Oroszország a huszadik század első évtizedeiben. Jurij Zsivágó, az érzékeny lelkületű orvos és tehetséges költő mit sem ért abból, ami körülötte történik, tehetetlen bábúként sodorják magukkal az események. A tizenhét éves Larát Moszkvában pillantja meg, majd hosszú évekig nem látja viszont. Jurij orvosként szolgál az első világháborúban. Egy frontkórházban találkozik újra Larával, akibe beleszeret. A régi hatalmat elsöpri az 1917-es forradalom. Az orvos és szerelme megtapasztalja mindazt a szörnyűséget és megpróbáltatást, melyet az új idők hoznak.
Hősünk, a 17 éves Arturs (Oto Brantevics) azután jelentkezik önkéntes lövésznek apjával és bátyjával a frissen felállított lett zászlóaljba, hogy fosztogató német katonák lelövik édesanyját. Rövid kiképzés után a lövészárokban találja magát, és részt vesz a legvéresebb ütközetekben, köztük a Halálsziget elnevezésű csatában, ahol a németek a keleti fronton először vetettek be mérges gázt. Arturs megtapasztalja a front kegyetlenségét, a felettesei inkompetenciáját és közönyösségét a borzalmas veszteségek iránt, de a bajtársiasságot is.
1916-ot írunk. Már majdnem két éve dúl az I. világháború. A nyugati fronton a brit és francia szövetséges erők megerősítették lövészárkaikat a németekkel szemben, milliók estek áldozatul. Az Egyesült Államok továbbra is kitart a semlegesség mellett, és elszigetelt marad, arra hivatkozva, hadd vívják meg az európaiak a saját harcukat. Ám számos amerikai utazott Európába a Szövetségesek segítésére, önkéntes mentősofőrökként, vagy épp a Francia Idegenlégió tagjaiként. Hamarosan ezen amerikai önkéntesek egy csoportja megalakítja saját osztagát, hogy a sokkal jobban felszerelt német pilóták ellen forduljon és ezáltal segítsen a Szövetségeseknek.
Európa, 1916. Kalandvágytól és a repülés iránt érzett megszállottságtól fűtve a 24 éves Manfred von Richthofen (Matthias Schweighöfer) sokezer társához hasonlóan háborúba indul. A repülés zsenije ünnepelt harci pilóta lesz, ő és barátai gyorsan ikonná válnak a csatamezők katonái szemében. Becsület, lovagiasság, becsvágy, megszállott érdeklődés a technika és a repülés iránt - ezek a vonások jellemzik őket. Manfred von Richthofen vörösre festett Fokker gépe rettegett, mégis elismert szimbólummá válik az első világháború ellenséges légierői számára is.
Alain Corneau filmje Louis Gardel nagy sikerű regénye alapján készült, amely az író nagyapjának történetét meséli el. A férfi 1911-14 között Omar szultán törzsei elleni harcokban szerzett hírnevet. Ez a szuperprodukció, keletkezése pillanatában a legdrágább francia filmalkotás volt. A történet Charles Saganne-ról szól, aki paraszti származása ellenére gyorsan menetel előre a katonai ranglétrán. Fiatal tisztként Afrikába megy, hogy megvédjen egy erődöt a Szaharában. Ott beleszeret a gyönyörű Madeleine De Sainte-Ilette-be (Sophie Marceau), ám szenvedélyes kapcsolatukat hamarosan megzavarja a bennszülöttek elleni harcok kirobbanása. Saganne kivételes hősiességről és önfeláldozásról tesz tanúbizonyságot. Jutalomképpen Párizsba küldik különleges megbízatással, ahol találkozik Louise Tissottal, a híres írónővel. Saganne szerelmi kalandba keveredik vele, majd visszatér a Szaharába.
A Timewatch - Az I. világháború utolsó napja című dokumentumfilmben Michael Palin útra kel, hogy testközelből meséljen az első világháborúról. Olyan tábornokról tudósít, aki azért öldökölt, hogy emberei fürödhessenek; megemlékezik azokról a katonákról, akik a béke kikiáltása előtti pillanatokban vesztették életüket; de felvázolja a háború napjainkra gyakorolt hatását is. (erare)