Ifjú lelkeket lángra lobbantó különc tanárember kezdi meg varázslatos működését 1959-ben a Welton Akadémia ódon falai között. Lapról lapra tépeti szét diákjaival a tankönyvet, mert azt akarja, hogy felfedezzék: életük maga a költészet. A felismerés egyeseknek életreszóló szerelmet, másoknak tragédiát hoz. A hagyománytisztelő iskolában pedig tanyát ver a lázadás szelleme.
Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.
Amikor a gyerekek a Disney rajzfilmeket követeleik, valószínűleg eszükbe sem jut, hogy valaha élt egy bácsi, akit Walt Disney-nek hívtak, és aki oly mértékben forradalmasította a rajzfilmgyártást, hogy tulajdonképpen azóta sem sikerült senkinek számottevő újításokat bevezetnie, hiszen amit egyáltalán ki lehetett találni, azt Walt Disney kitalálta. Ebben az 1940-es rajzfilmjében például lenyűgöző módon kombinálta a zenét és a rajzfilm lehetőségeit. Mivel a rajzasztal és a rajzeszközök semmiféle gúzsba kötő fizikai törvénynek nincsenek alárendelve, kizárólag a rajzoló fantáziája határozza meg a szereplők és a helyszínek formáját, képességeit - egyszóval az egész világot! Walt Disney a Fantázia készítésekor azt az utasítást adta munkatársainak: ne törődjenek semmivel, csak a zene szabjon irányt fantáziájuk szabad szárnyalásának! A film maradandó élmény gyermeknek, felnőttnek egyaránt.
A Pulitzer-díjas regényíró, William Forrester mindig is izgalmas személyiség volt. A semmiből bukkant fel negyven évvel ezelőtt, és nagysikerű regénye megírása után ugyanolyan gyorsan el is tűnt a nyilvánosság elől. A környék remetéjeként ismert őszes hajú író különc viselkedése mindenki számára talány. Amikor az afro-amerikai Jamal bemászik Forrester lakásába és véletlenül ott hagyja saját irományaival teli hátizsákját az események mindkettőjük számára nem várt fordulatot vesznek. Túljutva kölcsönös előítéleteiken Jamal Forresterben irodalmi munkássága első hívére és későbbi pártfogójára lel. Forrester pedig hosszú évek óta először lát okot arra, hogy feladja önként vállalt magányát.
Tom 28 éves, apja lezser életstílusát követve beszáll a fekete üzleti világba. Ez az alvilági élet nem éppen veszélytelen, hol fent, hol lent. Tom fiatal és vonzó, imádja a pénzt és a nőket. Az alvilági élet mellett még mindig izgatja a művészvilág is, hiszen édesanyja zongorista volt, s ő is gyerekkorába konziba járt. Nap mint nap zongorázott. Tom úgy gondolja, hogy még nem késő egy másik világot választani, s magánórákat vesz egy virtuóz kínai zongorista lánytól. Eközben űzi piti kis üzleteit, s barátja gyönyörű feleségét is elszereti. Két év múlva Tomot a koncerttermek világában látjuk viszont, mint a kínai lány kísérője.
Beethoven (Ed Harris) IX. szimfóniája még nincs befejezett állapotban. Egy másolóra van szükség, aki a művész olvashatatlan kézírását olvashatóan átmásolja. A mester kiadója a zenei tanulmányokat folytató Anna Holz-nak (Diane Kruger) kínálja fel a lehetőséget, aki kapva kap az alkalmon, és annak ellenére, hogy többen óva intik az idős mester kiállhatatlan természetétől, elfogadja az ajánlatot.