Súlyos autóbaleset éri a behavazott, néptelen coloradói országúton Peter Sheldont, a népszerű regényírót. Úgy tűnik, mégis szerencséje van, az egyik rajongója találja meg és siet a segítségére. Annie Wilkes, aki ráadásul szakképzett ápolónő, a saját házában helyezi biztonságba a mozgásképtelen írót. A középkorú nő rajong Sheldon regényhőséért, Miseryért. Az ápolásnak azonban csak nem akar vége szakadni. Az író hamarosan ráébred, a nő valójában foglyul ejtette, és semmitől sem riad vissza, hogy örökre megtartsa magának.

Sorozatgyilkos szedi áldozatait San Franciscóban. A rendőrség képtelen a nyomára bukkanni, pedig a tettes üzeneteket küld több napilapnak is. Csak néhány rendőr, újságíró, köztük Paul Avery és egy halk szavú, tehetséges szerkesztőségi rajzoló, Robert Graysmith bízik abban, hogy megfejtheti a rejtélyes üzeneteket, melyek alapján a gyilkos a Zodiákus nevet kapta. Elszántan, vadul és szenvedélyesen üldözik ellenségüket. Kezdetben kötelességtudóan, később egyre inkább elvakultan, mígnem már maguk is az őrület határán járnak.

A negyvenéves Erika Kohut a bécsi Zeneakadémia zongoratanára. Édesanyjával él, aki szeretetével zsarnokoskodik fölötte, nem hagy számára semmi önállóságot. A megközelíthetetlen és hideg fiatal nőnek van egy szenvedélye: szabad idejében titokban pornómozikat és peep show-kat látogat. Elfojtott szexualitása önpusztító és mazochista jellemvonásokat hoz felszínre. Egy nap azonban egyik tanítványa elhatározza, hogy meghódítja.

1971-ben járunk, az Egyesült Államokban, a kompromitációs botrányba keveredett Richard Nixon elnöksége és a hippi korszak idején. Raoul Duke, a sportriporter, megbízást kap a nevadai sivatagban megrendezett motorverseny tudósítására. Barátjával az ügyvéd Dr. Gonzóval, útnak indul, ám céljuk nem a sivatag lesz, hanem Las Vegas, a szerencsejáték városa. A két férfi a kábítószerek és az alkohol összes létező fajtájával felszerelkezve vág neki a kalandnak, hogy megtalálja az amerikai álmot.

Charlie egy bisztróban zongorázik, bár korábban híres, koncertező művész volt. Egy nap betoppan hozzá a bátyja, és megkéri, hogy rejtse el, mert gengszterek üldözik.

A jövőben uralkodó elnyomó rendszer számára a legnagyobb veszélyt a könyvekben rejlő ismeretanyag rejti. A rendet a Tűzőrség vigyázza, amely könyörtelenül üldözi és megsemmisíti a szabad gondolkodás jelképeit. Guy Montag a Tűzőrség tagjaként nap mint nap részt vesz a rituális könyvégetéseken. Találkozik azonban a fiatal tanárnővel, Clarisse-szal, aki az életfelfogásával teljesen megbabonázza őt. Hatására kinyílik előtte a világ. A felesége azonban feljelenti Montagot. Ray Bradbury kisregényéből.

A második világháború előestéjén játszódik a John Irving lebilincselő regényéből készült film, amely a felnőtté válás, a szerelem és a család, az ármány és a becsület megindító története. Homer Wells a Maine állambeli St. Cloud kisváros árvaházában nő fel. Az intézet igazgatója Dr. Larch megkedveli a fiút és szinte fiává fogadja. Jó képességei miatt segédnek fogadja maga mellé. Homer ügyes, de képzettség nélküli sebésszé válik. A falakon túli élet után áhítozik, de a doktor túlságosan ragaszkodik hozzá. Wally és Candy a doktor segítségét kérik, aki illegális, de biztonságos abortuszokat végez a környékbeliek cinkosságával. Homer velük távozik és Wallyék almáskertjében dolgozik tovább. Wallyt behívják katonának, Homer és Candy egyre közelebb kerül egymáshoz.

Adele, a híres író, Victor Hugo lánya az új-skóciai Halifaxba megy 1863-ban. Egy angol katonatiszt után utazott, ugyanis reménytelenül szerelmes Albert Pinson hadnagyba. A férfi azonban hallani sem akar a házasságról. A személyazonosságát eltitkolva Adele szobát vesz ki Mrs. Saunders panziójában. Megszállottan követi a hadnagyot, kémkedik utána. Minderről naplót vezet, újságokba ír. Így találkozik a könyvkiadó Mr. Whistlerrel, aki érdeklődik iránta. Az őrület egyre jobban elhatalmasodik a lányon, különösen miután Mrs. Saunders rájön, hogy ki is ő valójában. Amikor Pinsont Barbados szigetére helyezik át, Adele oda is követi a férfit.

Henry a paradicsomi Hawaii-on éli az unatkozó playboyok édes életét. Egyik reggel azonban találkozik a csinos Lucyval, akinek remek a humora, bájos a mosolya és palacsintájából épp meseházat épít a tányérján. Egyszóval teljesen belehabarodik a lányba. Minden nagyszerűen alakul, de másnap kiderül, hogy Lucy semmire sem emlékszik a vidám randiból, mivel rövid távú memóriája egy autóbalesetben jóvátehetetlenül megsérült. Így Henrynek nem marad más választása: minden nap újból nekiveselkedik, hogy meghódítja Lucyt.

Úgy tűnik, David Aames varázslatos életet él. A jóképű, gazdag, karizmatikus ifjú egy New York-i kiadó vezetője, gondtalan és felelőtlen életvitele elbűvölő, mégis, mintha hiányozna belőle valami. Akár egy impresszionista tájkép: ha közelebbről megvizsgáljuk, ez az élet egész más színben tűnik fel. Egy éjszakán David megismerkedik álmai asszonyával, aztán egy apró hiba következtében el is veszíti őt. A fiú váratlanul a románc, humor, gyanakvás, szerelem és szex szédítő forgatagába zuhan, és azon veszi észre magát, hogy kétségbeesetten keresi saját lelkét, és felfedezi az igaz szerelem értékes és mulandó természetét.

Egy különös fiatalembert hoznak be a zárt osztályra, aki azt állítja magáról, hogy ő Don Juan (Johnny Depp), a világ leghírhedtebb szeretője, több mint ezer nő elcsábítója. A tapasztalt Dr. Micklernek (Marlon Brando) hat napja van, hogy bebizonyítsa, a fiú nem közveszélyes elmebeteg, csak önveszélyes álmodozó. Kezdetben kételkedve hallgatja páciense hihetetlen történeteit, ám idővel egyre inkább meggyőződik arról, hogy akár maga Don Juan is mondhatná a szerelem, a szenvedély és a romantika eme ragyogó meséit.

A második évezred hajnala előtt Bagdad városa a legfejlettebb civilizáció központja. Kultúrája védőfalai között az ifjú Ahmed Ibn Fahdlan élvezi előkelő helyzetével járó kiváltságait, amíg politikailag veszélyes kapcsolatba nem kerül egy gyönyörű fiatal nővel Mint távoli földre kiküldött képviselő Ibn szolgája és mentora Melhizédek társaságában karavánnal utazik, amikor a harcosok csapatával találkoznak. Ibn a banditákat színes, de durva csapatnak tartja, és nem hisz nekik, amikor arról a titkos ellenségről beszélnek, amely hazájukat pusztítja. Azt állítják, hogy az éjszaka homályából felbukkanó ellenség megcsonkítja az áldozatai holttestét és felfalja a halottakat. A szörnyű jelenség annyira megrémíti az embereket, hogy még nevét is csak ritkán ejtik ki hangosan. Bár Ibn nem hisz a hasonló mesékben, egy öreg jós figyelmezteti őket, hogy nem győzhetnek, ha nem lép be közéjük egy tizenharmadik harcos, aki nem északról való.

Raymond, az ötvenéves özvegy vakációját lányával, Cécile-lel és fiatal szeretőjével, Elsával tölti. Elhunyt feleségének egykori pszichiátere, az okos és finom Anne csatlakozik hozzájuk és rövidesen átveszi Elsa helyét. Cécile, aki lelke mélyén a pszichiátert okolja anyja öngyilkosságáért, egyre növekvő féltékenységgel érzékeli, hogy Anna nem csupán gyors hódítást jelent apjának, hanem tartalmas, mély kapcsolatot. Apja szeretetéért harcolva mindent elkövet, hogy tönkretegye szerelmüket.

Richard a világ legszabadabb embere, csupán három dologra van szüksége a túléléshez: nikotinra, videojátékokra és Vietnamban játszódó háborús filmekre. Egyébként szabad, mint a madár, a világot járja, és nem törődik semmivel.Egy lepusztult és elhagyott bangkoki szállodában öngyilkos lesz lepusztult és elhagyott szomszédja, és Richardra hagy egy térképet, mely egy titokzatos szigetre vezető utat mutat. A srác nem is akar ennél többet tudni, nekivág az útnak, megküzd a tengerrel és a hadsereggel, hogy végül rátaláljon valamire, ami csodálatos, elmesélhetetlen és megközelíthetetlen. Aztán fokozatosan kiderül, hogy a sziget mégsem hasonlít annyira a paradicsomhoz, mint azt első látásra gondolná az ember. A paradicsomnak például nem volt ennyi furcsa lakója. Ami pedig a megközelíthetetlenséget illeti: ha éppen menekülni kell egy szigetről, akkor nem előny, ha senki sem tudja, hol az a sziget…

A sikeres gyermekkönyv-író, Ted Cole és felesége, Marion a külső szemlélő számára a tökéletes álompárnak tűnik: szépek, gazdagok, és boldog házasságban élnek. A látszat azonban csal: a házaspár kapcsolata egy tragédia folytán megromlott, olyannyira elhidegültek egymástól, hogy képtelenek szembenézni a problémáikkal. Minden megváltozni látszik, mikor Ted alkalmazásba veszi Eddie O'Hare-t, a fiatal gyakornokot. Az új asszisztens nem csupán a munkában jelent segítséget, de úgy tűnik, problémáik megoldásának kulcsa is az ő kezében van.

A keserédes történet Camden kollégiumában, a kicsi, gazdag, független művészeti egyetemen játszódik valahol Új-Angliában és annak keringő "ember-bolygóin". A szereplők egyesével és együtt próbálnak kiutat találni a drog, az alkohol és a szex által átitatott campus partik - úgymint a Világ Vége Parti, a Dögös Dugós Parti és a Szombat Esti Parti Előtti Parti - végtelen köréből. De az emberi természet meghatározza, hogy az igazán tökéletlen világban mindig a vonzás szabályai érvényesülnek - és a koedukált kollégium lakói között az első szabály, hogy nincs szabály.

Willie Stark mintha őskövület lenne a mai világban, a becsületes, őszinte politikusok mintapéldánya. Egyenes és nyílt fickó, aki hisz az igazság és a tisztesség erejében. Egészen alulról kezdi, és egyre feljebb vezet az útja, bár az igazat megvallva, nem mindenki örül a sikereinek. De vajon az idealista kisember képes-e megőrizni tisztaságát a politika mocskos világában? Az egyszerű, tiszta erkölcsű Stark felkelti egy újságíró, Jack Burden érdeklődését, aki mellé szegődik és végig követi Stark pályájának alakulását, a jogi tanulmányaitól kezdve a korrupció elleni küzdelméig.