Anna és Mark házassága visszavonhatatlanul és véglegesen megromlott. A nő nyíltan bevallja férjének, hogy szeretője van és elhagyja őt. Mark azonban még mindig szereti feleségét, és megpróbálja minden eszközzel marasztalni. Egymást követik a családban a testi és lelki inzultusok, míg Anna végleg el nem költözik. A férj magándetektívet bérel fel, hogy kiderítse, ki csábította el feleségét. Ám azokra a borzalmakra, amik ezután következnek, Mark még a leglidércesebb rémálmaiban sem gondolhatott.

A film a Szovjetunióban játszódik 1941-ben. Megtörtént eseményeket dolgoz fel, amelyeket Vasiliy Koroteev riportjából ismert meg a közönség. A riport a Vörös hadsereg hasábjain jelent meg, a Krsnaya Zvezda című lapban, nem sokkal az ütközet után. A történet szerint mindössze huszonnyolc bátor katona a 316-os lövészhadosztályból Ivan Panfilov vezetése alatt feltartóztatta a náci hadsereg 11-es páncélos hadosztályát néhány napra. A szovjet katonák javarészt olyan fegyverekkel voltak ellátva, amelyek hatástalanok a tankok ellen, ám rendelkezésükre állt néhány RPG-40-es gránát és PTRD-41-es páncéltörő puska. Bár, ezek is elavultnak számítottak a német haderő arzenáljához képest, mégis sikerült stratégiailag nagyon fontos napokig feltartóztatni a németeket, így védelemzvén Moszkvát és az anyaföldet...

1918-ban Amerika belépésével csúcsosodik ki az I. világháború. A német légierőben föleg az arisztokrácia tagja szolgálnak. A pilótahiány miatt a a vezérkar lehetővé teszi az alacsonyabb osztályból származók belépését is. Egyikük Bruno Stachel. Már kezdettől fogva nem tudott beilleszkedni a csapatba, ennek ellenére mégis megpróbálja bebizonyítani, hogy ő jobb pilóta, mint mások. Miután repülő ásszá válik, a prarancsnokság propagandacélokra használja fel, mint nemzeti hőst, ami a katonák harci szellmét hivatott növelni és az alacsonyabb osztályból származók is lehetnek sikeres tisztek. Immelmann volt az első pilóta, aki megkapta a Pour le Mérite érdemrendet, Németország legmagasabb katonai kitüntetését. Ez a medál később a „Kék Max” néven vált ismertté Immelmann emlékére. A kitüntetését II. Vilmos császár adta át 1916 januárjában.

Háborús bűnösként Izraelbe szállítják Howard W. Campbell amerikai drámaírót 1961-ben. Miközben a férfi a börtönben megírja élete történetét, megelevenedik a múlt. Campbell a szüleivel került Németországba, ahol az irodalmi élet megbecsült tagja lett. Egyik nap különös látogató keresi fel. Frank Wirtanen ráveszi, hogy kémkedjen az amerikaiaknak. Campbell náci szimpatizánsnak adja ki magát, nácibb lesz a náciknál. Ám gyűlölettel teli beszédei valójában kódolt üzenetek. A háború után a férfi új személyazonosságot kap és Amerikában telepszik le. A kilétét azonban felfedik. Kurt Vonnegut regényéből.

Ardennek, 1944 decembere. Az elfáradt, meggyötört amerikai csapatok alig állnak a lábukon. Vance Wilkins egysége is megszenvedte a háborút: a szakasz harmada elesett. Ráadásul a rangidős tiszt rossz hírt kap otthonról, a felesége elvetélt. Wilkins idegösszeroppanást kap, de új parancs érkezik. Egy elhagyottnak tűnő házba kell befészkelniük magukat, hogy onnan figyeljék a németek mozgását. Ám a németek megelőzték őket. Golyózápor helyett azonban hógolyóval fogadják az amerikaiakat. Elegük van a harcból, túl akarják élni a háborút.

A Hartmann család élete a feje tetejére fordul, amikor a családanya, Angelika úgy dönt, hogy befogadnak otthonukba egy nigériai menekültet, Diallo-t férjének tiltakozása ellenére. A menekültválság okozta káoszban még van remény, hogy a család újra stabilitást, bizalmat és békét talál - csakúgy, mint az egész ország.

1914. június 28-án, Szarajevóban merénylet áldozata lett Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös és felesége, Zsófia főhercegné. A tettes Gavrilo Princip szerb diák, aki a Fekete Kéz nevű szervezettel állt kapcsolatban. A főhercegi pár halálát követő diplomáciai bonyodalmak utóbb a 20. század elején megszilárduló európai katonai szövetségek konfliktusához, és az első világháború kirobbanásához vezettek. Az igényesen kivitelezett történelmi krimi a trónörökös meggyilkolásának okait rekonstruálja, és teszi az eseményeket egyéni sorsokon keresztül élővé. Leo Pfeffer, a szerb-zsidó származású vizsgálóbíró kapja a feladatot, hogy a Ferenc Ferdinánd és neje, Zsófia főhercegné elleni merényletről részletes jelentést tegyen Bécsnek.

Hugo és Braulio, két egyetemet végzett fiatal. Elegük lesz abból, hogy Spanyolország képtelen állást és jövőt biztosítani. Úgy döntenek kimennek Németországba egy televíziós műsor ‘Españoles por el mundo’ című dalát követve. De a helyszínen hamarosan rájönnek, hogy jobb életet keresni nem is olyan egyszerű, mint várták.

A film dokumentált tényeken alapul. A bemutatott erőszakos tetteket orvosi kísérleteknek nevezték a Harmadik Birodalom speciális koncentrációs táboraiban. Ezek az emberiség ellen elkövetett bűntettek történelmileg hitelesek, a bemutatott szereplők jól ismert náci személyiségek, az események pedig a drámaiság végett egyetlen helyszínen zajlanak. Sokkoló témája miatt a film megtekintését csak felnőtteknek ajánljuk annak reményében, hogy ezek a szörnyű rémtettek sosem történnek meg újra. Szex, vér, nácik, csipetnyi kalandfeeling-gel megbolondítva. Ilsa egy náci orvosi tábor vezetője, akinek szépségéről és kedvességéről szóló pletykák nem alaptalanok, jegyzi meg a lágerbe érkező tábornok.

Neukölln, Berlin népszerű kerülete. Nagyon kevés a kiadó lakás, kicsi az esélye annak, hogy albérlethez jusson itt az ember. A jóképű Thies jól ismeri a szabályokat: egy ingatlan-tanácsadó cégnél dolgozik, és jó hivatalnok módjára be is tartja mindegyiket. Mindaddig, amíg nem találkozik a lengyel testvérpárral, Brunoval és Sonjával, akiknek viszont eléggé hiányos a lakásbérleti kérvényük. A sármos srác elcsavarja a meleg Thies fejét, aki ezért cserébe díjmentesen biztosít bérletet a számukra. Szoros barátság alakul ki közöttük, de közben a testvérek egyre több titkára derül fény. Jan Krüger filmje egy magányos emberről, illegális letelepedőkről és arról a városról szól, ahol mindannyian boldogságban szeretnének élni…

A futball világbajnoksággal járó kavarodást kihasználva egy csapatnyi dörzsölt bankrabló mesteri tervet eszel ki, mellyel több millió fontot zsákmányolhatnak egy londoni bankból, mielőtt bezúzzák a használt bankókat. A tökéletes alibi is megvan: becsekkolnak egy Németországba tartó járatra, majd kisurrannak a reptérről, és a terv szerint furgonjukkal belehajtanak a bank épületébe, majd felmarkolják a dohányt, mielőtt még a gépük felszállna. Azonban hiba csúszik a gépezetbe, és hamarosan már nem csak a bankrablással, hanem a fogságukba esett húsz tússzal, és a bankot ostromló rendőrséggel is meggyűlik a bajuk. Az óra persze feltartóztathatatlanul ketyeg: 90 perc, míg a repülő felszáll, és milliók készpénzben, amivel kereket kéne oldani. Kemény meló még a legelszántabb kasszafúróknak is!

A II világháborúban a nácik megölik Jonathan Fridberget mert egy ázsiai származású nőt, és gyermekét bújtatja otthonában. A gyilkosság előtt Jonathan elrejtette a csecsemőt, anélkül, hogy az anya tudta volna hol van. Szelleme ugyanabban a házban kísért, ahol meggyilkolták és gyermeke holteste felfedezéséért epedezik. Mivel egyedül nem tudja megtalálni, ebben egy rokkant egyetemista lány segítségérre szorúl.