Az Apu-trilógia Satyajit Ray, az indiai film talán legjelentősebb képviselőjének első három filmje, amely - bár egy indiai regényen alapul - sok életrajzi motívumot is felhasznál, és amit a filmes tapasztalatokkal addig egyáltalán nem rendelkező S. Ray a szó legjobb értelmében vett amatőr körülmények között forgatott. Az utolérhetetlen szépségű, fekete fehérben forgatott trilógia egy bengáli faluban élő szegény családról szól. Az apa, a tudós író a városba megy dolgozni, hogy megélhetést biztosítson feleségének és kisfiának, akiket kénytelen magukra hagyni. Az apa halálosan betegen jön haza, ettől kezdve az anyának még nagyobb áldozatokkal kell küzdenie azért, hogy tehetséges fiát, Aput taníttassa. A 2. és 3. rész Apu tanulóéveit, férfivá érését, szerelmét, a világgal való meghasonlását, elvonulását, majd lassú gyógyulását meséli el. A film vizuális szépsége, érzelmi mélysége utánozhatatlan és utolérhetetlen, ezt a bravúrt maga a rendező sem tudta még egyszer megismételni.
Basil, angol író egy makedóniai faluban megismerkedik Alexis Zorbával, a bányásszal. Zorba eredeti egyéniség, akinek élete a vad görög tájat és a népi temperamentumot jeleníti meg. Mély benyomást gyakorol Basilre, aki emellett egy másfajta mentalitással is megismerkedik, ami összeegyeztethetetlen hagyományos gondolkodásmódjával. Így értetlenül szemléli az egyik ifjú öngyilkossága miatt haragra gerjedt falusiak dühét a falu szépével szemben, aki nem adta oda magát a fiúnak.
A nácik talán az ördögtől sem féltek, de volt egy férfi, akivel soha nem bírtak, és akinek neve hallatán a hideg futkározott a hátukon. Patton tábornok nehéz ember hírében állt, módszereit, katonáival szemben tanúsított magatartását sokan bírálták, de mindezek a bírálatok eltörpültek stratégiai képességei, elszántsága és hazafisága mellett, melyek sorra segítették hozzá legendás győzelmeihez. Patton volt az, aki kiverte Afrikából a legyőzhetetlennek hitt Rommell hadseregét. A normandiai partraszállás után pedig megállíthatatlanul tört előre Európában. Patton civilként is katona maradt - azt tartotta, hogy már előző életében is harcos volt.Ebből a klasszikus, monumentális filmalkotásból megismerhetjük a férfit, aki győztes hadvezérnek született és akit senki sem ismert igazán. Történetén keresztül megtapasztalhatjuk a második világháború sorsfordító pillanatait is.
Joe Gideon táncos, színész, koreográfus, rendező, a Broadway ünnepelt sztárja. Mindez azon az áron, hogy megállás nélkül dolgozik, és egyik cigarettáról gyújt a másikra. Gideon kétségbeesetten igyekszik örök fiatal maradni, próbálja tartani a lépést a trónkövetelőkkel. Most is két munkán dolgozik, a Broadway-musicalen és a hollywoodi filmjének vágásán. A barátnője, a volt felesége és a lánya próbálja őt visszarántani a szakadék széléről, de már késő, a kimerült szív nem bírja az állandó stresszt. (port.hu)
A karácsonyi bevásárlószezon közepén az egyik nagyáruház Télapója leissza magát a sárga földig és képtelen ellátni feladatát. Az üzlet vezetése kétségbeesve keres egy új Mikulást. Szinte a csodával határos, hogy útjukba akad egy csillogó szemű, fehérszakállas, kedves bácsika, aki gyakorlatilag jelmez nélkül is maga a megtestesült Télapó. A férfi - aki Kris Kringleként mutatkozik be - mindenkit elbűvöl a környezetében. Vevők és eladók egyaránt úgy érzik, hogy Kringle közelében újra betölti szívüket a karácsony meghitt hangulata. Csak Kringle alkalmi főnöke, a lányát egyedül nevelő, két lábbal a földön járó Doris Walkerre nem hat a varázslat, és lánya, Susan sem tud lelkesedni az ünnepért - neki azt tanították, hogy Télapó csak a mesében létezik. De egyre többen gondolják Kringle-ről, hogy ő a valódi Télapó, és Kringle ezt nem is tagadja soha...
Richard Harland író a vonaton találkozik egy gazdag és csinos nővel, Ellennel. Egymásba szeretnek, és annak ellenére, hogy Ellen jegyese, az ambiciózus ügyész Russell Quinton könyörög, hogy menjen vissza hozzá, a nő Richardot választja és nagyon gyorsan összeházasodnak. A férfinek nagyon tetszik Ellen intenzív viselkedése, és nem veszi észre, hogy a nő betegesen féltékeny mindenkire, aki kedves neki. Ellen kettesben szeretne élni férjével, és nem akar senkivel sem osztozni Richard szeretetén, ezért nem örül, amikor Danny, Richard imádott és mozgássérült kisöccse hozzájuk költözik.
Két fiatalember. Az egyik gazdag, a másik középosztálybeli. Mindketten ugyanabból a városból származnak, és ugyanabba a nőbe szerelmesek. Az első világháború kitörésekor beállnak a légierőhöz pilótaként és a háború alatt végig barátok is maradnak, annak ellenére, hogy a nő iránt érzet szerelmük, kicsit beárnyékolja a kapcsolatukat.
A klasszikus Dickens-regény alapján készült filmmusical immár maga is klasszikussá vált, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az alkotóknak sikerült a dickensi szellemiséget szinte egy az egyben átmenteniük egy teljesen más műfajba! A történetben az árva és ártatlan 9 éves Twist Olivér alvilági bandák bűvkörébe kerül, majd összetalálkozik egy férfival, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy a fiút megmentse a teljes lecsúszástól és otthont találjon neki. A sztorit az 1968-ban készült film szinte kizárólag dallal és tánccal mondja el!
Mary egy országúti autóverseny áldozata lesz két barátnőjével egyetemben. A megáradt folyóban már vagy három órája kutatnak a roncs után, mikor kikászálódik egy lány a sáros vízből, aki úgy tűnik, mintha a másvilágról tért volna vissza. Ő Mary, az orgonista lány, aki egy utahbéli kisvárosba költözik a számára (látszólag) szerencsés kimenetelű tragédia után, hogy a helybéli templomban keresse kenyerét. Azonban mellé szegődik egy fantom, s elemi erővel vonzza magához egy hajdani, monumentális bálterem, ahol manapság csak a lelkek táncolnak eszeveszetten. Mary már nem az a lány, aki a baleset előtt volt. Furcsa, félelemmel elegy kötődést érez a megmagyarázhatatlan iránt. A templomi orgona billentyűin sátáni melódiákat játszik, s néha kizökken a világ érzékcsalódásaiból, ilyenkor hiába szól "embertársaihoz", mintha ott se lenne, nem hallják, nem látják?
Roslyn, miután elvált Renóban, vigaszt és szórakozást keres három különc társaságában, akik vadlovak befogására készülnek. Beleszeret az idősödő rodeo-lovasba, Gay-be. Ám a "nagy vadászat" véget vet a románcnak és Roslyn illúzióinak. Akikről azt hitte, szabadok, erősek, bátrak és merészek, azokról kiderül, hogy csak kallódó vagányok... Egyedül Perce, a csapat legifjabb tagja próbál szembeszállni Gay akaratával. Hogy kinyilvánítsa Roslyn iránt érzett csodálatát, szabadon engedi a fogva tartott lovakat...
Jim, aki a kereskedelmi flottánál szolgál, javíthatatlanul romantikus álmodozó, aki már alig várja azt a pillanatot, hogy végre próbára tehesse bátorságát. Ám amikor a keleti tengereken hajózva eljön a nagy nap, cserbenhagyja képzelőereje és megbocsáthatatlanul gyáván viselkedik. Tette súlyos következménnyel jár: a civilizált világ kitaszítja magából. Jim azonban szeretne bizonyítani és a távoli Patusánban, valahol a keleti szigetvilágban, ott, ahol a békeszerető helybeliekre egy kiskirály uralma alatt nagyon rossz napok járnak, újra lehetőséget kap, hogy megmutassa rátermettségét.
McQuigg, a becsületes rendőrszázados kemény vetélytársává válik egy Scarsi nevű, nagyhatalmú szeszcsempésznek, annak ellenére, hogy McQuigg csipkelődései sosem hatásosak, mert Scarsi és szervezete markában tartja a korrupt politikusokat és bírákat. Amikor Scarsi nem tudja elriasztani McQuigget, áthelyezteti egy csendes külvárosi rendőrőrsre. De McQuigg itt is folytatja áskálódásait egy okoskodó újságíró páros segítségével. Hatalmas áttörést ér el, amikor a körzetében elkapja Scarsi öccsét egy cserbenhagyásos gázolás miatt. A riporterekkel karöltve fondorlatos tervet eszel ki a maffiózó leverésére, felhasználva egy nightklub énekesnőjét, a közelgő választásokat és Scari saját szervezetét.