Az amerikai polgárháború idején játszódó történet főhőse egy georgiai ültetvényes gyönyörű lánya, Scarlett O'Hara. A tüzes és makacs teremtés hiába szerelmes a szomszéd birtokos legidősebb fiába, Ashley-be, a fiatalember mégsem őt, hanem unokatestvérét választja. Házasság és pusztulás, születés és halál kíséri végig Scarlett életét, melyben egy különös férfi, Rhett Butler válik főszereplővé.
Budapest, a harmincas évek vége: Szabó László vendéglős szép szerelmével, Ilonával egy kitűnő kis éttermet vezet. A teljességhez csak egy zongora és egy zongorista hiányzik. Vesznek is egy zongorát és szerződtetnek egy halk szavú zongoristát, Aradi Andrást, aki hamarosan beleszeret Ilonába. A nő viszonozza a szerelmet és kialakul hármójuk különös kapcsolata. Ilona születésnapján András egy dalt ajándékoz a nőnek, első és egyetlen szerzeményét: a "Szomorú vasárnap"-ot. Az étteremben tartózkodik egy fiatal német kereskedelmi utazó, Hans Eberhard Wieck, aki Szabó zseniális göngyölt húsától és András csodálatos zenéjétől elragadtatva szintén beleszeret Ilonába. A nő azonban visszautasítja őt. Amikor Wieck ittasan és boldogtalanul a Dunába veti magát, Szabó megmenti és elkíséri a Németországba induló vonathoz...
Jonathan (Elijah Wood) mindent összegyűjt, ami családjával kapcsolatos, legyen az fogsor vagy használt óvszer. Nagyanyja a halálos ágyán egy fényképet hagy rá. A régi, megfakult képen a fiú nagyapja látható egy nővel, aki mint kiderül, a nácik elől bújtatta annak idején a férfit. Jonathan Ukrajnába utazik, hogy felkutassa a titokzatos asszonyt. Az út azonban nemcsak az ő, hanem helyi segítőinek, a nagymenő amerikamániás Alekszejnek (Eugene Hütz) és családjának az életét is megváltoztatja.
Két idegen megelégeli, hogy minden évben egyedül töltik az ünnepeket, ezért megállapodnak, hogy egy évig egymás kísérői lesznek, persze szigorúan plátói alapon...
Borat, a kazah médiavilág sajátos alakja a Tájékoztatási Minisztérium jóvoltából dokumentumfilmet forgat Amerikában. Beutazza a földrésznyi országot, hétköznapi emberekkel találkozik, és helyi nevezetességekkel ismerkedik. Hogy a faji, vallási és szexuális identitásra vonatkozó kérdéseivel megbotránkoztatja, zavarba hozza és halálra rémíti Amerikát, az csöppet sem érdekli. Az "égből pottyant" műveletlen riporter és készülő filmje erős reakciókat vált ki, miközben lehull a lepel az amerikai kultúrára jellemző előítéletekről és képmutatásról.
Orson Welles emlékezetes arca, termete és mennydörgő hangja évtizedekig tekintélyt parancsolóként hatott Amerikában. Távolról hódította meg Hollywoodot. New York- ban adta elő híres, országszerte pánikot keltő fiktív rádióközvetítését a marslakók földi inváziójáról amely a Világok harca címen várt ismertté. Hollywoodban első filmjének alapanyagát kereste. Meghívást kapott a kor egyik leggazdagabb emberéhez, a sajtómágnás Hearst-höz. Élénk vitába keveredtek a partin. Ezután Welles eldöntötte: filmet csinál kora hőséről, a kapitalistáról. Megfelelő sajtóstratégiát készített elő, hogy a Aranypolgár (Citizen Kane) forgatókönyve már megírásakor közszájon forogjon. Hearst tajtékzott a dühtől és befolyásával el akarta érni a film ellehetetlenítését. Az embereket meg persze érdekelte, hogy mi húzhatja fel ennyire a gazdag embert.
Cass Brown, az egyetem irodalomtanszékének tanára az esküvőjére készül kiválasztottjával, Madge-dzsel. Váratlanul levelet kap egy chicagói szülészotthonból azzal a kéréssel, hogy haladéktalanul keresse fel őket. A szülőotthonban megtudja, hogy egy előző, meglehetősen furcsa kalandjából - amelynek egyetlen szál cigaretta miatt lett vége - kislánya született. Isabelle, a mama, örökbe akarja adni kisbabáját. Cass, akiben hirtelen feltámadnak az apai érzések, elrabolja a gyereket. De hogy ő viselhesse gondját, egy anya is kellene. Kínos helyzetében feleség után kell néznie...