Egy jelentéktelen riporter, Charles Tatum úgy látja, eljött élete nagy esélye, amikor bányaomlás temet maga alá egy embert. Tudatosan késlelteti a mentési munkálatokat, hogy a "sztori" hírértékét növelje. Közben azt kockáztatja, hogy a betemetett ember meghal.
Moraldo, Fausto, Leopoldo, és Alberto egy álmos kisváros aranyifjai, akik sehogy sem akarnak belenőni a felnőtt életbe. Szüleik világát szűknek és unalmasnak érzik, nagy tervekről, izgalmas életpályáról álmodoznak, de erejükből legfeljebb némi botránykeltésre futja. Menekülni szeretnének, de csak Moraldónak van annyi ereje, hogy felszálljon a Róma felé tartó vonatra. Az erőteljesen önéletrajzi ihletésű film elkészítésének idején Fellini még maga is pályakezdőnek számított csakúgy, mint fiatal színészei, akik közül a saját nevét is vállaló Alberto Sordi igazi világsztár lett.
Egy népszerű populista író folytatásos regénye ihlette az első klasszikus Capra-hős, Mr. Deeds figuráját. Az egyedül élő kisvárosi műszerész, aki alkalmi köszöntőket ír és a helybéli fúvószenekarban játszik, váratlan 20 millió dolláros öröksége folytán bekerül New York számára idegen, csalárd világába. Beleszeret egy ambiciózus újságírónőbe, aki aztán gátlástalanul kipellengérezi nevetséges naiv viselkedése miatt. Mikor azonban rokonai őrültnek próbálják nyilvánítani, mert vagyonát szét akarja osztani a munkanélküliek között, humorával és népies ravaszságával nemcsak épelméjűségét bizonyítja, hanem nevetségessé teszi valamennyi ellenfelét. Ez a legjobb rendezés Oscar-díjával kitüntetett film nemcsak a korabeli amerikai közönség álmaival ismertet meg meseszerű formában, hanem ma is maradandó élményt nyújt egy kitűnő színész - Gary Cooper - alakította figura lélektanilag hiteles kalandjaival.
Dél-Olaszország, 1978 nyara. Egy eldugott, négy házból álló tanyán vagyunk a pugliai vidéken, ahol ötven kilométeres körzetben sehol semmi, csak a végtelen búzamezők. Fent a ragyogó égszínkék ég, melyből perzselően süt a nap: ez az évszázad legforróbb nyara. A szinte síri csendet csak a tücskök ciripelése töri meg. E magányos vidék maroknyi felnőtt lakója a kánikula elől a házakba húzódik, csak a tanyán élő hat gyerek merészkedik ki, akik biciklivel járják a környéket. Kínzó unalmukban arra várnak, hogy egy kis kalandban legyen részük. Amikor végre történik valami, a rájuk leselkedő veszély minden képzeletüket felülmúlja. Az aranyló mező közepén, távol a lakott helyektől szörnyű bűntényre derül fény. A kilencéves Michele véletlenül olyan dolgot fedez fel, amit jobb lett volna nem megbolygatni. S miután senkinek sem beszélhet a felfedezéséről, egyedül kell kimásznia a bajból...
Willie Stark politikus szeretne lenni. Tele van ötlettel, jobbító szándékkal és lelkesedéssel; választási beszédeiben hevesen ostorozza korrupt, hataloméhes ellenfeleit, felsorolva mindazokat a hibákat, amelyeket szerinte elkövettek. Többek közt azt is, hogy nem törődnek a helyi iskolaépület állapotával, ami - Willie szerint - életveszélyes. A választáson azonban alulmarad - az ellenfelek demagóg kampánya hatásosabbnak bizonyul. Nem sokkal később tragédia történik: összeomlik az iskola és ez több diák halálát okozza. Willie személye ismét a figyelem középpontjába kerül - sokan biztosra veszik, hogy a következő szenátorválasztáson végre befuthat. Ezúttal segítői is akadnak, akik választási beszédek írásával, profi tanácsokkal próbálják egyengetni Willie útját. De ez csak a látszat. Az önkéntes segítők mögött ugyanis ismét csak Willie ellenfelei állnak. Mire a jelölt rádöbben, hogy az unalmas számokkal megtűzdelt, száraz beszédek nem sikerét, hanem bukását készítik elő, már késő...
A szabotőr nem más, mint a jámbor mozitulajdonos Verloc, aki fiatal feleségével és annak kisöccsével él. A mozit figyelni kezdi egy fiatal nyomozó, aki zöldségkereskedőnek adja ki magát s udvarolgat a feleségnek. Verloc gyanút fog, s ezért felesége mit sem sejtő öccsével küld el egy időzített bombát a város másik végébe. A kisfiú, akinek késlekedése miatt a bomba egy autóbuszon robban fel, életét veszti. Az igazságra ráébredő feleségben vacsora közben érlelődik meg az elhatározás: megöli a férjét.
A nagy itáliai festő, Caravaggio életrajzírói szerint a festő azt állította, olyan pontosan másolta modelljeit, hogy még egy ecsetvonást sem tett soha, amit a sajátjának nevezhetett volna. Ezt használta ki Derek Jarman, amikor filmje cselekményének szerkezetét a festmények alapján építette fel. Jarman kombinálja a tudományost, a festőit és a látnokit. Bejárja Caravaggio világát, fantáziát sző a képeken szereplő emberekről, bennük találja meg Caravaggio viharos magánéletének szereplőit és drámáit.