Jean Giono a harmincas évek kiemelkedő írója volt. Az ő költői szépségű írásából készült ez a gyönyörű képi költemény. Frédéric Back animációs világa és Giono szövege csodálatosan kiegészítik egymást. A történet a mindenkori paraszti élet apoteózisa. A természetbe simuló ember ősi küzdelme az élet fennmaradásáért. Egy pásztor, aki az embertől elidegenedett nagyváros terjeszkedése miatt elveszti mezejét és juhait, a pusztaságból erdőt varázsol maga köré. Élete célja, hogy megőrizze az életet, hogy hagyjon maga után valamit: gyönyörű, árnyat adó fát.

A szadista Pradelle főhadnagy a háború utolsó óráiban levezényel egy teljesen értelmetlen rohamot a kitüntetés reményében. A két szerencsétlen közkatona, Édouard és Albert csaknem az életükkel fizetnek ezért. Édouard az utolsó csatában elvesztette a fél arcát, ezért arra kéri Albertet, hogy ne küldje vissza a családjához, inkább nyilváníttassa halottnak. Albert bajtársiasságból gondoskodni kezd fiatal társáról, aki a rajztehetségét kihasználva olyan maszkokat készít, amelyek nemcsak elfedik a sérülését, de igazi érzelmeket is képesek kifejezni. A két barát bosszút esküszik a haza ellen, amely csak a halottakat ünnepli, a megnyomorítottakkal nem törődik: extravagáns emlékművek ígéretével csalnak ki pénzt a háborún meggazdagodottaktól és az államtól, hogy aztán a megbízási díjjal lelépjenek. A tét számukra egymillió frank, azonban ha lebuknak, az életükkel fizetnek érte. Erre pedig minden esélyük megvan, ugyanis éppen a legkritikusabb pillanatban tűnik fel újra a pszichopata főhadnagy.

Clive Candy, az angol hadsereg tisztje a múlt század elején párbajozik Theóval, az ellenséges német hadsereg egyik tisztjével. Mindkét férfi komolyan megsebesül, de lábadozásuk a közös kórházban egyben "egy gyönyörű barátság kezdete". Clive a méltóság és a becsület letéteményese: barátságát Theo iránt még az sem tépázza meg, hogy a német férfi feleségül veszi azt a nőt, akit Clive szemelt ki magának. Ugyanezen érzésektől vezérelve segít neki az első világháború után is. Az idők viszont gyorsan változnak, és a második világháborúban a régi értékekhez már csak a bolondok ragaszkodnak? A világhírű rendezőpáros első Technicolor filmjét Churchill be akarta tiltatni, hiszen nem eléggé elítélő módon mutatta be a nácikat 1943-ban.

A Kék csillag című kalandfilm három testvér történetét meséli el: Beua, John és Digby Lady Brandon örökbefogadott gyermekei. Amikor a család eladósodik, egyetlen értékes vagyonukat, a mesés Blue Water névre hallgató gyémántot is el kell adniuk. Az értékes kő azonban eltűnik, s kiderül, hogy Beua lopta el. Ezt követően a fiú elszökik és idegenlégiósnak áll; hamarosan testvérei is követik. Felettesük a kegyetlen Markoff őrmester lesz, ám mielőtt kirobbantanák a felkelést a férfi ellen, a csapatot megtámadják az arabok...

Adva van egy csapatnyi amerikai katona, akik a II. világháború partraszállását megelőző estéjén, előőrsként kívánnak behatolni az ellenséges vonalak mögé, hogy megsemmisítsék a németek egy rádióállomását, ezzel elvágva a kommunikációs útvonalat. Csakhogy a gépet lelövik, az osztagnak csupán egy kis része éli túl az egészet, mindennek tetejébe pedig olyan szörnyűségekre bukkannak, ami felülírja az addigiakat.

A fehérek elpusztítására felesküdött indiai szekta fanatikus hívei megtámadnak egy határőrhelyet. Cutter, Balleantine, MacChesney őrmester és embereik veszik fel velük a harcot. Az első összecsapást csak hajszál híján élik túl.

Bagdad 2003-as megszállása idején Roy Miller tiszthelyettes és osztaga tömegpusztító fegyvereket keresnek az informátorok által megadott helyeken. Életük kockáztatásával hatolnak be a hol orvlövészeket, hol más veszélyeket rejtő helyekre, de mindig valami mást találnak, mint amiért jöttek. Millernek gyanús lesz a sok hamis nyom és az őt elhallgattatni próbáló főtisztek, és amikor egy akció során véletlenül érdekes információra bukkan és a saját kezébe veszi az irányítást, olyan események lavináját indítja el, amelyek nem csak őt és osztagát sodorják halálos veszélybe, de hatással lehetnek a háború kimenetére is.

Reese őrmester megkeseredett a háborús évek során. Az alkoholhoz fordult segítségül, amikor már nem talált kiutat, de ez csak tovább nehezített a helyzetén - a vezetésre termett életerős férfit lefokozzák közlegénnyé és visszaküldik korábbi egységéhez Belgiumba. Az egység feladata, hogy a végsőkig védjen egy bunkert a jóval nagyobb túlerőben felvonult németek ellen. Bár már csak közlegény, mégsem képes gondolkodás nélkül végrehajtani a parancsokat, inkább meggyőzi őrmesterét, hogy próbáljanak ki egy általa kidolgozott cselt, amelynek segítségével talán elhitethetik a németekkel, hogy sokkal nagyobb számban védik a stratégiailag fontos pontot, mint valójában. Ha a nácik rájönnek az igazságra, órák alatt megsemmisíthetik az amerikai bunkert. A trükk bevált, de Reese nagyon jól tudja, hogy a végtelenségig így sem húzhatják az időt és el kell jönnie a percnek, amikor vállalni kell a harcot. A kérdés csak az, hogy ők lépnek-e előbb, vagy a németek.

Az első világháború alatt, 1918-ban járunk. A fiatal és naív Railey hadnagy csatlakozik gyermekkori bálványához, s családjának barátjához, Stanhope századoshoz, aki ugyan nem tud róla, de nagyon megváltozott a háború évei alatt. A szellemileg labilis tiszt irányítása alatt kell átvészelniük a zsúfolt árkokban a németek pusztító támadását.

Újabb bevetésre kap parancsot John Reisman őrnagy. A halálraítéltek közül biztos kézzel válogató, keménykezű főtiszt megbizatása úgy szól: akadályozzon meg egy Hitler-ellenes merényletet. A piszkos tizenkettő új tagokkal a második küldetésére indul. Egy németországi, katonai szerelvényt megtámadva végezniük kell a merényletet irányító náci tábornokkal. A tét újra élet vagy halál.

1927, Oroszország. Egyre mindennaposabbak a zsidók elleni pogromok, ezért a jobb élet reményében sokan kelnek útra - köztük a kis Suzie édesapja is - hogy szerencsét próbáljanak a távoli Amerikában. A nagyanyjánál maradt kislány később Angliába kerül, ahol nevelőszülei hamar felismerik zenei tehetségét. Évekkel később Párizsba veti a sors, ahol összebarátkozik az orosz származású Lolával, s együtt lépnek fel Perlman úr varietéjében, a neves olasz énekes, Dante Dominio és a jóképű cigány lovasakrobata, Cezar partnereként. A zsidólány és a cigányfiú közt romantikus szerelem szövődik, amelyet a nácizmus sötét, fenyegető közelsége árnyékol be. Miután Franciaország is német megszállás alá kerül, Suzie-nak és Cezarnak menekülnie kell. A fiú azonban inkább népes családjával marad, így Suzie-nak élete legnehezebb döntését kell meghoznia...