Lester Burnham átlagos férfi, szürke és unalmas fickó, aki legszívesebben folyton a tv előtt ülne. Az élete azonban egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltozik, és ennek két oka van, az egyik az, hogy ki akarják rúgni a munkahelyéről, a másik pedig, hogy elmegy a feleségével egy iskolai meccsre, ahol olyannyira megakad a szeme a lánya barátnőjén, Angelán, hogy attól kezdve képtelen kiverni a fejéből a kislányt. Amikor rájön, hogy ki fogják rúgni, ő maga is rásegít a dologra, és nem hajlandó együttműködni a vállalat költségracionalizáló szakemberével, akinek az a dolga, hogy eldöntse, kit kell majd kirúgni. Kihallgatja lánya és Angela beszélgetését, melyből az derül ki számára, hogy ha gyúrna egy kicsit felsőtestre, Angela nem tudná megállni, hogy lefeküdjön vele.
Harold átlagos, huszonéves gazdag gyerek, aki szabadidejében temetésekre jár és szeret öngyilkosságot színlelni, hogy ijesszen rá az őt túlságosan is magához kötő édesanyjára. Maude viszont egyáltalán nem mondható átlagos nyolcvanéves hölgynek, hiszen duzzad az életszeretettől és hiszi azt, hogy minden nap hozhat valami újat a számára. Amikor Harold találkozik Maude-dal, gyökeresen megváltozik az élete. Az asszony megtanítja a fiúnak azt, hogy az élet valójában olyasvalami, amit élvezni kell és ami megadja a lehetőséget arra, hogy az ember jól érezze magát. Eközben azonban Harold anyja, pszichológusa, és keményszívű nagybátyja azon mesterkednek, hogy a fiú az általuk normálisnak tartott módon éljen.
Ez a Cannes-i nagydíjas film a magányosan élő, 44 éves Harry Caul drámáját mutatja be, aki a lehallgatás császára, de egy jól fizető, rendkívül profin kivitelezett munka során fokozatosan ráébred saját kiszolgáltatottságára. "Amikor a forgatókönyvet írtam, még fogalmam sem lehetett a későbbi Watergate-ügyről és az azóta ismeretessé vált más hasonló dokumentumokról" - nyilatkozta a ma 60 éves rendező, aki eredetileg egy lélektani horrorfilmet akart készíteni egy különös foglalkozású ember magányáról, de végül a felelősség kérdése került a középpontba. Mit tegyen, mit tehet egy hivatalból pártatlan lehallgató, ha az ifjú feleségét még a parkban is figyeltető cégigazgató netán bűntényre készül?
Chris Wilton (Jonathan Rhys Meyers) a jóképű és megnyerő modorú fiatalember bármire hajlandó, hogy gazdag legyen. Kap is a lehetőségen, amikor egyik tanítványa, a tehetős Tom (Matthew Goode) a pártfogásába veszi. A simulékony Chris behálózza Tom nővérét, Chloét (Emily Mortimer) és rövid időn belül feleségül is veszi. Hamarosan azonban szemet vet Tom menyasszonyára, Nolára (Scarlett Johansson) is, aki enged a bűnös csábításnak.
A megtörtént eseményeket feldolgozó film Aileen Wuornos, az Egyesült Államok első női sorozatgyilkosának történetét mutatja be. Wuornos kegyetlen gyermekkorának következményeként tizenhároméves korára prostituált lesz. Floridában "országúti prostiként" keresi a kenyerét, kuncsaftjai zömét kamionosok teszik ki. Egy bárban összeismerkedik Selbyvel, szerelmes lesz. Mivel állást nem talál, kénytelen tovább folytatni az ősi mesterséget. Amikor egyik vendégével elfajulnak a dolgok, önvédelemből lelövi a férfit, s ezzel gyilkosságok tragikus sorozata veszi kezdetét. Két éven belül hét férfit öl meg, elmondása szerint, mindannyiukat önvédelemből. Végül hat gyilkosságot ismer be, melyért a bíróság halálra ítéli.
Stephen Frears filmje sokadik feldolgozása Choderlos de Laclos azonos című regényének, mely a múlt században tiltott olvasmány volt. Őszinte történet férfiak és nők cselszövéseiről, praktikáiról, szövevényes testi és lelki kapcsolataikról. Mindennek középpontjában a XVIII. század Franciaországának fülledt és romlott erotikája áll. Gyönyörű jelmezekben pompázó szereplők, az egzaltált, ugyanakkori rendkívül erotikus John Malkovich, a szépséges Michelle Pfeiffer, a fiatal, vonzó Uma Thurman remekül érzékeltetik e kor hálószobáinak, titkos budoárjainak történéseit. A gazdag és öntelt Merteuil (Glenn Close) fogadást ajánl a nőcsábász Valmontnak (John Malkovich). A feladat: elcsábítani az erényes, de gyönyörű Madame de Tourvelt (Michelle Pfeiffer). Ám Valmont csapdába kerül, mert áthágja azt a szabályt, melyet a legfontosabbnak tartott: "Soha ne légy szerelmes!"
Milyen messzire mennél, hogy valaki más lehess? Az 1950-es években játszódik a Patricia Highsmith kiváló regényéből készült film. Tom pénztelen New York-i fiatalember, alkalmi munkákból él. Meghívják egy kerti mulatságra zongorázni, ezért kölcsön kér egy alkalomhoz illő ruhát. A tömegben elvegyült Tom összeismerkedik egy gazdag úriemberrel. Nem tud ellenállni a kísértésnek, hogy a felső tízezer köreibe beljebb lépjen, ezért azt állítja, ismeri a milliomos fiát. Ezer dollár jutalmat ajánl fel az apa Tomnak, ha visszahozza őt Itáliából. Tom ehelyett összebarátkozik a tékozló Dickie-vel és menyasszonyával, Marge-dzsal. Egy darabig élvezik a temérdek luxust és egymás társaságát. Tom észreveszi, hogy mindennek nemsokára vége szakadhat. Tovább akar lépni a ranglétrán, minden áron.
Fiúk tengnek-legnek az utcán, prostitúcióból élnek, csapatba verődve árulják magukat. Scott azonban kilóg közülük a sorból, őt ebbe az életformába a dac sodorta, a lázadás vasakaratú, polgármester apja ellen. Hozzá kötődik a legjobban az érzékeny Mike, aki narkolepsziában szenved. A két fiú együtt indul útnak, hogy megkeressék Mike anyját, s eljutnak egész Olaszországig, ám a mama már rég máshol jár. Hazatérvén Scott a rég áhított apai örökséggel újra beilleszkedik a gazdag polgári világba, Mike pedig magára marad a semmibe vesző idahoi országút szélén.
Rocky a ring királyának számít, és az emberek is rajonganak érte. De a brutális Clubber Lang egy megalázó viadalon könnyen kiüti az elkényelmesedett sztárt, és elhódítja tőle a világbajnoki címet. Rocky összeomlik, és amikor a meccs végén meghal apjaként szeretett edzője, mindent felad. Mielőtt azonban szögre akasztaná kesztyűit, egykori ellenfele, Apollo Creed meggyőzi arról, hogy csak úgy szerezheti vissza becsületét, ha ismét megküzd a fekete óriással.
Karácsony este a rádióban egy talk-show műsorvezetője álmokról, vágyakról, kívánságokról kérdezi a hallgatókat. Egy seattle-i kisfiú betelefonál és az édesapjának kér segítséget, aki felesége halála óta magányosan neveli őt. Annie-t, a bájos, házasság előtt álló lányt, aki autóvezetés közben a rádió éjszakai műsorát hallgatja, valósággal elvarázsolják a kisfiú és az édesapa megindító szavai. A messzi távolból úgy érzi, épp a nagy ő hangját hallja a rádió hullámhosszán. Elhatározza, hogy kerül, amibe kerül, elindul és megkeresi az ismeretlent, akiben felismerni vélte az "igazit".
A fiatal, tehetséges orvos, Merivel őfelsége, II. Károly kívánságára a londoni udvarba tart. Ott tartózkodása során csakhamar kivívja az uralkodó elismerését, aki rangot és vagyont ajánl neki, ha egyik ágyasával, Celiával látszatházasságot köt. Merivel elfogadja az ajánlatot és nőül veszi Celiát. Ám a terv további végrehajtásába hiba csúszik: Robert túlságosan is közel szeretné érezni magához saját hitvesét, s ennek híre az uralkodóhoz is eljut. Az ifjú orvos fényes karrierjének vége szakad, száműzik az udvarból. Merivel barátjánál, egy vidéki kórházban folytatja a praktizálást, de itt sem maradhat sokáig. Elhatározza, újra szerencsét próbál Londonban.
A toronyházban mind több rejtélyes eset, sőt haláleset történik. Amikor új lakó, a gyönyörű Carly költözik a házba, azt tapasztalja, hogy egyre sokasodnak az aggasztó jelek. Az előző lakó kiesett az erkélyről és halálra zúzta magát. Baleset történt, öngyilkosság vagy gyilkosság? És ki az a kukkoló, aki a ház lakóinak minden mozdulatát figyeli? A válaszokat az egész házat behálózó ipari kamerák által rögzített felvételeiből lehet összerakni. Carly élete attól függ, helyesen választ-e két vonzó férfi lakótársa között: az egyik a gyilkosa, a másik a megmentője lehet.