A 22 éves Christopher McCandless most diplomázott, ígéretes jövő előtt áll, de a biztos pálya helyett az ismeretlent választja és kalandot keresve nekivág Amerikának. Ami ezen az úton történik az ifjú utazóval, az számtalan ember számára vált örök szimbólummá. Vajon McCandless hősies utazó volt vagy naiv idealista; thoreau-i lázadó az 1990-es években vagy egy újabb útját vesztett amerikai fiú? Merész kalandor, avagy tragikus figura, aki harcra kelt az ember és a természet közt feszülő érzékeny egyensúllyal? McCandless útja a dél-dakotai búzamezőktől a Colorado folyó zuhatagain és egy kaliforniai neohippi kolónián át egészen Alaszka áhított, ám veszélyes vadonjáig vitt. Eközben olyan érdekes emberekkel találkozott, akik döntő hatással voltak gondolkodására és akik életét ő is megváltoztatta.

A fiatal apácanövendék, Viridiana meglátogatja nagybátyját, Don Jaime-t vidéki birtokán. Don Jaime évtizedek óta özvegy, felesége a nászéjszakán halt meg. Az idős férfinek megtetszik az unokahúga és megkéri a lány kezét. Viridiana felháborodottan utasítja vissza nagybátyja házassági ajánlatát. Don Jaime és Ramona, a szobalánya ekkor altatót adnak be a lánynak, azért, hogy álmában a férfi megerőszakolja, így kötve magához Viridiánát. Don Jaime azonban ezt nem teszi meg...

Élete főművén dolgozik Caden Cotard színházi rendező. Olyan monumentális darab megvalósításáról álmodik, amely egy gigantikus raktárépületben felépített, "életnagyságú" New Yorkban játszódik és amelyben a nap huszonnégy órájában több ezer színész, statiszta játszik. Műve egyszerre nagyszabású vállalkozás és személyes hangvételű darab, amelybe minden élményét - szakmai és szerelmi kapcsolatait, az öregedéstől való félelmét, a betegséggel kapcsolatos problémáit - megpróbálja beleszőni. Idővel azonban elmosódnak a valóság és a képzelet határai.

Ray és Ken profi bérgyilkosok. A legutóbbi munkájuk kapcsán azonban támadt egy kis zűr. A góré emiatt jobbnak látja kényszervakációra küldeni őket. Londonból így a belgiumi Bruges-be utaznak, amíg tisztázódik a helyzet. Megpróbálnak turistaként viselkedni a flamand városkában. Ken élvezi a nyugalmat, Rayt azonban kísértik a véres események. Miközben a főnök hívását várják, fura figurák egész sorával ismerkednek meg. Köztük van az Európában forgató amerikai törpe színész, néhány holland prostituált, valamint a titokzatos Chloë, aki nagy hatást gyakorol Rayre.

Történet egy Delhi lányról,akinek a mézeshetek után a házassagát törlik.... Új életet kezd,...új barátok,új kapcsolatok és persze új kalandok is várnak reá.

Tragikus körülmények között vesztette életét Francis, Peter és Jack apja. Azóta majdnem egy év telt el úgy, hogy a testvérek nem találkoztak. Francis, a legidősebb elhatározza, hogy újra összehozza a családot. Erre mi sem tűnik alkalmasabbnak, mint a hosszú, kalandos vonatozás, keresztül egész Indián. A végcél, hogy felkeressék anyjukat, aki néhány esztendővel korábban minden előjel nélkül elköltözött tőlük és most Patricia nővérként a Himalája lábainál él. A három testvér útja azonban letér a vágányról, amikor a körülmények véletlen összjátéka folytán a sivatagban találják magukat.

Két nővér, Su-mi és Su-yeon elmegyógyintézetből térnek haza. Rögtön világossá válik, hogy valami nincs rendjén. Természetfeletti erők nehezítik a két lány beilleszkedését. Megözvegyült apjuk újranősült, mostohaanyjuk pedig féltékeny, félti családon belüli pozícióját. Valóban olyan rosszindulatú és torzlelkű, mint azt a nővérek sejtik? Vagy valami sötétebb erő munkálkodik a családi fészekben? Kim Jee-woon remekül kiaknázza a helyszínül szolgáló családi ház atmoszféráját, az elegáns, baljós villában a berendezés minden darabjára sötét árnyak borulnak, és szörnyű titkokat sejtetnek. Ez mégsem csupán egy egyszerű kísértethistória. Az összetett, izgalmas alkotás komoly figyelmet kíván a néző részéről.

A Te, aki élsz svéd, francia, német, dán, norvég koprodukcióban készült, tragikomikus szkeccsfolyam, melyben egy túlsúlyos nő, egy kiábrándult pszichiáter, egy összetört szívű grupi, egy ács, egy üzletember, egy általános iskolai tanár és szőnyegárus férje életének pillanatain keresztül mesél az emberiség félelmeiről, érzelmeiről és vágyairól - a lét örök kérdéseiről.

Öccsének korai halálának évfordulóján Jack O'Brien, a modern világ rohanásába belefásult építész visszagondol sorsfordító gyermekkorára, azokra a texasi kisvárosban töltött évekre, mikor elveszítette ártatlanságát, angyali édesanyjához és szigorú édesapjához fűződő kapcsolata pedig örökre megváltozott. Az emlékek felidézése közben talán nem csupán a saját, de az egész emberiség helyét is megtalálja az univerzumban.

"A németek megcsinálták maguknak saját A bárányok hallgatnak verziójukat, némi Hetedik-szerű majdnem-befejezéssel. Meglepő viszont, hogy a (le)nyúlásokhoz képest elég remekül! Ugyan a 2 órás film egésze nem képes megközelíteni az első 10 perc szélsőségesen beteg atmoszféráját, mégis több helyen működik a dolog. A párhuzamos történetmesélés (szimultán a jelenben, és a jelen-múlt egymásra vetítése) remek eszköz, Christian Alvart pedig jól is használja minden tengelyen naturalisztikus mozijában. Igaz, a filmidőt hosszúnak tartom, néha mintha megtörne a lendület, pedig a főhős "Farmer" rendőr lelki-tudati-erkölcsi mélységekbe vezető stációi pontosan a feszes dinamikát várják el.

"A filmtörténet első szerelmes éjszakája" - lelkesedett Truffaut ezért a velencei fesztiválon díjat nyert és óriási botrányt kavart filmért, amely egy 18. századi libertinus történetet helyez át a mai francia pénzburzsoázia világába. A feleség, akinek párizsi szeretőjét vidéki hétvégére hívta meg a férj, egy szegény fiatalember kocsiján érkezik, ugyanis sajátja útközben lerobbant. A szatirikusnak induló film romantikus álomvilággá alakul át, amikor a feleséget és a fiút hatalmába keríti a szerelem. Moreau játéka követi a hangvételváltást, de átváltozása unatkozó, modoros úrinőből egyszerű s természetes szerelmes asszonnyá, bármily váratlan, lényéből fakad.

Abban a pillanatban, hogy elmegy a vonat nélküle, Odd Horten (Baard Owe), a negyven év szolgálat után kényszernyugdíjazott mérnök rádöbben, utazása mostantól nem a nyomtatott menetrend és a jól ismert állomások dimenziójában folytatódik tovább. A jövõ tele van kérdéssel: fog valaha repülõn utazni? Eladja a csónakját? Hogyan kerül lábára egy vörös tûsarkú cipõ? Túléli az éjszakai vezetést egy bekötött szemû emberrel a volánnál?Biztosak lehetünk benne, hogy meg lehet találni az öregedés napfényes pillanatait, és nem kell korosodó norvégnak lennünk ahhoz, hogy rájöjjünk, a nevetés és életigenlés mindannyiunkban ott ragyog. Az O'Horten, Bent Hamer (Dalok a konyhából, Tótumfaktum) csodálatosan aszimmetrikus látlelete az emberiségrõl. Abszurd vízió nagy lélekkel, némi enyhe melankóliával és egyetemes üzenettel.

Bella magának való, különc lány. Amikor az anyja újra férjhez megy, az apjához küldi, egy Forks nevű városkába. Itt váratlan fordulatot vesz az élete, amikor megismerkedik a titokzatos Edwarddal. A fiú nem olyan, mint a többi srác: intelligens, szellemes és különleges, hiszen 1918 óta nem öregedett. Edward ugyanis halhatatlan, mint a vámpírok. Ám ő nem vérre szomjazik, a családja más életmódot választott. A két fiatal között szenvedélyes kapcsolat alakul ki. Ám Edward egyre nehezebben képes féken tartani az ösztöneit. Ráadásul a régi ellenségei is felbukkannak.

A századvég egyik legnagyobb sikersztoriját összehozó lányok ezúttal filmet forgattak. A cselekményért nem kellett messzire menni: egy koncertkörút viszontagságait dolgozták fel. Bár maga a koncert és a szereplők jó része is fiktív, a feldolgozott élményanyag jól illusztrálja a "fűszerbabák" mindennapjait. Clifford, a menedzser, Deborah, az asszisztens, Piers, a filmrendező - aki mindenáron bele akar kamerázni az együttes életébe - kitalált személyek, de a lányok, a zene és egyes szituációk valódiak, és ez tökéletesen elegendő.