Valahol, valamikor egy diktatórikus távol-keleti országban, az állami vezetők kegyetlen kísérletet eszelnek ki: negyvenkét középiskolást egy lakatlan szigeten arra kényszerítenek, hogy életre-halálra megvívjanak egymással. Géppisztolytól kezdve a sarlón át a konyhai étkészletből származó villáig, bármilyen fegyver a rendelkezésükre áll A Programnak csak egyetlen túlélője lehet: a győztes. Takami Kósun regénye - melyet gyakran neveznek a 21. századi Legyek urának - botrányos karriert futott be. Bár megjelenését a japán kormány is ellenezte, a regény 1999 óta több kontinensen vezeti a sikerlistákat, számos feldolgozást ért meg.
Az utazás a térben és időben mindig is izgatta az emberek fantáziáját. Ebben az E.T. - A földönkívülit idéző kedves családi filmben mindkettőből bőven kijut, sőt a masinákkal kommunikáló gyerekek és különleges képességekkel megáldott kutyák mellett egy eltévedt ufó is felbukkan. A földönkívüli űrhajó a fedélzetére vesz egy tizenkét éves kisfiút, aki csak nyolc év múlva kerül elő, mégsem öregedett egy percet sem. A történet főszereplője a fiún, a kutyán és a földönkívülieknek kívül egy nem mindennapi egyéniséggel megáldott robot.
A nem túl távoli jövőben egy férfit és a robotjait csapdába ejtenek a "Szerelem-műhold" fedélzetén, és őrült tudósok arra kényszerítik őket, hogy üljék végig a filmtörténet legrosszabb filmjeit.
Három nappal 2005 karácsonya előtt Jimi, a sikeres videojáték-fejlesztő egyedül bámulja a hóesést, barátnője egy éve eltűnt. Három nap múlva kerül a boltokba az általa fejlesztett "Nirvana" játék, amelyet vírus támad meg az utolsó pillanatban. Solo, a virtuális hős tudattal is rendelkezik, könyörög Jiminek, hogy szabadítsa meg a rémálomtól és törölje le a játékot. Mi más is lehet a legnagyobb szabadság, mint megsemmisíteni saját alkotásunkat egy pillanat alatt? Ám a cég bebiztosította magát: őriz egy eredeti példányt. Nem marad más, mint betörni a rendszerbe: Joystick, a műszemű angyal és Naima, a mesterséges memóriájú nő segítségével. Meghökkentő formatervezés, a virtuális valóság jövőképe és főleg Giorgio Armani ruhái teszik izgalmassá az olasz mozi egyik kultuszfilmjét.
Catherine Deane, egy gyermekpszichológus, aki egy új és meglehetősen radikális terápiával próbálkozik, melynek lényege, hogy páciense agyába belépve megpróbálja megtalálni, mi okozhatja annak pszichés problémáit. Eddig ezt a módszert egyetlen esetben próbálta ki, egy kómába esett gyermeket próbált visszahozni az életbe. Amikor egy veszélyes sorozatgyilkos, Carl Stargher kómába esik Catherine-nek újra meg kell tennie a rendkívül veszélyes utazást. A sorozatgyilkos utolsó áldozata még életben van, a rendőröknek pedig csak pár órájuk maradt arra, hogy megtalálják. Catherine tehát belép egy zavarodott elmébe, egy őrült és kiszámíthatatlan fantáziavilágba, ahonnan lehet, hogy soha többé nincs visszatérés.
Ren és Sam feltalálnak egy olyan gyógyszert, amely közvetlenül a felhasználók elméjében virtuális valóságokat hoz létre, de nem értenek egyet abban, hogy hogyan kell őket létrehozni.
A nem túl távoli jövőben egy ápolónő egy földalatti kórházat üzemeltet Los Angeles legveszedelmesebb bűnözői számára. Egy napon felfedezi, hogy a betegek egyike azért érkezett, hogy meggyilkoljon egy másikat.
Viktor Taransky rendező (Al Pacino) rátalál álmai színésznőjére. Simone gyönyörű, tehetséges és kolléganőivel ellentétben még engedelmes is. Csak egyetlen, apró hiányossága van: valójában nem létezik. A hölgy ugyanis egy buggyant számítógépes programozó kreálmánya. Ám ez Taranskyt nem akadályozza meg abban, hogy a végletekig kiaknázza újdonsült sztárja fáradhatatlanságát és elnyűhetetlenségét. A rendezőnek persze mindent el kell követnie annak érdekében, hogy titka ki ne tudódjon. A feladat pedig mind nehezebbé válik, ahogy üdvöskéje egyre másra aratja hihetetlen sikereit.
Johnny a XXI. század életművésze, az agyába drótozott memóriatárban jó pénzért adatokat csempész a világ egyik sarkából a másikba. Ezúttal azonban alaposan melléfogott. Implantját vészesen túlterhelték, 320 gigabyte feszíti a koponyáját, ráadásul a jakuzák is a nyomába eredtek, hogy titokzatos megbízójuk számára megszerezzék a mnemonikus futár fejét, benne az emberiséget sújtó halálos kór ellenszerét. Johnnyt csak saját ravaszsága mentheti meg üldözői hálójából, valamint egy váratlan szövetséges: Jane a kibernetikailag föltuningolt testőrlány.
A szellemileg visszamaradott Jobe Smith-t (Jeff Fahey) "fűnyíróembernek" hívják a városban. A húszéves fiatalember értelmi és érzelmi fejlődése egy ötéves gyermek szintjén rekedt meg. Angelo doktor (Pierce Brosnan), aki csimpánzokon végez kísérleteket az intelligenciaszint növelésére, megsajnálja Jobe-ot, majd veszélyes kísérletsorozatának alanyává teszi. Az eredmény megdöbbentő: Jobe intelligenciája ugrásszerűen fejlődik. Értelmi képességeinek növekedésével azonban felerősödnek agresszív ösztönei is.
A virtuális valóságra épülõ szimulátor a mesterséges intelligencia legújabb vívmánya, amellyel a rendõrök alkalmasságát vizsgálják. A megjelenített ellenség neve Sid 6.7, az emberiség legaljasabb tulajdonságaiból összegyúrt bűnözõ elme. A kifinomult kutya-macska játék halálossá válik, amikor Sid 6.7 kiszabadul a virtuális valóság kötelékébõl. Parker, az exzsaru ered a nyomába. Személyes érdeke fűzõdik hozzá, hogy elkapja, Sid elméjének egy része azé a bűnözõé, aki megölte a feleségét és a lányát. Parkernek a kriminológus Carter doktornõ segít.
Az amerikai haditengerészet új szuperpilótáját nem anya, hanem számítógépprogram szülte. EDI-nek, azaz mesterséges intelligenciával rendelkező Automatikus Harci Repülőgépnek nevezik, akivel, illetve amivel szemben esélye sincs az ellenségnek. Ben Gannon, Kara Wade és Henry Purcell a haditengerészet elit tesztpilóta osztagának oszlopos tagjai. A három szuperpilóta feladata az új lopakodó vadászgép bejáratása. Ám EDI egy villámcsapás következtében meghibásodik, és önállósítja magát. Csak Ben és társai állíthatják meg
A film egyszerre juttat el a sötét múltba, a nem kevésbé fényes, kilencvenes évekbeli "jelenbe" és a nyomasztó jövőbe, hogy szembesítsen a hírhedt, a pokol démonjait világra szabadító kocka történetével. Ám legyen szó bármelyik idősíkról és azok sajátosságairól, egy dologban biztosak lehetünk: a cenobitáknak nevezett démoni lények továbbra is apró húscafatokra tépik mindazokat, akik ujjat mernek húzni velük.
A tizenhét éves Justine-nak elege van abból, hogy nem kapkodnak érte a fiúk. Megpróbálja behálózni a suli kedvenc fiúját, ám Alex mégsem megy el vele a számítástechnikai kiállításra. Céltalanul bolyongva belebotlik a szenzációs masinába, amelyik képes egy virtuális szeretőt előállítani. Vonakodva bár, de Justine kipróbálja a gépet, ám közben üzemzavar támad, és Justine tudata összekeveredik a szuperférfi agyával, életre keltve a virtuális Jake-et. A tökéletes fickó felbukkanása nem marad visszhang nélkül, maga Justine is beleszeret. Chloe Rayban regényéből.
John Brennick (Christopher Lambert) az egyetlen, aki képes volt megszökni a diktatórikus kormányzat földalatti börtönébõl. Ezúttal azonban valóban lehetetlennek tűnik a szökés. Még ha kijátszaná a kamerák, az õrök és a szuperszámítógépek figyelmét, még ha hatástalanítani tudná a szervezetébe beültetett, fájdalmat okozó riasztót, még ha sikerülne szövetségesekre lelnie a nem éppen barátságos rabtársai között, akkor sem tudna hova menekülni. Ez a börtön ugyanis a Föld körül kering egy űrbázison. John Brennick azonban nem ismer lehetetlent.