Leonardo egy vak tinédzser, aki a fogyatékossága ellenére megpróbál magának minél függetlenebb életet kiharcolni a túlontúl aggodalmas édesanyjával szemben. Miután Leonardo csalódik a legjobb barátnőjében, Giovanában, elhatározza, hogy a cserediák program keretében külföldre megy. Eközben Gabriel személyében új diák érkezik az osztályba. Miközben Leonardo egy projekt keretében együtt dolgozik Gabriellel, olyan érzések támadnak benne, melyek megkérdőjelezik korábbi tervét.
A film több átlagos amerikai állampolgár ügyének bemutatásával nyit, akiknek életét szétzilálta, tönkretette - és néhány esetben bevégezte -, valamiféle egészségügyi ellátási katasztrófa, így nyilvánvalóvá válik, hogy a válság nem csupán azt a 47 millió polgárt érinti, akik biztosítás nélkül élnek, hanem azokat is, akik lelkiismeretesen fizetik járandóságaikat, ám a bürokrácia bármikor lesújthat rájuk is. Miután bemutatja, hogyan is került ilyen szörnyű állapotba a rendszer (a rövid válasz a profittermelés és Nixon elnöksége), a rendező magával visz minket egy földkörüli útra, amely során olyan országokat is meglátogatunk, mint Kanada, Nagy-Britannia és Franciaország, ahol minden állampolgár alanyi jogon részesül ingyenes egészségügyi ellátásban.
A boldog házasságban élő Rochefort egy parkolóban megpillant egy gyönyörű modellt. A látványnak nem tud ellenállni, és a továbbiakban mindent elkövet azért, hogy viszontláthassa a lányt...
Ron Kovic lelkes, hazáját szerető ifjúként önkéntesnek jelentkezik a hadseregbe, hogy a vietnami háborúban szolgálja Amerikát. Az egyik összecsapásban szerzett súlyos sebesülés azonban kettétöri az életét. Félig bénán, élete végéig tolókocsihoz kötve tért haza. Ahogy a háborúban, úgy otthon is gyötrelmek sorozata várja: meg kell szoknia nyomorékságát, be kell illeszkednie családjába, környezetébe. Csak lassan ismeri föl, hogy nem a körülötte lévő világ változott meg, hanem ő maga. Ron Kovic az egyik legismertebb háborúellenes aktivista lesz. (port.hu)
Valamikor réges-régen, amikor még trapéznadrág, kacsaorrú cipő és fűzős pulóver nélkül jobb érzésű fiatal nem merészkedett ki az utcára, volt egy rockzenekar, amely bizony lázba hozott jó pár ezer rajongót. A hajdani rockerekből azonban mára pocakos, kopaszodó átlagpolgárok lettek, akik húsz év után elhatározzák, hogy egy koncert erejéig újra összeállnak. Persze a nagy nekilendüléshez nem annyira a rajongók követelőző levéláradata, hanem inkább az egykori sztárok lapos pénztárcája szolgáltat okot.
Hatalmas esküvő készülődik a de Tartas és a Crépin-Jaujard család között, a szülők már mindent elrendeztek Didier és Evelyne kézfogójával kapcsolatban. Ám váratlanul megtalálják de Tartas feleségének a nagyapját, méghozzá jégbe fagyva. A papát magához veszi a család, s hogy ne okkozzanak neki megrázkódtatást, múlt századbéli stílusban rendezik be a házukat és a környezetét. Ám eljön az az idő, amikor is az "örökifjú" megtudja az igazat.
Az Utolsó napjaim című filmdrámában egy fiatal, sikeres fotós harminc évesen szembesül a megmásíthatatlan ténnyel: halálos beteg, és már csak pár hónapja van hátra. A film végigkíséri Romain utolsó napjait, láthatjuk emberi kapcsolataiban és a lelkében végbemenő változásokat.
1970-ben Londonban került sor a Miss World szépségversenyre, amelynek a híres amerikai komikus, Bob Hope volt a házigazdája. Akkoriban a Miss World volt a bolygó legnézettebb tévéműsora, több mint 100 millió nézővel. Azt állítva, hogy a szépségversenyek lealacsonyítják a nőket, az újonnan megalakult Női Felszabadító Mozgalom egyik napról a másikra közismertté vált azzal, hogy betört a színpadra és megzavarta a verseny élő közvetítését. Ezen túl az eredmény is felzúdulást váltott ki: nem a svéd kedvenc, hanem Miss Grenada nyert – az első fekete nő, akit megkoronáztak a Miss Worldön. A patriarchátus nyilvános leszereplésének ténye órák alatt eljutott a bolygó minden pontjára, és ezzel a nyugati szépségideál 180 fokos fordulatot vett.
A frissen elvált, 37 éves Rafi, aki a divat világának kifinomult, magasabb szféráiban mozgó, katolikus, ám vallását nem gyakorló fényképész-producer, egy szép napon megismerkedik Daviddel, a 23 éves zsidó származású szobafestővel. Egy szempillantás alatt egymásba szeretnek. David és Rafi előtt nagy feladat áll: nemcsak a köztük lévő 14 év korkülönbséggel kell megküzdeniük, hanem az egész addigi életük és társadalmi hátterük közötti óriási szakadékkal, valamint David hagyománytisztelő anyjának elvárásaival is. Rafi élete e keserédes időszakában pszichológushoz fordul. Dr. Lisa Metzger értő módon hallgatja érzelmi viharaival küzdő kliensét, és azon fáradozik, hogy segítsen neki legyőzni az intim kapcsolatokkal szemben táplált félelmeit, mikor hirtelen rádöbben, hogy Rafi választottja épp az ő egy szem kisfia, David.
Martin, a fiatal joghallgató éjjeliõri állást vállal a hullaházban. Azt reméli, itt nyugodtan tud majd tanulni és némi pénzt is keres. Arra nem számíthat, hogy rendkívüli események zavarják meg. A közvéleményt egy titokzatos gyilkosságsorozat tartja izgalomban, az áldozatok minden esetben prostituáltak. Miután a tetemeket beszállítják a hullaházba, egy nyomozó is érkezik, hogy kivizsgálja az ügyet. Ám a nyomozó kezd egyre furcsábban viselkedni és egy idõ után a rendõrség már Martint gyanúsítja a gyilkosságok elkövetésével.