Chris Gardner mindent elkövet, hogy a családja boldogan, biztonságban éljen. Ám a szerencse valahogy sosem szegődik mellé. Bár fáradhatatlanul próbál meggazdagodni, egyre szegényebbek lesznek, végül a felesége is elhagyja. A férfi magára marad az ötéves kisfiával. Chris ekkor kockázatos lépésre szánja el magát. Feladja állását, és jelentkezik egy bróker cég tanfolyamára. Miközben egyre mélyebbre merül a brókerkedés rejtelmeiben, pénz híján hamarosan várótermek, menhelyek lakói lesznek. Chris bízik abban, hogy jókedvvel, szeretettel minden bajt legyőznek.
A gondi törzsből foglyul ejtenek a britek egy kislányt, akinek a megmentésével Bheemet bízzák meg, aki kivételes fizikai erővel rendelkezik. Mindezt megelőzvén a britek ráállítanak egy hasonló adottságokkal felruházott rendőrt, Rajut, hogy megakadályozza a szöktetést. A bökkenő az, hogy arcról sem ismerik egymást, előbbinek csupán híre van, így beazonosítani senki nem tudja. A sors viszont úgy hozza, hogy barátok lesznek, és a háttérben rejlő motivációk titokban maradnak egymás előtt. Legalábbis egy ideig.
1929-et írunk. A szegény halászfaluban nevelkedő, kilencéves Chiyót szülei egy kiotói gésa-háznak adják. A kislánnyal kegyetlen bánnak a ház tulajdonosai és Hatsumomo, a főgésa. Akaraterejét azonban nem sikerül megtörniük, s miután Hatsumomo riválisa, Mameha a szárnyai alá veszi, Chiyoból Sayuri néven legendás gésa válik. Megtanul minden művészi és társadalmi fogást, ami ahhoz szükséges, hogy érvényesülni tudjon abban a világban, ahol ezentúl mozognia kell: a gazdagok, a kiváltságosok és a politikai csatározások világában. Bár Sayuri kék szemei kora legbefolyásosabb férfiúit bűvölik el, valódi szerelme elérhetetlen távolságban van tőle. Ráadásul a történelem is utoléri a gésákat: második világháborúval Japán alaposan megváltozik...
1950-ben a kínai-szovjet határállomásra beragasztott ablakú szerelvény gördül be: háborús bûnösöket szállítanak haza. Közöttük van Pu Ji, az utolsó kínai császár, aki uralkodói pályáját a japán bábállam, Mandzsuko névleges uraként fejezte be. Mivel kevés jóra számíthat, a mosdóban fölvágja az ereit - de balszerencséjére megmentik, és egy ideológiai átnevelõtáborba viszik. Ott kezd neki önéletrajzának, amelybõl kalandos és vadregényes életút rajzolódik ki. 1908-ban vitték a Tiltott Városba a haldokló császárné parancsára, s hamarosan - még kisgyermekként - õ lesz az új uralkodó. Eunuchok serege neveli, s mivel nem léphet ki a palotából, semmit nem tud a világról - arra is csak évek elmúltával jön rá, hogy becsapták: minden pompa és alázat ellenére Kínában már köztársaság van. Ettõl fogva erõt vesz rajta a vágy, és mindenáron ki akar törni aranykalitkájából. Mikor a japánok felajánlják neki a megszállt Mandzsúria trónját, nincs ereje visszautasítani, s ezzel végképp tönkreteszi életét.
A középosztálybeli orvos, Walter és az elkényeztetett, felsőosztálybeli Kitty házassága elhibázott döntés volt. Kitty, férje munkája miatt, londoni életét hátrahagyva Sanghajba költözik, ahol rátalál a szerelem a helyi konzul személyében. Miután Walter felfedezi hűtlenségét, büntetésképpen a kolera által legsúlyosabban érintett területen fogad el egy állást, és ragaszkodik hozzá, hogy Kitty is vele tartson. Az utazás a gyönyörű távoli kínai faluba és az ott megélt szörnyűségek értelmet és célt adnak elveszettnek hitt kapcsolatuknak.
Az 1930-as évek elején, a nagy gazdasági válság idején vándormunkások járják az országot. Az értelmes George és bivalyerős, ám szellemileg visszamaradott társa, Lennie is munkát keresve sodródik tanyáról tanyára. George saját farmról álmodik, ahol nyulat is tenyésztenének, amit Lennie annyira imád. Sikerül munkát kapniuk a Tyler farmon. A többi munkás hamarosan kipécézi magának Lennie-t. Különösen Curley, a főnök fia jár az élen a piszkálódásban. A férfi csinos és kikapós felesége azonban kedves a mamlasz férfival. George hiába figyelmezteti, hogy maradjon távol a nőtől. John Steinbeck regényéből.
Az előkelő családból származó Karen férjhez megy unokatestvéréhez, Blixen báróhoz. A házaspár Afrikába, a férfi kenyai ültetvényére költözik. A boldogság nem tart sokáig, a kicsapongó életet élő báró hamarosan szifilisszel fertőzi meg, és elhagyja a feleségét. Karen elhatározza, hogy Afrikában marad, megpróbálja fölvirágoztatni a farmot. Eközben beleszeret Denys Fintsch Hattonba, a nyughatatlan kalandorba. Szerelmük azonban rövid ideig tart, mert a férfi lezuhan a repülőgépével. Ráadásul a kávéültetvény is tönkremegy.
Oskar különleges kisfiú, aki a 20-as években, Danzigban született és két apja is van. Harmadik születésnapjára kap egy bádogdobot, és ugyanekkor eldönti, hogy nem nő tovább. Innentől kezdve lehetetlen elválasztani imádott dobjától, ugyanis ha megpróbálják, hisztérikus sikítozásba kezd, és magas hangjával üvegtárgyakat tör össze. A gyerekkorban ragadva él meg mindent: a nőket, szülei elvesztését, a második világháborút...
New York, 1929. Bugsy Malone, a szimpatikus helyi vagány csavaros észjárásával mindig jól megélt abból, hogy a város két maffiafőnökét Kövér Samet és Dandy Dant egymás ellen kijátsza és végül ő nyúlja le a zsíros megbízatásokat. Ám számításába ezúttal hiba csúszik, ugyanis szerelmes lesz és innentől kezdve a józan ész odavész. Pechjére épp e kritikus időszak alatt tör ki a város történetének legnagyobb gengszterháborúja, melyben neki is ki kell vennie a részét. Vajon sikerül-e neki szívszerelmével Hollywoodba szöknie és túlélnie azt a tűzpárbajt, melyben egy egész mulató válik áldozatává a hatalmas tejszínhab-lövöldözésnek?
Az amerikai kisváros lakóinak egyetlen megélhetési forrása az autóipar. A lepusztult helyi vállalatot csak egyetlen módon lehetne megmenteni: ha sikerülne meggyőzni a japánokat, hogy vegyék át a cég irányítását. Az ügyeskedő szakszervezeti bizalmi összehozza az üzletet, de rövid idő alatt kiderül, hogy a felkelő nap országából érkezett vezetők a maguk sajátos módján próbálják irányítani az amerikai munkások életét.
New York az eseménydús húszas években minden sznob álma volt. Egymást érték a pompás partik, a város változatos felső tízezre egyaránt imádta a zugkaszinókat és a Broadway harsány bemutatóit. Dorothy Parker, született Rotschild, megtartotta férje nevét és ahhoz szerzett magának rangot. A férfiak között. A jazz korszakának egyik legkívánatosabb és legintelligensebb nőjét körülrajongták. Írásainak folyamatos utánnyomásai hazájában a Biblia példányszámaival mérhetőek, szívesen idézik csípős megjegyzéseit. Kirúgták a Vanity Fair szerkesztőségéből negatív kritikái miatt, erre barátjával megalapították a The New Yorker című népszerű lapot. E kellemetlenül szabad életstílusú asszony életútját követhetjük nyomon a filmben.
Mary McGarvie (Catherine Zeta-Jones), és kislánya (Saoirse Ronan) nem mindennapi produkcióval szórakoztatják a szenzációra éhes közönséget: azt állítják, az asszony médium, aki képes a halottakkal kommunikálni. Egy napon a legendás illuzionista, Harry Houdini (Guy Pearce) érkezik a városba, és nagyvonalú ajánlatot tesz: 10 000 dollár üti a markát annak, aki képes pontosan "közvetíteni" elhunyt édesanyja utolsó szavait. Mary elfogadja a kihívást - és elvarázsolja a bűvészt. Houdini szenvedélyes viszonyba bonyolódik a bájos szemfényvesztővel, miközben épp pályája legveszélyesebb mutatványára készül...
A "Szürke ember" Amerika hírhedt kannibál sorozatgyilkosa volt. Az első gyilkosságot valószínűleg 1924-ben követte el, az áldozatai pontos száma nem ismert. Albert Fish megnyerő külsejű öregember volt. 1928-ban jelentkezett Edward Budd hirdetésére, aki állást keresett. Miután beférkőzött a tizennyolc éves fiú és a család bizalmába, meglátta, hogy van egy kilencéves kislány is a családban. Felajánlotta, hogy a kis Grace-t elviszi egy babazsúrra. Buddék ekkor látták utoljára élve a lányukat. A rendőrség hajtóvadászatot indított a férfi után. Ám csak hat évvel később sikerült elfogni. Még az edzett zsarukat is megdöbbentette a szörnyeteg vallomása.