1981 nyara a kansasi Hutchinson nevű kisvárosban. Brian Lackey nyolcéves kisfiú (Brady Corbet) visszanyeri az eszméletét házuk alagsorában. Vérzik az orra és képtelen felidézni a megelőző öt óra történéseit azután, hogy az eső elkezdett esni a csapata mérkőzésén. Ugyanezen a nyáron a csapat sztárjátékosát, az ugyancsak nyolcéves Neil McCormickot (Joseph Gordon-Levitt) edzője (Bill Sage) elcsábítja. Ahogy a két fiú tinédzserré serdül, életüket változatlanul ennek az időszaknak az élményei kísértik. Brian még mindig azt próbálja kideríteni, hogy mi történt a hiányzó órák alatt, idegenek által elkövetett állítólagos emberrablások kutatójává válik és megszállottan igyekszik rögzíteni álmait. Neil keresett prostituált lesz, majd New Yorkba megy - akárcsak Brian, akit kérdései Neil ajtajához vezetnek.

Egy rettenetes légi katasztrófa után a baleset egyik túlélője, Max Klein új ember lesz, bár az életében bekövetkezetett fordulat távolról sem mondható pozitívnak. Miután képtelen kapcsolatot teremteni feleségével és visszatalálni korábbi életmódjához, sérthetetlen istennek képzeli magát. A pszichológus segítsége sem ér semmit, ám Max találkozik egy sorstársával, a fájdalomtól és bűntudattól meggyötört Carla Rodrigóval, aki ugyan túlélte a tragédiát, de kisgyereke a roncsok között halt meg.

1971 szeptemberében újoncok érkeznek vietnámi bevetésük előtti utolsó kiképzésre a Tigrisek Földje elnevezésű, Louisiana állambeli zöld pokolba. A tisztek az egyhetes tréning minden egyes napjának minden egyes percében emlékeztetik a fiúkat arra, hogy a kőkemény kiképzés az életüket mentheti meg Vietnam dzsungeleiben. A kegyetlen felkészítésnek a megaláztatás is része, a kadétok egymás közötti vitái is egyre hevesebbek. Ebben a felhevült közegben barátkozik össze a nagyszájú, minden szabályra fittyet hányó Bozz és a háborút csupán írói pályafutása startkövének tartó Paxton. A renegát Bozz kívülállósága és különcsége eleinte csak bajt hoz rá és bajtársaira, ám az embert próbáló körülmények között megmutatkozik, ki az igazi hős.

May egyik szemére majdnem vak volt gyerekkorában. Kötéssel a szemén, folyton segítségre szorulva, kiközösítve, barátok nélkül nőtt fel. Egyetlen társa csak egy porcelánbaba volt, amelynek elsírhatta bánatát, elmesélhette vágyait. A gyerekkori kitaszítottság érzése felnőttkorban sem csökkent: May képtelen a kapcsolatteremtésre, nincsenek barátai és úgy tűnik, a szerelem is elkerüli. Végül mégis talál magának valakit: beleszeret Adambe, aki azonban faképnél hagyja a lányt, miután rájön, hogy May képtelen a normális kapcsolatra. A csalódás egy leszbikus kolléganője, Polly karjaiba taszítja, de Polly nem érzelmi kapcsolatra vágyik, csupán a szexre, és ez újabb kudarcélmény May számára. A lánynál betelt a pohár, átszakad az utolsó gát is, és az őrület teljesen elhatalmasodik rajta. Úgy gondolja, hogyha nem talált magának megfelelő társat, majd ő maga "teremt" egyet magának. Csupán a megfelelő testrészek hiányoznak ahhoz, hogy elkészüljön May saját barátja.

Evan Hansen, a szorongással küszködő középiskolás, akaratlanul is hazugságba keveredik, miután az öngyilkosságot elkövető osztálytársának családja tévedésből azt hiszi, hogy a nála talált levelet ő írta Evan számára.

Rhodes több mint tíz éve rémálomban él, a fiát keresi, aki a hivatalos vélemény szerint "bevetés során eltűnt" Vietnámban. Miután eredménytelenül fordul információért beadványokkal a kormányhoz, Rhodes a saját kezébe veszi a dolgot. Egy texasi olajmágnás (Robert Stack) anyagi támogatásával és fia öt tengerészgyalogos társának segítségével Rhodes felkészül, hogy végrehajtsa vakmerő küldetését. A kiképzés kimerítő hetei után a bátor veteránok Laoszba érkeznek. A vietnámi válság utolsó ütközete elkezdődik...

A film egy náci német történelmi dráma propagandafilm, amelyet a Terra Film készített Joseph Goebbels parancsára. Minden idők egyik legantiszemitább filmjének tekintik. A XVIII. század harmincas éveiben Károly Sándor – kinek neve következetesen Karl Alexandernek volt föliratozva; rosszul: királyok, hercegek, grófok nevét ugyanis magyarítjuk –, Württenberg hercege, hogy fényűző életmódját folytatni tudja, kölcsönökért a zsidó bankárhoz, Joseph Süss Oppenheimerhez fordul, aki egyre nagyobb befolyásra tesz szert az udvarban. Praktikákkal, zsarolással, ügyeskedéssel eléri, hogy az akaratgyenge herceg teljesen az ő bábjává váljék, így teljhatalomra tesz szert Württenbergben. Károly Sándor szembekerül saját – a zsidó bankár ténykedését hevesen ellenző – nemesi tanácsával, s Württenberg a polgárháború szélére sodródik. A herceg azonban szívrohamot kap, meghal és ezzel Oppenheimer hatalmának is befellegzik. Jud Süsst bíróság elé állítják és kivégzik.