A New York-i Broadwayen rögzített, Tony-díjas musical 38 repülőgép hihetetlen és igaz történetét mutatja be, miután egy kis kanadai városba irányították őket 2001. szeptember 11-én. A helyiek tárt karokkal várták a „máshonnan jötteket”, akik így új reményre leltek az események közepette.
Cyrano de Bergerac tipikus gascogne-i, kissé korpulens, torkos, nagyivó, és rettentően nagy az orra. Kitűnik a kard- és a szóforgatásban. De nagyhangúsága, gúnyolódó kedve érzékeny lelket takar. Szívszerelme, Roxane egy nála átlagosabb észbeli képességű férfit részesít előnyben, aki azonban fiatal és jóképű, ráadásul Cyrano barátja. Cyrano - riválisa kérésére - csodálatos szerelmes leveleket ír Roxane-nak, aki ezek hatására beleszeret a fiatalemberbe. A film csodálatosan rajzolja meg az önfeláldozó szerelmes, a filozófus, a költő Cyrano de Bergerac alakját
New York, 1890. Mrs. Dolly Levi egy csinos, fiatalon megözvegyült asszony. Férjével ideális szerelemben éltek, halála óta magányos. Házasságközvetítésből és afféle „mindenben tudok segíteni” szolgáltatásból él. Egyik ügyfele egy nehéz természetű, zsémbes yonkers-i terménykereskedő, Horace Vandergelder, akinek már kinézte a párját egy női kalapüzlet tulajdonosnője, Irene Molloy személyében. Horace a nősüléssel azonban inkább kiszolgálót, mintsem szerelmet keres. Dolly elhatározza, ideje véget vetni a magánynak, Horace némi megnevelés után ideális férj lesz számára. Szövevényes tervet dolgoz ki, melynek során mindenki megtalálja párját.
Louis de Funes egyik utolsó filmje, életművének egy különleges darabja. Az egyik legnépszerűbb francia színész nagy álma volt Moliére Fösvényének filmre vétele. A televízió nem teremtette elő a megfelelő költségvetést, ezért Christian Fechner producerként támogatta a film létrejöttét. Funes először állt a kamera mögé (barátjával Jean Girault-val, a Csendőr-sorozat alkotójával) valamint a mű alapján megírta a forgatókönyvét. Az írói szerep mellett természetesen a főszereplőt, a fösvény Harpagont is ő játszotta el.
Pseudolus, a római rabszolga szeretné megváltani szabadságát. Ennek érdekében bármilyen áldozatra hajlandó. Kapóra jön neki, hogy ifjú gazdája, Hero beleszeret a szomszéd - nem túl jóhírű ház - egyik gyönyörűséges lakójába. Pseudolus tervet eszel ki, s neki is lát, hogy végrehajtsa, ami nem kis felfordulást okoz útban a Fórum felé. Mindeközben vannak itt szerepcserék, eszmecserék, álruhák és álszakállak, jópofák és rosszpofák, alibabák és csinibabák.
Amikor apja meghal, Epifania Parerga, egy londoni olasz lesz a világ leggazdagabb nője. Férj nélkül magányosnak érzi magát, ám ekkor beleszeret egy indiai orvosba, Ahmed el Kabirba, akit nagyon szeretnek angol páciensei.
Mary boldognak hitt élete váratlan fordulatot vesz, amikor szembesül férje hűtlenségével. Minderről a barátnők is tudomást szereznek, ki így, ki úgy áll a történtekhez. Mindenki más tanáccsal, ötlettel rukkol ki, hogy mit tegyen ebben a helyzetben. Mary legjobb barátnője, a magazinszerkesztő Sylvia viszont kipletykálja az újságjában a problémáit. Árulása rádöbbenti Maryt arra, hogy át kell értékelnie eddigi kapcsolatait. A társaságnak hátat fordítva elutazik az anyjával és a lányával egy kis lazításra. New Yorkba visszatérve elhatározza, hogy rendezi az ügyes-bajos dolgait.