A bűvészek a múlt századforduló Londonjának legnagyobb sztárjai. Két fiatal varázsló van feljövőben. A feltűnő és kifinomult Robert Angier a közönség kedvence. A kissé bárdolatlan, egyszerű Alfred Borden viszont igazi géniusz, de hiányzik belőle az a képesség, hogy lebilincselje nézőközönségét. Eleinte barátsággal és tisztelettel viseltetnek egymás iránt, de mikor a nagy mutatványuk rosszul sül el, egy életre ellenséggé válnak. Ettől kezdve legfőbb vágyuk, hogy legyőzzék a másikat. Minden trükk és minden fellépés egyre fokozza a gyilkos versenyt közöttük.
A történet a múlt század végén játszódik Londonban. Az álomjelenetek, melyek az elefántember születését magyarázzák (John Merrick anyját terhességének nyolcadik hónapjában ledöntötte egy elefánt), a gépek mellett dolgozó munkások testéről felismerhetetlen közelségből készült képekbe tűnnek át. Egy formátlan anyag önmozgásából a kozmikus szörnyűség születik. Ebbe a világba merül alá a londoni kórház fiatal sebésze, Frederick Treves, hogy megértse a rejtélyt...
Tennessee-ben javában dúl a polgárháború. Dunbar hadnagy az áthelyezést választja a nyugati frontra - egy hőstett elismeréseként. Amikor megérkezik a Sedgewick erődbe, rá kell döbbennie, hogy az már régóta magányosan áll, és ő az egyetlen lakója. Hamarosan kapcsolatba kerül a sziú törzzsel, köztük a szent emberrel (Vergődő Madár), a harcossal (Szélfútta Haj), a törzsfőnökkel (Tíz Medve), valamint Álló Ököllel, egy fehér nővel, akit még gyermekként fogadott be a törzs. Dunbar becsületes és bátor cselekedetei nyomán fokról fokra kölcsönös elismerés és csodálat épül ki közte és a sziú törzs tagjai között. Dunbar egyre inkább beépül a törzsbe, izgalmas szerelmi kalandba bonyolódik Álló Ököllel, és életre szóló barátságot köt a bennszülöttekkel.
A süket-néma, a külvilággal semmiféle kommunikációra nem képes kislányhoz, Helen Kellerhez új nevelőnőt fogadnak a szülei. Annie Sullivan hihetetlen akaraterővel, bátorsággal és következetességgel, a környezet - és a nézők - számára olykor szinte elviselhetetlen módszerével végül megtanítja a kislányt az együttélés legelemibb szabályaira, érzelmei kifejezésére. A két főszereplő, Anne Bancroft és Patty Duke 1962-ben Oscar-díjat kapott a filmben nyújtott megrázó alakításáért.
Gyilkossággal vádolt mexikóit alakít Anthony Quinn a különös hangulatú westernben. Pályája elején több filmben is játszott hasonló szerepet. A megvetett, koszos figura Quinnt hosszú időre eltérítette a filmtől. Mivel azonosították szerepével, a filmesek nem akarták maguk közé befogadni. Quinn hátat fordított Hollywoodnak és a Broadwayn próbált szerencsét. Ez a korai filmje Nevadában játszódik, 1885-ben. Rejtélyes körülmények között nyoma vész egy farmernak. A gazdák és a cowboyok gyilkosságra gyanakszanak és bosszút esküsznek. Lóra ülnek és elindulnak, hogy megtalálják a tettest. Egy tisztáson három férfibe botlanak. Gyorsan lefegyverzik őket és közlik velük, gyilkosságért lógni fognak.
A polgárháborúnak vége. Az egykori hős, Nathan Algren nem találja a helyét a békés, egyre praktikusabb országban. A vakmerőség, az önfeláldozás, a hűség - az ő katonaerényei - itt már értéktelenné váltak. Ebből az állapotból egy sok pénzzel kecsegtető ajánlat mozdítja ki. Algrennek Japánba kell utaznia, ahol a fiatal, Amerika-barát császár modern hadseregébe kiképzőtisztnek szerződteti. Az új haderőnek a régi hagyományokat tisztelő és követő szamurájokkal kell leszámolnia. Az első csapást maga Algren vezeti. Az elkapkodott előkészületek miatt hiába a modern fegyverzet, a szamurájok diadalmaskodnak, és Algren fogságba esik. A szamurájok parancsnoka azonban nem végez az idegennel, hanem megpróbálja megismerni. Az amerikai pedig lassan megtapasztalja, hogy a szamurájok értékrendje sokkal közelebb áll hozzá.
Párizs, a századfordulón. Christian ragyogóan tehetséges, fiatal író, aki apja akarata ellenére Toulouse-Lautrec bohém körében tölti napjait. A festő vezeti be a Montmartre művésztársaságába, nem utolsó sorban pedig a mulatók csillogóan dekadens, féktelen világába, ahol szinte minden elképzelhető - kivéve az őszinte szerelmet. Christian azonban őrülten beleszeret Párizs leghírhedtebb mulatójának legünnepeltebb csillagába.
Daniel Dravot (Sir Sean Connery) és Peachy Carnerhan (Michael Caine), a két dörzsölt kalandor Kafirisztánba utazik, ahol értékes királyi kincsek rejtőznek. Amint megérkeznek, azonnal harcba keverednek a rettegett rablóbandával és mindenki meglepetésére, legyőzik őket. A helyiek királyokként köszöntik őket és a két újdonsült uralkodó kap az alkalmon. Csakhogy birodalmi gondolkodásmódjuk miatt sorsuk megfordul.
A halhatatlanok köztünk járnak. Louis, az arisztokratikus, szomorú tekintetű vámpír megjelenik egy fiatal riporternél, hogy a lehető leghitelesebb forrásként beszámoljon neki a vámpírok életének minden részletéről. Története 200 évvel korábban kezdődik: a vámpír Lestat végtelenül gonosz, ám ellenállhatatlan egyénisége rabul ejti a fiatal és gazdag Louist. A különös mámor vonzásában a fiú az elátkozottak sorsát, a halhatatlanságot választja: átalakul vámpírrá. Ettől kezdve élete folyamatos szenvedéssé válik: ahhoz, hogy éljen, ölnie kell.
Ada hatéves kora óta néma. Érzelmeit zene útján képes kifejezni, neki köszönhetően tud kapcsolatot tartani a külvilággal. Ada és kislánya jövője kilátástalannak tűnik. Amikor az apja talál neki egy Új Zélandon élő férjjelöltet, és levél útján "hozzáadja" a lányát, Adának kilencéves lányával és egyetlen barátjával - a zongorájával - el kell hagynia Skóciát. A férjről kiderül, hogy egy nyers telepes, aki nem osztja újdonsült felesége zeneimádatát, és eladja a zongoráját szomszédjának, George Baines-nak. A magányos és kétségbeesett Ada mindenáron vissza akarja szerezni a hangszert. Az új tulajdonosnak azonban különös óhaja támad: zongoraleckéket akar venni Adától. A kezdeti gyanakvás, rokonszenvvé, majd barátsággá és forró, szenvedélyes viszonnyá válik.
A híres költő, William Blake nevét viselő, egyszerű, hétköznapi figura könyvelőként dolgozott Clevelandben. Egy új állás reményében azonban Bill maga mögött hagyta a civilizációt, és az Isten háta mögötti vadnyugati városkába utazott. Ám mire odaért, a helyét betöltötték. Bill pedig ott maradt a határvidéken munka és pénz nélkül. Hamarosan megtapasztalja, hogy az élet nem fenékig tejfel errefelé, összetűzésbe keveredik, és megöl egy embert. Emiatt menekülni kényszerül. Útja során találkozik a Senki nevű indiánnal, aki társául szegődik. Miközben fejvadászok üldözik őket, a legkülönfélébb kalandokba keverednek.
Charley Waite (Kevin Costner), Spearman (Robert Duvall), Gomb és Mose Harrison mind menekülnek a múltjuk elől. A négy cowboyt a vadnyugat törvénye köti össze, és megpróbálják kerülni az erőszakot, ám egy határ menti város, ahol a félelem és a zsarnokság az úr, megváltoztatja az életüket, és arra kényszeríti őket, hogy cselekedjenek. Miközben ezek a bátor férfiak a döntő ütközetre készülnek, szembe kell nézniük saját sötét múltjukkal is.
Nyomozás egy letűnt korszak után. A történet Londonban játszódik a hetvenes évek elején, amikor az önpusztítás, a mesterkéltség és a vadság volt divatban. Középpontjában a - leginkább David Bowie-ra emlékeztető - glamrock-sztár, Brian Slade különleges élete, kusza kapcsolatai és megrendezett halála áll.
Amit Anna Leonowens tett, olyat angol úrikisasszony nem tesz a viktoriánus Angliában. A tanítónő férfitámasz nélkül vágott neki a világnak, hogy új életet kezdjen fiával a távoli Sziámban. Az ország uralkodóját a népe istenként tiszteli. Mongkut király nagy álmot dédelget, Sziámot a modern világ nemzetei közé akarja vezetni. Anna a királyi család házi tanítója lesz, miközben akarva-akaratlanul belecsöppen a palotai intrikákba és a nagypolitikába: A király és Anna között szerelem szövődik, annak ellenére, hogy kapcsolatuknak nyilvánvalóan nincs jövője.
Beethoven (Ed Harris) IX. szimfóniája még nincs befejezett állapotban. Egy másolóra van szükség, aki a művész olvashatatlan kézírását olvashatóan átmásolja. A mester kiadója a zenei tanulmányokat folytató Anna Holz-nak (Diane Kruger) kínálja fel a lehetőséget, aki kapva kap az alkalmon, és annak ellenére, hogy többen óva intik az idős mester kiállhatatlan természetétől, elfogadja az ajánlatot.
A radikális nézeteket valló tudós, Victor Frankenstein és a hozzá hasonlóan zseniális asszisztense, Igor Strausman a halhatatlanság kulcsát keresik. Azonban Victor túl messzire megy, megszállottsága pedig szörnyű következményekhez vezet. Csak Igor tudja visszahozni a barátját az őrületből, és megmenteni őt rettentő teremtményétől.
A gazdag gróf gyönyörű lánya kikezd apja inasával, Jeannal, aki mellesleg a szakácsné jegyese. A társadalmi és vallási szabályok tiltják, hogy gazda és szolgálója között bármiféle viszony létrejöhessen, így szükségszerűen el kell válniuk egymástól.