg, ezért angol riválisa, a kegyetlen és hitetlen I. Edward elfoglalta trónját. A lovagnak hosszú rábeszélés és példamutatás után sikerül ütőképes hadsereggé kovácsolnia elfásult népét. A szépséges Izabella hercegnőt a király saját előnyére próbálja felhasználni Wallace ellen, ám kettejük között szerelem szövődik. A lovagra egyre több veszély kezd leselkedni, a politika és az ármány egyre sötétebb hálóiba kerül, míg végül árulás áldozata lesz.

A 101 éves Rose DeWitt Bukater 84 évvel később meséli el élete történetét a Titanic fedélzetén. Egy fiatal Rose felszáll a hajóra anyjával és vőlegényével. Eközben Jack Dawson és Fabrizio De Rossi harmadosztályú jegyeket nyer a hajó fedélzetén. Rose elmeséli az egész történetet a Titanic távozásától egészen a haláláig – első és utolsó útján – 1912. április 15-én.

Isaac Davis, a sikeres vígjátékíró otthagyja televíziós állását, csak azért, hogy minden idejét a regényírásnak szentelhesse. Ám írás helyett inkább megpróbál magyarázatot találni elhibázott életére és a nőkkel való szerencsétlen kapcsolatára. Egyelőre nem sok eredménnyel. Felesége, Jill elhagyja, hogy végre összeköltözhessen leszbikus szerelmével. Isaac szerelme, a középiskolás Tracey szintén szakít vele, mert még fiatal és tanulni akar. Mary, a túlképzett és túl neurotikus újságírónő pedig, akit a legjobb barátja mutat be neki, pont olyan, mint ő, épp ezért elviselhetetlen. Woody Allen szerelmet vall állandó lakhelyének, a piszokban és nyüzsgésben is légiesen elegáns Manhattannek.

Az Agojie - a csak nőkből álló harcosok egysége - története, akik az 1800-as években olyan képességekkel és hevességgel védték Dahomey afrikai királyságát, mint amilyet a világ még nem látott. Nanisca tábornok képzi az újoncok következő generációját, és felkészíti őket a harcra egy ellenség ellen, amely elhatározta, hogy elpusztítja életmódjukat.

1950-ben a kínai-szovjet határállomásra beragasztott ablakú szerelvény gördül be: háborús bûnösöket szállítanak haza. Közöttük van Pu Ji, az utolsó kínai császár, aki uralkodói pályáját a japán bábállam, Mandzsuko névleges uraként fejezte be. Mivel kevés jóra számíthat, a mosdóban fölvágja az ereit - de balszerencséjére megmentik, és egy ideológiai átnevelõtáborba viszik. Ott kezd neki önéletrajzának, amelybõl kalandos és vadregényes életút rajzolódik ki. 1908-ban vitték a Tiltott Városba a haldokló császárné parancsára, s hamarosan - még kisgyermekként - õ lesz az új uralkodó. Eunuchok serege neveli, s mivel nem léphet ki a palotából, semmit nem tud a világról - arra is csak évek elmúltával jön rá, hogy becsapták: minden pompa és alázat ellenére Kínában már köztársaság van. Ettõl fogva erõt vesz rajta a vágy, és mindenáron ki akar törni aranykalitkájából. Mikor a japánok felajánlják neki a megszállt Mandzsúria trónját, nincs ereje visszautasítani, s ezzel végképp tönkreteszi életét.

Az Apollo 13 három fős legénysége nekivág a végtelen világűrnek 1970. április 11-én. Küldetésük nem mindennapi: leszállni a Holdra. A kilövés simán megy, a mérnökökből, tudósokból és matematikusokból álló houstoni irányító központ felügyeli a repülést. Az űrhajó majdnem eléri a Holdat, amikor a következő üzenet érkezik 330 ezer kilométer messzeségből a Földre: "Houston, baj van." A három űrhajóst egy hibás alkatrész miatt bekövetkezett robbanás megfosztja az oxigéntől, az energiától és a hajó irányításának lehetőségétől. A tét többé már nem a Hold elérése, hanem az életben maradás.

A hullákat egymás hegyire-hátára hányták a vizes árkokban, és pontosan lehetett tudni, hol vannak a gyilkos mezők, mert a fű ott mindig sokkal maga sabbra nőtt és zöldebben virított a holttestek fölött...

Borzalmas bűncselekményről olvas Truman Capote a New York Times 1959. november 16-i számában: lemészároltak egy jómódú farmercsaládot a kansasi Holcombban. Az írót elképeszti az eset kegyetlensége, értelmetlen brutalitása, és meglátja benne egy komoly újságcikk lehetőségét, amely a bűntény közösségre gyakorolt hatását vizsgálná. Ami szokásos cikknek indul, utóbb nagyszabású könyvtervvé válik, amely munka végül öt és fél évet vesz el Capote életéből. Az eredmény a Hidegvérrel, amely új irodalmi műfajt teremt: a tényregényt, szerzőjét pedig világhírű íróvá teszi.