Az amerikai "forró" Dél: Alabama állam az 1930-as években. Dúl a fajgyűlölet, így amikor az egyik városkában megerőszakolnak egy fiatal fehér nőt, szinte mindenki szentül hiszi, hogy csakis egy fekete lehet a tettes. A helyi rendőrség hamar ki is pécéz egy megfelelő gyanúsítottat, a tagbaszakadt Tom Robinsont többen is látták a bűntény közelében. Ebben a környezetben a színes bőrű Robinson esélyei a felmentésre szinte a nullával egyenlők, nem vitás, hogy a bíróság gyorsított menetben ítéli majd halálra, ha csak a felbőszült tömeg már annak előtte meg nem lincseli. A város köztiszteletben álló, minden ízében tisztességes ügyvédje, Atticus Finch közmegdöbbenésre vállalja Robinson védelmét - tudván, hogy ez a döntés egész pályafutása végét jelentheti...

Valentine fogoly, fotómodellként a konzumkultúrához, magánemberként egy kisszerű, szeretni sem képes, ám féltékenykedő fickóhoz van láncolva. Megismerkedik egy bíróval, aki aktív korában legálisan, nyugdíjba vonultan illegálisan ítélkezik embertársai fölött. Az emberek rosszak - mondja. Nem, csak erőtlenek - válaszolja a lány, s a fogolyléten túlra mutatóan minden gesztusa, ellentétben az ítélkezőével, részvéttel teli. Kapcsolatuk az idegenségtől közelít a szeretet felé, mígnem a bíró feljelenti magát, s egyszer csak álmodni is képes: boldog jövőt álmodik -nem magának- a lánynak.

Senki sem mentes az évszakok hatalmától, azok évenkénti születési, fejlődési és hanyatlási ciklusától. Még az a két szerzetes sem, akik a hegyekkel körülvett tavacska mellett osztoznak egy remetelakon. Az évszakok változása nem csak a természetre, hanem a benne élő emberekre is erős hatást gyakorol. Felpezsdít, energiával tölt meg, sebeket gyógyít és elmélkedésre késztet. Az öreg szerzetes vigyázó szemei előtt, egy gyermekből lassan fiatalember lesz, aki megtapasztalja az ártatlanság elvesztését, amikor a játék kegyetlenségbe torkollik... a szerelem ébredését, amikor egy nő belép zárt világukba... a féltékenység és a megszállottság gyilkos hatalmát... a megváltás árát... a tapasztalat adta felvilágosodását. Éppúgy, ahogyan örök az évszakok váltakozása, úgy lesz a remetelak mindig a lélek otthona a jelen és az örökkévalóság között lebegve.

Fiút barkácsolt magának az öreg, különc feltaláló. Az Edward névre keresztelt, érző, gondolkodó lény majdnem teljesen kész, már csak a kezei helyén éktelenkednek ollók. Sajnos ott is maradnak, mert az öreg meghal, mielőtt a művét befejezhette volna. A jószívű Peg talál rá a lakatlan kastélyban. Magához veszi a megárvult fiút, tudja, hogy a félelmetes kinézet melegszívű, érző lényt takar. Edwardot lassan a városka többi lakója is megkedveli, különösen, hogy az ollói révén hasznossá tudja magát tenni. Hamarosan beleszeret a csinos Kimbe, ám ez nem mindenkinek nyeri el a tetszését.

1950-ben a kínai-szovjet határállomásra beragasztott ablakú szerelvény gördül be: háborús bûnösöket szállítanak haza. Közöttük van Pu Ji, az utolsó kínai császár, aki uralkodói pályáját a japán bábállam, Mandzsuko névleges uraként fejezte be. Mivel kevés jóra számíthat, a mosdóban fölvágja az ereit - de balszerencséjére megmentik, és egy ideológiai átnevelõtáborba viszik. Ott kezd neki önéletrajzának, amelybõl kalandos és vadregényes életút rajzolódik ki. 1908-ban vitték a Tiltott Városba a haldokló császárné parancsára, s hamarosan - még kisgyermekként - õ lesz az új uralkodó. Eunuchok serege neveli, s mivel nem léphet ki a palotából, semmit nem tud a világról - arra is csak évek elmúltával jön rá, hogy becsapták: minden pompa és alázat ellenére Kínában már köztársaság van. Ettõl fogva erõt vesz rajta a vágy, és mindenáron ki akar törni aranykalitkájából. Mikor a japánok felajánlják neki a megszállt Mandzsúria trónját, nincs ereje visszautasítani, s ezzel végképp tönkreteszi életét.

Ada hatéves kora óta néma. Érzelmeit zene útján képes kifejezni, neki köszönhetően tud kapcsolatot tartani a külvilággal. Ada és kislánya jövője kilátástalannak tűnik. Amikor az apja talál neki egy Új Zélandon élő férjjelöltet, és levél útján "hozzáadja" a lányát, Adának kilencéves lányával és egyetlen barátjával - a zongorájával - el kell hagynia Skóciát. A férjről kiderül, hogy egy nyers telepes, aki nem osztja újdonsült felesége zeneimádatát, és eladja a zongoráját szomszédjának, George Baines-nak. A magányos és kétségbeesett Ada mindenáron vissza akarja szerezni a hangszert. Az új tulajdonosnak azonban különös óhaja támad: zongoraleckéket akar venni Adától. A kezdeti gyanakvás, rokonszenvvé, majd barátsággá és forró, szenvedélyes viszonnyá válik.

Iris az anyjával és mostohaapjával él nehéz családi körülmények között. A lány nappal egy gyufagyárban dolgozik, esténként pedig egy zenés-táncos helyre jár, ahol azt reméli, hogy megtalálja a nagy szerelmet. Egyik este aztán találkozik Aarne-val, akivel együtt tölti az éjszakát. Iris teherbe esik, ám a férfi meg akar szabadulni a gyerektől, amiért fizetni is hajlandó. Később a babát elveszíti, amiért a férfin akar bosszút állni. Az elnyomott nő ezért egy gyógyszertárban patkánymérget vásárol, majd elmegy Aarne lakására...

Lloyd egy kétballábas, semmirekellő srác, aki reménytelenül szerelmes az osztály legszebb, legokosabb és legmagányosabb lányába. A két össze nem illő fiatal egymásba szeret, Diana rájön, hogy Lloyd nem tipikus tinédzser srác, hanem érzékeny filozófus, aki a maga saját módján reagál az élet kihívásaira. Lloyd viszont arra jön rá, hogy Diana tökéletes külseje mögött egy sebzett lélek rejtőzik. Amikor kiderül, hogy több közös vonásuk van, mint azt gondolnák, Diana élete a feje tetejére áll.

A harmincas évei elején járó nő idegeneket hívogat, azt színlelve, hogy rákbeteg fiatal lány. A szívfacsaró beszélgetések során kapcsolatokat alakít ki, melyeknek azonban mindig véget vet, amikor azzal fenyegetnek, hogy túl szorossá válnak. Irm ezzel a sajátos módszerrel védekezik a gyorstisztító szalonban végzett egyhangú munkája, valamint az ágyhoz kötött beteg anyja ápolása okozta frusztráció ellen. Azután kapcsolatba kerül Sinával, aki úgy gondolja, hogy barátot talált benne. Anyja közeli halála és a szerepjáték kettős szorításában Irm egyre inkább vonzódik Sinához. Tudja, hogy eljön a nap, amikor el kell mondania az igazságot.

A nyolcvanas évek közepén a szovjetek elhatározzák, hogy megszállják Nyugat-Németországot is. A kansasi Lawrence-ben az emberek békésen élik a mindennapi életüket, ügyet se vetve arra, hogy az atomháború napról napra közelebb kerül hozzájuk. A fokozódó nemzetközi helyzetben az első atomrakétát a szovjetek lövik ki egy német városra, aztán már szépen hullanak a töltetek, kölcsönösen. Az emberek lassan kezdik kirámolni a pincéiket Kansasban, hogy majd esetleg oda rejtőznének. Végül a háromszáznál is több szovjet atomrakéta közül kettő speciel pont a missouri-i Kansas City-t találja el. Sokan azonnal meghalnak, a többieknek pedig föl kell készülniük a radioaktív sugárzás hosszan tartó hatásaira.

Amikor Quoyle, a boldogtalan, magányos New York-i végleg elveszti tőle rég elhidegült feleségét egy autóbalesetben, az élete örökre megváltozik. A gyásztól lesújtva visszavonul nagynénjével és kislányával Új-Fundlandra, ősei rejtélyes otthonába. Egy kis halászvárosban a helyi lapnál kap újságírói állást. Minden újabb cikk megírásával nő Quoyle érzékenysége a kiismerhetetlenül csalafinta közösség iránt - és saját maga iránt is. Apránként románc alakul ki közte és Wavey közt, aki saját démonaival küzd. Ahogy a férfi új élete kezd kibontakozni ezen a varázslatos, hajthatatlan szépségekkel és nehézségekkel megáldott helyen, a múltja összeolvad a jelenével, és Quoyle kezd átalakulni.