Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.
A maratoni futás megszállottja az egyetemista Babe. A bátyja, Doc, akiről azt hiszi, hogy olajügynök a titkosszolgálat megbízásából beépült a volt nácik titkos szervezetébe, hogy adatokat szerezzen annak vezetőiről. Így bukkant Dr. Zell, a hírhedt náci nyomára, aki az egyik koncentrációs tábor orvosa volt. A férfi a világháború alatt összeharácsolt gyémántokat az Egyesült Államokból Dél-Amerikába akarja csempészni. Amikor Docot a náci megsebesíti, a halála előtt még átadja titkát az öccsének. Emiatt Babe nehéz helyzetbe kerül, Zell és emberei vadászni kezdenek rá.
Cecilia Kass egy erőszakos kapcsolatban vergődik egy gazdag és briliáns tudóssal, de egyszer csak úgy dönt, hogy megszökik és elrejtőzik. Tervében segítségére van a nővére, egy gyerekkori barát és annak lánya. Amikor erőszakos exe öngyilkosságot követ el, és hatalmas vagyonának egy jelentős részét feleségére hagyja, Cecilia arra gyanakszik, hogy férje halála csak színjáték volt. Amikor az események sora halálos fordulatot vesz, Cecilia elméje kezd megbomlani, miközben kétségbeesetten próbálja bizonyítani, hogy kísérti őt valaki, akit senki sem lát..
Brutális bankrablások, gyilkosságok elkövetőjét üldözi a rendőrség. A felügyelő legnagyobb meglepetésére, a gyilkosról a szó szoros értelmében leperegnek a golyók. A nyomozás előrehaladtával gyanúja beigazolódni látszik: földönkívüli lény bújik meg a sorozatos vérengzések tetteseiben, aki testről testre vándorolva szedi áldozatait. A lénynek egyetlen célja van: minél nagyobb hatalomra szert tenni. A rendőr kollégái, természetesen, nem hisznek a mesében. S hogy még bonyolultabb legyen az élete, a felderítő munkába bekapcsolódik egy FBI-ügynök is, akinek szemében különös fények villannak.
Az Amerikai Nemzeti Gárda egyik különítménye Louisiana mocsaras vidékein tölti hétvégi kiképzését, ahol magukra haragítják a Cajunokat azzal, hogy ellopják tőlük a kenuikat. A csapat azzal mérgesíti tovább a helyzetet, hogy rá is lő az idegenekre, akik rendkívül jól ismerik a mocsarat, és nem kímélik az amerikai katonák életét...
Vanessának, a kissé zavaros fejű tinilánynak tele van a feje kalandokkal. Arra azonban legrosszabb álmában sem számított, ami történik vele: autóstop közben útitársa, a látszólag szimpatikus pszichológus váratlanul meg akarja ölni. Vanessának sikerül egy apró pisztollyal megsebesíteni a férfit, aki azonban feltartóztathatatlanul a nyomába ered...
Thomas Craven (Mel Gibson) elmagányosodott, veterán-nyomozó a bostoni rendőrség gyilkossági csoportjánál. Egy este épp rég nem látott lányával érkezik haza, amikor megtámadják őket és a 24 éves Emma (Bojana Novakovic) a karjai között hal meg. Mindenki úgy gondolja, hogy a golyót Cravennek szánták, azonban neki más gyanúja támad, ezért magánnyomozásba kezd. A nyomok az óriásvállalatok és az állam összefonódásainak tükörlabirintusába vezetnek egy bizonyos Darius Jedburgh (Ray Winstone) személyén keresztül, aki a kormány ügynökeként a bizonyítékokat tünteti el. Craven véres bosszúhadjárata egyetlen lánya gyilkosai után saját érzelmeihez és lelkiismeretéhez is elvezetik a tomboló és megállíthatatlan férfit.
A Föld elzombisodott. Élőholtak bolyonganak a kihalt, sivár tájakon, miközben az élők az erőddé alakított városban húzzák meg magukat. A milliárdos Kaufman új társadalmat épített, amelyben a gazdagok a felhőkarcolók biztonságos luxustornyaiban laknak, miközben az alant húzódó utcákban keservesen küszködnek az emberek. Riley és csapata abból él, hogy beszerzőkörútra jár a zombik uralta vidékre, és az árut eladja a gazdagoknak. Miközben a város előtt gyűlik a holtak serege, amely egyre okosabb és ügyesebb, Riley alvezére, Cholo önállósítja magát. A zombik mellett egymással is leszámolnak.
A Kaliforniába utazó család autóbalesetet szenved egy elhagyott főúton. A sivatag közepén kénytelenek rostokolni, amíg a családfő visszamegy a legközelebbi benzinkúthoz. Nem is sejtik, hogy a kopár sziklák mögül egy torzszülött és annak félresikerült fattyai figyelik minden lépésüket, várva az alkalmat, hogy lecsapjanak a friss zsákmányra és vacsorára finom emberhúst szolgáljanak fel.
Borzalmas gyilkosság történt az illinois-i kisvárosban, Haddonfieldben 1963-ban, Mindenszentek éjszakáján. A hatéves Michael Myers késsel lemészárolta a nővérét. Tizenöt évvel később Michael megszökött az elmegyógyintézetből, és gyilkos ámokfutást rendezett a városban, melyet csak a húga, Laurie élt túl. A lány új személyazonosságot kapott, és új életet kezdett, egy kisfia született. Ám húsz év elteltével sem tudta feldolgozni az eseményeket. Az alkoholhoz menekült, miközben egyedül neveli a fiát, Johnt. Mindenszentek éjszakájára kiürül az iskola, ahol Laurie dolgozik, csak John és a barátnője marad. Újra feltűnik Laurie gyilkos bátyja.
XXI. század, poszt-apokaliptikus , poszt-nukleáris világ, amikor valóra váltak legdurvább környezeti jóslataink. Egy pár megpróbálja túlélni az elfecsérelt jövő világát. Rábukkannak egy szétszedett robotra a sivatagban, amelyről nem tudják, hogy gyilkolásra programozták. Amikor életre keltik, életük egyetlen célja az életben maradás lesz.
A "kemény" filmesek mestere, Sam Peckinpah (A vad banda, Vaskereszt, Konvoj) utolsó filmjében Robert Ludlum nagy sikerű regényét dolgozta fel. A bosszúra éhes volt mesterkém (John Hurt) és a kémszervezet főnöke (Burt Lancaster) között dúló háború egy mit sem sejtő baráti társaság közös víkendje közben éri el tetőpontját. A házigazda (Rutger Hauer), az ünnepelt Osterman (Craig T. Nelson) és barátaik kamerák és lehallgatókészülékek kereszttüzében kénytelenek lépkedni előre megrendezett végzetük felé, hacsak nem tudják saját kezükbe venni az irányítást...
Ébredtél már fel valaha egy rémálomból, és érezted magadat olyan szörnyen vacakul? Mint egy zombi a reggelizõasztalhoz támolyogtál, és nem voltál éhes? Ismerik ezt az érzést Philip, Wurst és Konrad is. Egy kicsi, de finom különbséggel: õk valóban zombik. Egy rendesen félresikerült temetõi jelenet után a három lúzernak, a nehéz iskolai mindennapok, és a pubertációs gondok mellett lehulló testrészekkel is meg kell küzdeni. Mert az egyébként normális Konrad elkezdi társait összetéveszteni az uzsonnával, míg az életvidám bulikirály Wurst még szexõrültebbé, és piabíróbbá válik mint rendesen, addig az átok lerázása a szükségbõl összestoppolt Philipre marad. Még jó, hogy szomszédja Rebecca túlvilági kapcsolatokkal rendelkezik. A terv: Kurt Cobain feltámasztása.
Sorozatgyilkos szedi áldozatait a városban. Don Parker nyomozó éjt nappallá téve üldözi a kegyetlen fantomot, de sokáig úgy tűnik, a gyilkos behozhatatlan előnyben van a rendőrökkel szemben. Aztán váratlan segítség érkezik. Parker nyomozó fia, különös rémálomból ébred: álmában egész családját kiirtotta a gyilkos, Horace Pinker. Pinkerre a villamosszék vár, ő azonban még nem fejezte be, amit elkezdett. Halála előtt lepaktál az ördöggel és lelke más testébe szállt. Fő célja, hogy bosszút álljon azon, aki a villamosszékbe juttatta: Jonathan Parkeren.
A sokkoló dokumentumfilm emberek baleseteit, emberi életek pillanatok alatt történõ elmúlását mutatja be mindenféle félrebeszélés és finomkodás nélkül. A késõbb sorozattá váló A halál ezer arca kendõzetlenül és brutálisan mutatja meg, mennyit ér az életünk - mennyi halálos veszély leselkedik ránk a világban. Dokumentumfilm, vagy megrendezett ál-valóság? A több mint másfél óra alatt mindenkinek lesz ideje rá, hogy ezt eldöntse magában, és szembesüljön a halál könyörületet nem ismerõ, ezerféle arcával.
Nem, szó sincs tréfáról: a 9-es terv az űrből című filmet tényleg minden idők legrosszabb mozgóképes alkotásának kiáltották ki, ami nem is csoda: minden idők legrosszabb rendezője, a halhatatlan Edward D. Wood Jr. bábáskodott felette. A filmben minden megvan, ami méltóvá teszi a megtisztelő címre: jó pár nem-éppen-különleges effektus, szaténblúzban feszítő ufók, madzagon le-felrángatott repülő csészealjak, melyek a kilencedik gyilkos tervvel igyekeznek meghódítani a Földet (hiszen az első nyolc terv befuccsolt), zombik hadserege (vagyis valójában háromé), és végül, de nem utolsó sorban Lugosi Béla felülmúlhatatlan utolsó alakítása (akinek szerepére halála után a rendező masszőre ugrott be). Ez a valóban páratlanul egyedi film, Ed Wood Aranypolgára, valójában himnusz mindazokhoz, akik valaha is megpróbáltak létrehozni valami igazán értelmeset és maradandót- ám végül bődületesen mellényúltak.
Edward Carnby (Christian Slater) megmagyarázhatatlan természetfeletti jelenségekre szakosodott magándetektív. Esetei a világ sötét zugaiba vezetik, ősi civilizációk okkult maradványaiban kutatja az igazságot. Azt azonban ő sem gondolta volna, hogy karriere legveszélyesebb ügye épp múltjának legnagyobb rejtélyéhez kapcsolódik majd. Edward, akinek volt barátnője, Aline Cedrac régésznő (Tara Reid) segít a nyomozásban, a saját bőrén tapasztalja meg: csak mert nem hiszel valamiben, az a valami még az életedre törhet.