Boone (Denzel Washington) kiváló amerikai futballedző hírében álló fekete tanárember. 1971-ben a virginiai Alexandria városában megkezdik a faji elkülönítés felszámolását, amelynek jegyében összevonnak két iskolát. Az amúgy is meglévő feszültségeket tetézik Boone kinevezésével az egységes csapat élére. A fehér fiúk korábban sorra nyerték a meccseket, nehezen fogadják el az új színesbőrű edző utasításait. Az edzőtáborok eleinte botrányos verekedésektől hangosak, de a srácok lassan rájönnek, hogy az egymás elleni gyűlölet felesleges. Jól szerepelnek a bajnokságban, de a legfontosabb meccs előtt a kapitány autóbalesetet szenved. A Titánok csapatának most igazi egységet kell mutatnia.

Egy nyáron 1970-ben négy barát megígéri egymásnak, hogy visszatérnek,ha bármelyiküknek szüksége lenne a másikra.Húsz évvel később eljön az a nap... A Georgia állambeli Savannahban találkozik újra a négy barátnő, hogy felidézzék a sorsdöntő 1970-es nyár emlékét. Akkoriban ismerkedtek meg közelebbről a felnőtté válás kérdéseivel: a felelősséggel, az első nagy szerelemmel és a serdülő test fontos változásaival. A nagy találkozás arra is alkalmat kínál, hogy addigi életüket értékeljék, ki mit valósított meg az egykori álmokból, tervekből.

1971 szeptemberében újoncok érkeznek vietnámi bevetésük előtti utolsó kiképzésre a Tigrisek Földje elnevezésű, Louisiana állambeli zöld pokolba. A tisztek az egyhetes tréning minden egyes napjának minden egyes percében emlékeztetik a fiúkat arra, hogy a kőkemény kiképzés az életüket mentheti meg Vietnam dzsungeleiben. A kegyetlen felkészítésnek a megaláztatás is része, a kadétok egymás közötti vitái is egyre hevesebbek. Ebben a felhevült közegben barátkozik össze a nagyszájú, minden szabályra fittyet hányó Bozz és a háborút csupán írói pályafutása startkövének tartó Paxton. A renegát Bozz kívülállósága és különcsége eleinte csak bajt hoz rá és bajtársaira, ám az embert próbáló körülmények között megmutatkozik, ki az igazi hős.

Minden, ami a képzelet világában él, megtestesül a valóságban. Vagy a valóság a képzelet része? Ez Francis életének egyik nagy kérdése. Francisnek van egy barátja, Tim. A fiúk 14 évesek, egy egyházi iskola diákjai. A tanárok és a srácok "csak" valódi, élő emberek, egészen addig, amíg a Francis által rajzolt képregényekben életre-halálra menő harcot vívó hősökként "testet nem öltenek". Már csak azt kell eldönteni, melyik az igazi arcuk. A gond csak az, hogy Francis ezt barátján kívül senkivel nem tudja megosztani, mert a képregény nem illik a katolikus iskola szigorához, lévén túl életszagú, obszcén és csélcsap. A kalandok és megpróbáltatások során a gonosz Assumpta nővér leleplezi a fiúkat és a képregényeket, ezért hőseink bosszút esküsznek, ami megváltoztatja az életüket.

George Khan - gyerekeinek Dzsingisz -, a büszke pakisztáni bolttulajdonos vasszigorral tartja kézben a családját. Mind a hét gyermekéből becsületes muszlimot akar faragni. Igen ám, de a helyszín az észak-angliai Salford, s hozzá 1971-et írunk. Ella, George angol felesége szereti és becsüli férjét, ugyanakkor gyerekeit is boldognak szeretné látni. A gyerekek pedig - akik a trapéznadrág és az előre elrendezett esküvők között kénytelenek lavírozni - egyszerűen a modern világ polgárai szeretnének lenni.

Rendhagyó családi portré az álmok városából, Beverly Hills-ből. Egészen pontosan annak pereméről, ahol az Abramovitz család él 1976-ban. Az elvált Murray egyedül neveli három gyermekét, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megfelelő körülményeket biztosítson számukra. Igaz, egyszobás lakásban élnek, de a legjobb iskolába járatja őket. Helyzetüket nehezíti, hogy némi plusszpénz fejében beköltözik hozzájuk Murray gazdag bátyjának szabados életvitelű lánya. Rita a lassanként nővé érő nagylány, Vivian példaképe lesz.

Clifford Irving (Richard Gere) karizmatikus és sármos író. Mindenkit meggyőz arról, hogy kizárólag ő jogosult megírni a világtól elvonult milliárdos, Howard Hughes életrajzát. Tervei szerint könyvének alapját a Hughes-zal folytatott beszélgetések adják. A valóságban írása merő következtetés sok-sok archív anyaggal, melyeket társával (Alfred Molina) ásnak elő. Mégis darázsfészekbe nyúl. A megjelenést óriási botrány övezi, Irving hamarosan már verőlegények elől menekül, néha sikertelenül. Végül egy ellene irányuló hatalmas összeesküvés-elméletet sző, melybe belekeveri az USA kormányának legfelső rétegét is.

Hőskorát éli a televíziózás az ötvenes évek Amerikájában. Az amerikai lazaságot megjelenítő Lanny Morris és az angol eleganciát képviselő Vince Collins sikeres komikusduót alkot. A korszak népszerű sztárjaként Lanny és Vince mindent és mindenkit megkap, amit és akit csak akar. Az arany életnek akkor alkonyul be, amikor a páros hotelszobájában fiatal nő holttestére bukkannak. Noha a két sztár alibije sziklaszilárd, és a rendőrség is segítőkésznek bizonyul a kellemetlen eset gyors lezárásában, a két művész karrierje megtörik: soha többé nem lépnek fel együtt.

1972-ben járunk. Betsy Jobs és Arlene Lorenzo két kamaszlány, akiknek legfőbb gondjuk az, hogy jól érezzék magukat. A lányok a Fehér Házba mennek osztálykirándulásra, ahol kicsit elkószálnak osztálytársaik és tanáraik mellől. A véletlen úgy hozza, hogy Nixon elnökkel is találkoznak, aki azon mód rokonszenvezik velük, sőt munkalehetőséget ajánl nekik: felveszi őket elnöki kutyasétáltatóknak. Ezzel azonban az Egyesült Államok vezetője saját sorsát pecsételi meg. A lányok ugyanis nagyon kíváncsiak, nagyon butácskák és nagyon beszédesek. Ki tudja? Szószátyárságuk és végtelen fruskaságuk talán még a nagypolitikát, a történelmet is képes lesz befolyásolni.

A nagy hullarablás az 1973-ban, kábítószer-túladagolásban elhalálozott country rock legenda, Gram Parson bizarr életének és még bizarrabb halálának története. A barát és turnémenedzser Phil Kaufman titkos egyezséget kötött Parsonnal: amelyikük előbb meghal, köteles a másikat igazi rock and roll-viking stílusú temetésben részesíteni, azaz maradványait a mindkettejük által szeretett kelet-kaliforniai Joshua Tree-sivatagban több gallon benzinnel és Jack Daniels whiskeyvel elhamvasztani. Kaufman, ígéretének megfelelően, elrabolja barátja holttestét a repülőtérről - ahol éppen a halott apja várja fia földi maradványait -, majd egy bérelt sárga halottaskocsival, a volánnál egy betépett hippivel hajtanak el a sivatagba, nyomukban a zsarukkal...

A tizenöt éves Augusten költői babérokra törő anyja mániás depresszióban szenved. Házassága Augusten apjával romokban hever, a pszichiátere az egyetlen biztos pont az életében. A kissé bogaras Dr. Finch azt tanácsolja, hogy szakadjon el a fiától, így Augusten hamarosan az orvos különc családjánál találja magát. Az idősebb lány súlyos lelki problémákkal küzd, ám a fiatalabbikban, Natalie-ban Augusten rokonlélekre lel. A fiú naplót vezet, amelyben lejegyzi a vele történteket.

Fritz munkanélküli, megunt feleségével és haszontalan gyerekével él. A valóság problémái elől kábítószeres lázálmaiba menekül, feltűnik a gazdasági válság sújtotta 1930-as években éppen úgy, mint Hitler pszichiátereként. Szexuális, politikai és szociális extrémitások egy mára kultikussá lett rajzfilmben.