Látszólag tiszta dolog történik a Kuba amerikai zónájában lévő guantanamoi haditengerészeti bázison. Két közlegény megöli harmadik társát. Természetesen az eset rendkívül gyors és példát statuáló intézkedést igényel ezért a minisztérium két rendkívül tehetséges jogászt bíz meg a feladattal. A helyszíni szemle után azonban még sem tűnik annyira szimplának az ügy. Nyomozni kezdenek és ahogy közelednek a megoldáshoz egyre kuszábbnak tűnik a valóság.

Ebben az 1929-ben készült brilliáns némafilmben tűnt fel Louise Brooks és vált nemzetközi hírű filmcsillaggá. A Franz Wedekind színdarabja nyomán készült filmben a főszereplőnőt, a jazzkorszak tragikus sorsú, hedonista táncosnő-prostituáltját, Lulut alakítja. A színdarab egyébként számtalan későbbi megfilmesítést is megélt, Alban Berg pedig operát írt belőle.

Christine Daae (Emmy Rossum), a fiatal szopránénekesnő a párizsi Opera Populaire tagja. Egy napon titokzatos pártfogóra talál, s azt hiszi, hogy ő a "Muzsika Angyala", akiről korán meghalt apja beszélt neki. Az idegen azonban nem az Angyal, hanem a rejtélyes Fantom (Gerard Butler), aki rettegésben tartja a színház művészeit. Az Az operaház temperamentumos dívája, La Carlotta (Minnie Driver) az új előadás próbáinak közepén távozik, a színház menedzserei pedig nem tehetnek mást, mint az újonc Christine-t állítják helyette a rivaldafénybe. A varázslatos bemutatkozás nemcsak a közönséget bűvöli el, hanem a Fantomot is. Ezentúl csak a lány érdekli, és mindent elkövet, hogy pártfogoltja az opera új csillaga legyen. A színház gazdag patrónusa, Raoul de Chagny (Patrick Wilson) is körüludvarolja a lányt szerelmével. Christine-t rabul ejti ugyan karizmatikus és rejtőzködő mentora, de kétségkívül jobban vonzódik a rámenős és jóképű Raoulhoz, ami felbőszíti Fantomot.

A csodálatos első randi után Bea és Ben tüzes vonzalma jéghideggé válik – egészen addig, amíg váratlanul újra össze nem találkoznak egy ausztráliai esküvőn. Így hát azt teszik, amit bármelyik érett felnőtt ember megtenne: úgy tesznek, mintha egy pár lennének.

Shakespeare klasszikus szerelmi története modern környezetben, az amerikai Verona Beach-en elevenedik meg a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben. A tengerpartért, a hatalomért és a pénzért harcol egymással a két rivális banda, a Capulet és a Montague család. Tagjai villogó, díszes autóval száguldoznak, kard és tőr helyett pisztollyal ölik egymást. Egy táncos összejövetelen találkozik egymással a két család gyermeke. Rómeó és Júlia az első pillantásra egymásba szeret, és hamarosan, titokban összeházasodnak. Rómeó összeverekszik az egyik Capulettel, és megöli.

Húsz év telt el azóta, hogy a két nővér, Lee és Bessie útjai elváltak. Lee Ohio-ba ment, hogy a saját életét élje, az idősebb Bessie pedig visszatért Floridába, a szülői házba, hogy gondját viselje agyvérzése óta ágyhoz kötött apjának, Marvin-nak és különc nagynénjének, Ruth-nak. Ám egy orvosi vizsgálat nyomán kiderül, hogy Bessie leukémiás és túlélése attól függ, hogy talál-e olyan rokont, akinek csontvelője megegyezik az övével. Lee-nek megvan a maga baja, ugyanis tinédzser fia, Hank deviáns viselkedése miatt elmegyógyintézetben köt ki. Mégis, amikor Lee megkapja húsz éve nem látott nővére segélyhívását, fogja Hank-et és öccsét, Charlie-t, majd útra kel...A nővérek találkozása erőteljes érzelmek kirobbanásához és megható felfedezésekhez vezet ebben a rendkívül emberi, briliáns színészi alakításokat felvonultató, igényes és drámai témájához képest meglepően mulatságos filmben.

Max Bialystock, a sikertelen producer és ifjú könyvelője, Leo Bloom kieszeli a tökéletes tervet, amellyel úgy érzik, semmi perc alatt meggazdagodnak. Ha ugyanis több pénzt szednek össze egy darabhoz, mint amennyi a bemutatáshoz szükséges, akkor úgy járnak a legjobban, ha a darab megbukik, mert azzal nagyobb summát keresnek, mintha siker lenne. Tervük megvalósításához ideális alapanyag minden idők legrosszabb forgatókönyve, a Hitler tavasza, amelyet a neonáci galambtenyésztő álmodott papírra. Ám Max és Leo hamarosan megtanulja, hogy "ízlések és pofonok" különbözőek.

Törékeny, szőke asszony áll egy hatalmas ország elnöki palotájának az erkélyén. Előtte százezres rajongó, zokogó tömeg, s ő könnyekkel a szemében búcsúzik: "Ne sírj értem, Argentína". Ő Evita Peron, a nő, aki hihetetlen mélységekből jött és hihetetlen magasra jutott. A nő, akit istenként imádtak, mert nem akart más lenni, mint egyszerű ember: bár a pompa lett az osztályrésze, nem felejtette el, mit jelent a nyomor.

Carrie kilóg a sorból. Félénk, visszahúzódó és szeplős, nem tartozik a népszerű lányok közé az iskolában, mi több:rendszeresen ő a céltáblája a többiek otromba tréfáinak. Carrie otthon is szenved. Fanatikusan vallásos anyja szintemegnyomorítja a lelkét. Talán éppen a mindenhol ránehezedő stressz hatására a lány megváltozik. Nő benne a feszültség, azelfojtott indulat és egyre erősebb lesz gyerekkora óta jelentkező, rejtett képessége. Carrie telekinetikus adottságávalpusztán összpontosítással is képes tárgyakat megmozdítani, összetörni, vagy lángra lobbantani, de a lány egyelőre még uraönmagának. Osztálytársnői azonban újabb, minden eddiginél gorombább tréfára készülnek az iskolai bálon, amely felszabadítjaCarrie minden elfojtott dühét és szörnyű következményekkel jár.