Pasolini első filmje a római külvárosok reménytelen, lepusztult világában játszódik. Főszereplője cinikus és brutális, dolgozni nem hajlandó Vittorio, aki egy prostituálton élősködik. Amikor beleszeret egy lányba, addigi élete válságba kerül. A hozzá hasonló szociális körülmények között élő fiatalok számára azonban - ahogy Pasolini megfogalmazta - "a megváltás mégoly halvány és csalóka reményét kizárólag a halál jelentheti"."Egy olyan ember megalázottságát és nyomorult emberi állapotát akartam bemutatni, aki a római borgate mocsarában él. Éreztem és tudtam, hogy ebben a megalázottságban van valami szent... és Bach zenéje segített abban, hogy a nagyközönséggel megismertessem szándékaimat. A megváltás mégoly halvány és csalóka reményét kizárólag a halál jelentheti" a lopásból és utcalány-élettársa kizsákmányolásából élő ifjú főhős számára, aki szorgalmasan dolgozó öccsét hergelendő még dicsekszik is munkátlan függetlenségével és elzülleszti az életében felbukkanó tiszta nőt.

A 16 éves Lilja egy szegény és lehangoló külvárosban él, valahol az egykori Szovjetunióban. Arról álmodozik, hogy egyszer jobbra fordul az élete. Az anyja elment, egy új férfival, az Egyesült Államokba, és Lilja most arra vár, hogy mikor küld érte az anyja. Mikor azonban se levél, se pénz nem érkezik, Lilja ráébred, hogy sorsára hagyták. Kénytelen egy kis, lerobbant lakásba költözni, ahol se villany, se fűtés nincs. Lelkileg összetörve, pénz nélkül, Lilja helyzete egyre elkeserítőbb. Egyetlen barátja egy 11 éves kisfiú, Vologya. Együtt lógnak és egy kicsivel jobb élet álmát szövögetik. Egy nap beköszönt a remény Lilja életébe, amikor beleszeret Andrejbe. A férfi hívja, hogy menjen vele Svédországba és kezdjenek új életet. A kis Vologya persze féltékeny és gyanakvó - de Lilja már csomagol is. Egyszerre csak a repülőgépen találja magát, útban Svédország felé, anélkül, hogy a leghalványabb sejtelme lenne róla, hogy ott mi vár rá.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

LT, a New York-i zsaru (Harvey Keitel) semmiben sem különbözik azoktól a bűnözőktől, akiket üldöznie kellene. Egyre lejjebb és lejjebb csúszik a lejtőn, már nem tud és nem is akar tisztán és józanul élni. Rosszul kötött fogadásai miatt rengeteg adósságot halmoz fel, amit képtelen visszafizetni a bukmékereknek. A sok drogtól és italtól elveszti józan ítélőképességét, veszélybe sodorva ezzel családját is. A bajnokság utolsó meccsére egész kis vagyont tesz fel, de ha nem nyer a csapat, már senki sem mentheti meg a lezüllött hekust. Az ötvenezer dolláros jutalom lendíthetne anyagi helyzetén, de a koronatanú, egy apáca, nem hajlandó segíteni a nyomozást.

A napsütötte Dél-Itáliában, míg szünetelnek a csaták, lángra lobbannak a szívek. Don Pedro, Aragónia hercege és csapata megjött a csatából, hogy Leonato vidéki kúriáján töltsön egy felhőtlen hónapot. Egyik kísérője, Claudio rögtön szerelmes lesz Leonato szépséges lányába. Elválaszthatatlan cimborája, Benedek viszont megveszekedett nőgyűlölő: legújabb célpontja a makrancos Beatrice, aki hasonlóképpen érez a férfinem iránt. Bár a nyelvük kardéles, a lelkük mézédes - a két egymásnak teremtett pár egymásra talál. A kellemes együttlétet azonban megzavarja Don Juan, a herceg öccse, aki álnok terveket szövöget, s elég egy rosszindulatú ármány, a harcban edzett barátság kis híján véres párbajba torkollik. De minden jó, ha jó a vége.

Wendell Armbustern szomorú kötelességnek tesz eleget, amikor Itáliába utazik: balesetben elhunyt édesapja holttestét kell ugyanis átvennie, hogy tisztességben eltemethessék az Egyesült Államokban. Wendell abban a hiszemben van, hogy apja, a nagyhatalmú üzletember csakis azért utazott Olaszországba, hogy kúrálja magát. Hamarosan rá kell jönnie azonban, hogy apja nem egyedül halt meg a balesetben, hanem a szeretője is vele volt. Azt még csak nem is sejti, hogy a nő lánya, Pamela is útban van Olaszország felé, hogy anyja holttestét elszállíttassa. Wendell és Pamela találkoznak és természetesen egymásba szeretnek. De az olasz bürokráciával még ők sem számolnak.

Az amerikai focista Joe Pendleton kezd kiöregedni a játékból. Minden vágya, hogy a bajnoki döntőben játszhasson. Végül eljön a nagy pillanat, beválasztják a döntős csapatba. A meccs előtt azonban elüti egy teherautó és meghal. Azaz csak majdnem: az őrangyala ugyanis végzetes hibát követett el, tévedésből idő előtt viszi föl a mennybe. Amikor Joe ezt megtudja, mindent elkövet, hogy a hibát orvosolják az égiek. Mivel a porhüvelyét már elhamvasztották, Joe egy meggyilkolt milliomos testében kel új életre.

Az ötvenes éveiben járó kereskedelmi ügynök, Léopold, megismerkedik a tizenkilenc éves Franzzal. Meghívja magához, ahol egy szerelmi történet kezdődik köztük. Franz Léopoldhoz költözik. Egy napon azonban bekövetkezik egy apró, jelentéktelen dolog, amelyben nem jutnak dűlőre. Ettől kezdve már nincs többé közös "mi", csak az eltérések léteznek. A zárt térben játszódó, fojtó hangulatú abszurd melodráma olyan különös, mint a címe ígéri. Nem véletlenül idézi fel bennünk Fassbinder világát, kedvelt témáit: a homoszexualitást, a másikon való uralkodást és a szadomazochista kegyetlenséget egy párkapcsolaton belül. A film forgatókönyvét François Ozon ugyanis a német rendező egy fiatalkori drámája nyomán írta, amely eddig nem került vászonra

Thomas Craven (Mel Gibson) elmagányosodott, veterán-nyomozó a bostoni rendőrség gyilkossági csoportjánál. Egy este épp rég nem látott lányával érkezik haza, amikor megtámadják őket és a 24 éves Emma (Bojana Novakovic) a karjai között hal meg. Mindenki úgy gondolja, hogy a golyót Cravennek szánták, azonban neki más gyanúja támad, ezért magánnyomozásba kezd. A nyomok az óriásvállalatok és az állam összefonódásainak tükörlabirintusába vezetnek egy bizonyos Darius Jedburgh (Ray Winstone) személyén keresztül, aki a kormány ügynökeként a bizonyítékokat tünteti el. Craven véres bosszúhadjárata egyetlen lánya gyilkosai után saját érzelmeihez és lelkiismeretéhez is elvezetik a tomboló és megállíthatatlan férfit.

Agnes magányos pincérnő akinek sokáig nyugodt életét most a feltételesen szabadlábra helyezett volt férje teszi pokollá. Legjobb barátnője R. C. befogad egy rejtélyes idegent Peter-t, aki teljesen ártalmatlannak tűnik, de a látszat ezúttal csal… Peter és Agnes miután megismerkednek, hamar megtalálják a közös hangot és az idegen nemsokára be is költözik a nő lepukkant motelszobájába. Aztán kiderül, hogy Peter öbölháborús élményei nem múltak el nyomtalanul; különös összeesküvés-elméletek formájában élnek tovább a férfiben. Azt hiszi, a kormány - a háborús utókezelés részeként - számtalan apró bogarat ültetett a testébe. Agnes is megnyitja Peter előtt abnormális képzeletének kapuját és így kölcsönös paranoiáiktól áthatva kezdenek beteges viszonyba. Új ideológiájukban teljesen elmerülve ássák el magukat a motelszoba sötétjébe, viselkedésük pedig ijesztő tempóban halad a skizofrénia veszélyekkel teli határmezsgyéje felé…

Caty szolíd, párizsi nő, kameraman a televíziónál. Egyedül él lakótelepi lakásában, magányos és boldogtalan. Egyik nap riportot vesz föl egy call-girllel, aki összeismerteti egy kemény, alvilági gengszterrel, Jeannal. A férfi felkéri, hogy vegye föl az egyik betörését videóra. Caty - ellenérzéseit félretéve - a jó pénz miatt elvállalja a munkát, és végignézi, amint a banda kegyetlenül likvidál egy konkurens csoportot. A lány, viszolygása ellenére, kapcsolatban marad a bandával. Jean személyisége és a luxus életforma egyre jobban rabul ejti. Szinte észrevétlenül belesodródik és nem tud ellentmondani, amikor Jean felkéri, vegyen részt legveszélyesebb akciójukban.

A "kemény" filmesek mestere, Sam Peckinpah (A vad banda, Vaskereszt, Konvoj) utolsó filmjében Robert Ludlum nagy sikerű regényét dolgozta fel. A bosszúra éhes volt mesterkém (John Hurt) és a kémszervezet főnöke (Burt Lancaster) között dúló háború egy mit sem sejtő baráti társaság közös víkendje közben éri el tetőpontját. A házigazda (Rutger Hauer), az ünnepelt Osterman (Craig T. Nelson) és barátaik kamerák és lehallgatókészülékek kereszttüzében kénytelenek lépkedni előre megrendezett végzetük felé, hacsak nem tudják saját kezükbe venni az irányítást...