A 101 éves Rose DeWitt Bukater 84 évvel később meséli el élete történetét a Titanic fedélzetén. Egy fiatal Rose felszáll a hajóra anyjával és vőlegényével. Eközben Jack Dawson és Fabrizio De Rossi harmadosztályú jegyeket nyer a hajó fedélzetén. Rose elmeséli az egész történetet a Titanic távozásától egészen a haláláig – első és utolsó útján – 1912. április 15-én.

Amikor a felnőttek leoltják a gyerekszoba lámpáját, a szekrényből szörnyek bújnak elő, hogy ijesztgessék a kicsiket. Ezt minden gyerek tudja. Azt viszont kevesebben sejtik, hogy a rémes figurák nem azért huhognak, mert élvezik. Egyszerűen ez a munkájuk. Sully, az óriás szőrmók az egyik legsikeresebb alkalmazott a cégnél, ő a Szörny Rt. csúcsrémisztője. Asszisztensével, a kicsi, gömbölyded és egyszemű Mike Wazowskival járja az emberek világát, hogy sikolyokat, s ezzel a világának energiát gyűjtsön. A két menő rémisztő hétköznapjai azonban szőröstül-bőröstül kifordulnak, amikor egy Boo nevű kislány a szörnyek világába téved.

Ogyessza kikötőjében a munkások sztrájkolnak. A hajón matrózok egy csoportja Vakulincsuk vezetésével elhatározza, hogy csatlakoznak a sztrájkhoz. Másnap megtagadják, hogy egyenek a férges húsból készített ebédből. A hajó kapitánya a parancsmegtagadókra ponyvát dobat és lövetni akar rájuk, de a fedélzeten felsorakozott legénység átáll Vakulincsukék oldalára. A kialakult harcban a tiszteket lefegyverzik, a kapitányt lelövik, ám Vakulincsukot is halálos lövés éri. Holttestét partra szállítják és a mólón felravatalozzák, a város népe gyászolja. A kikötői lépcsőn gyülekező tömeg ellen katonaságot vezényelnek, esztelen mészárlás kezdődik. Válaszul a hajó ágyúi lövéseket adnak le a városi palotára. A flotta hajói felsorakoznak a lázadó hajó elfogására, ám azok matrózai is szolidárisak a Patyomkinnal, amely így győztesen kifuthat a tengerre, miközben felhúzzák rá a vörös lobogót.

A Lincoln repülőtéren az utóbbi 30 év leghevesebb hóvihara tombol. A rettenetes időjárás igencsak megnehezíti a repülőtéri személyzet életét. A hatalmas hóviharban egy meghibásodott repülő eltorlaszolja a kifutót. Egyetlen ember van, Joe Patroni, aki segíthet a helyzet megoldásában. Miközben azonban Joe megpróbálja megtisztítani a kifutópályát, a TGA római járatán különös dolgok történnek.

David Grant (Kurt Russell) terroristaszakértő tudomására jut, hogy a hírhedt Hassan (David Suchet) minden eddiginél halálosabb ideggázbombát helyezett el egy 747-es utasszállító gépen. A kormány két lehetőség közül választhat: hagyják leszállni a gépet Washingtonban, amivel kockára teszik a város lakóinak az életét, vagy megsemmisítik a gépet a levegőben, de ezzel halálra ítélnek 400 utast. Austin Travis ezredes (Steven Seagal) azonban új javaslattal áll elő. Feljuttatná négytagú csapatát a fedélzetre és ártalmatlanítanák a bombát. De csak ketten jutnak fel a gépre, ráadásul elveszítik az összeköttetést a külvilággal.

1941-ben, hat nappal a japánok Pearl Harbor-i támadása után az amerikaiak attól tartanak, hogy a következő célpont Kalifornia lesz. Az államban eluralkodik a pánikhangulat. Egy a légierőknél szolgáló parancsnok, egy szélsőséges civil nacionalista nyomába erednek egy elveszett japán tengeralattjárónak, ami saját célpontjául Hollywood-ot választotta. Amikor pedig az eltévedt japán tengeralattjáró Los Angeles strandján bukkan fel, a lakosság fölöttébb mulatságos módon reagál.

Klaatu a világűr mélyéről érkezett a Földre, űrhajójával a Central Parkban száll le. Különös tervvel áll elő, mellyel meghökkenti és elborzasztja a világot. Szerinte a bolygónk rendkívül rossz állapotban van. Ezért mindent elpusztít, hogy azután majd a most élő fajok klónjaival újra benépesítse a Földet. Az egyetlen probléma, hogy az embernek nincs helye ebben a világban, ugyanis őket tartja felelősnek a jelenlegi katasztrofális állapotáért. Klaatu robotjai hamarosan működésbe lépnek, senki sem képes megállítani a jó szándékú pusztítást. Senki, hacsak nem Helen.

Susan és Daniel fiatal házasok. Régi álmukat valósítják meg, amikor befizetnek egy búvárkodással egybekötött nyaralásra. A vakáció azonban hamarosan rémálommá válik: a túravezető figyelmetlensége miatt leszakadnak a húszfős búvárcsoporttól és magukra maradnak az óceán kellős közepén. A kezdeti bizakodást, hogy hamarosan megtalálják és felveszik őket, egy idő után növekvő kétségbeesés váltja fel. Mikor megjelennek körülöttük az első cápák, eluralkodik rajtuk a pánik. A film megtörtént eseten alapszik.