Egy iráni kislány csak pislogott, amint a rendszerek jöttek-mentek, a történelem újraíródott, a rockzene bűnös szenvedély lett, szabadelvű szülei pedig a civilizált Nyugat-Európába küldték. Bécsben idegen volt, idegen is maradt, majd a visszatérést választotta, hogy aztán saját hazájában se találja a helyét. Végül mindezt lerajzolta - így született meg a Persepolis.
Leonardo egy vak tinédzser, aki a fogyatékossága ellenére megpróbál magának minél függetlenebb életet kiharcolni a túlontúl aggodalmas édesanyjával szemben. Miután Leonardo csalódik a legjobb barátnőjében, Giovanában, elhatározza, hogy a cserediák program keretében külföldre megy. Eközben Gabriel személyében új diák érkezik az osztályba. Miközben Leonardo egy projekt keretében együtt dolgozik Gabriellel, olyan érzések támadnak benne, melyek megkérdőjelezik korábbi tervét.
1925-ben a rendőrség letartóztatja John Scopes biológiatanárt, aki a feljelentők szerint megsértette Tennessee állam törvényeit azzal, hogy az ember eredetének darwini tanát tanította a gyerekenek a vallásos déli kisvárosban. A bíróság előtt a vádat az egykori politikus és Biblia-tudós, William Jennings Brady képviseli. A tanár védelmét pedig a The Baltimore Sun által felbérelt Henry Drummond ügyvéd látja el, oldalán a lap munkatársával, E.K. Hornbeckkel. A tárgyalás a daytoni majomper néven híresül el.
Benjamin Martin (Mel Gibson) igazi harcos volt: kegyetlen, kiismerhetetlen, engesztelhetetlen. Mára azonban egyedül neveli hét gyerekét, és rájött arra, hogy a béke létszükséglet számára. Az amerikai függetlenségi háború azonban nem kedvez a kívülállóknak és a legnagyobb fiú, Gabriel (Heath Ledger) másképp gondolkodik, mint apja: kerüljön bármibe, a függetlenséget akarja szolgálni. Aki veszélybe került, meg kell védeni, akinek baja esett, azt meg kell bosszulni! Ha eljön az idő, Benjamin Martin újra fegyverbe szólítja régi harcostársait, és elindul, hogy az őrült háborúban megkezdje a maga őrült hadjáratát.
Több éves afrikai kiküldetés után az Odone házaspár visszatér Amerikába az ötéves kisfiukkal. A kis Lorenzón hamarosan súlyos betegség jelei mutatkoznak. Kiderül, hogy adrenoleukodisztrófiában (ALD) szenved, a ritka és gyógyíthatatlan betegség az idegrendszerét támadta meg. Az orvosok szerint a kisfiúnak csak néhány éve van hátra. A szülei, Augusto és Michaela nem hajlandók beletörődni a helyzetbe, harcba kezdenek a betegség ellen. Az orvosok hitetlenkedése ellenére - némi szerencsével és annál is több szeretettel és kitartással - egy fantasztikus gyógyszerre találnak, amely segít a halálra ítélt Lorenzón.
Fiona és Grant több mint negyven éve házasok, életük alkonyán rá kell döbbenniük, hogy Fiona rossz memóriája egy súlyosbodó Alzheimer-kór jele, majd a nő hirtelen el is tűnik. Mikor megtalálják, már ő sem vitatkozik: tudja, hogy ellátásra szorul, és egy otthonba vonul. Az otthon szabályai szerint azonban a betegnek egy átmeneti "orientációs" időszakra van szüksége, hogy beilleszkedjen - egy hónapig látogatni sem szabad. Grant soha nem töltött ennyi időt a szeretett nő nélkül, és mikor a harminc nap leteltével meglátogatja, legnagyobb megdöbbenésére a nő nem egyszerűen elfelejtette, de beleszeretett egy másik férfiba.
James új tanárként érkezik a siketek iskolájába, és felfigyel egy intelligens, de nagyon zárkózott fiatal nőre, aki gondnokként dolgozik az intézményben. Hamarosan szerelem szövődik a siket lány és a tanár között. James úgy érzi, Sarah-nak meg kellene tanulnia szájról olvasni és fonetikusan beszélni, de a lány másképp gondolja: ha James igazán szereti őt, tanuljon meg a csend világában élni.
Marie Antoinette osztrák hercegnő, még szinte gyermek, amikor Franciaország és Ausztria uralkodóházai politikai érdekeinek megfelelően a fiatal francia király, XVI. Lajos felesége lesz. Hiába Versailles pompája, Marie Antoinette elszigetelten érzi magát a botrányokkal és intrikákkal teli udvari életben. Újabb csapás számára, amikor rájön, hogy a király megcsalja az egyik udvarhölggyel. A frusztrált királynő a gátlástalan kicsapongásba menekül, amivel kivívja a nemesség és a köznép haragját. Mindez megpecsételi sorsát.
1948, az önálló zsidó állam megalakulásának éve. Az ENSZ szavazás eredménye attól is függ, hogy miként alakul a térség politikai arculata. A harcnak erről az időszakáról, egyik lényeges eseményéről szól a film, melynek színhelye Ciprus. A sziget brit fennhatóság alatt áll, ide érkeznek az áttelepülők, akiket alkalmi táborokban helyeznek el, s nem engedélyezik továbbhaladásukat az anyaországba, Palesztinába. Ekkor a táborba érkezik egy zsidó aktivista, aki zsidó kapcsolatait felhasználva, ciprusi segítséggel megszervezi a behajózást. A hajót az Exodus névre keresztelik. Az Egyesült Nemzetek Választmánya megszavazza Palesztina felosztását és az angol csapatok kivonulását. Most már nem az angolok és zsidók állnak szemben egymással, hanem a zsidók és az arabok, ez pedig belügynek tekinthető.
A történet a 19. századbéli Franciaországban játszódik, és egy temperamentumos spanyol nő, Vellini és egy előkelő nemes, Ryno de Marigny kapcsolatát mutatja be. Ryno kétségbe esetten próbál hűséges maradni feleségéhez, egy francia arisztokrata nőhöz, de a Vellini által felkínált szenvedélyek és élvezetek csábítása túl erősnek bizonyul. És Ryno elindul a lejtőn...
Jack Friar nyomozó, aki ezúttal nem hivatalból ered egy tinédzser nyomába: barátja kérte arra, hogy találja meg az elcsatangolt kölyköt. Jack azonban a szökevény helyett egy bizarr bűnbandába botlik, akik épp egy bankrablásra készülnek. Jacket lefogják, túszul ejtik, és a bandavezér gyönyörű barátnőjét bízzák meg a férfi őrzésével, amíg végrehajtják a rablást, és eldöntik, hogy mit kezdjenek a váratlan szemtanúval...
Négy éjszaka... egy házban valahol az isten háta mögött, egy szirtfal szélén. Négy oszlop szegélyezi a bejárati lépcsőt. A konfrontáció négy éjszakája... a nő a férfi ellen. Mert a nők obszcenitása a férfiak tekintetéből fakad. Négy éjszaka, amikor szembeszállnak a megmondhatatlannal, feltárják a megmutathatatlant, a nagy titkot. A Teremtés Könyvében a "titok" szó héberül azt is jelenti, hogy "meztelenség", nevezetesen azt, "amit tilos meglátni". Mert a testek meztelensége áthatol a lelkek meztelenségén és felfedi tudatukat. Az intimitás a létező legszebb tabu, melytől eláll az ember szava.