Will Hunting még csak húsz éves, de már kilóg a kemény dél-bostoni munkásnegyed környezetéből. Barátaihoz hasonlóan gürcöl, amikor éppen nem a helyi bárban lóg vagy nem keveredik összetűzésbe a törvénnyel. Sohasem járt egyetemre, legfeljebb gondnokként felmosni a padlót. Mégis homályos történelmi utalásokat idéz fel fényképszerű emlékezetéből és szinte azonnal old meg Nobel-díjas professzorokat is zavarba ejtő matekpéldákat. Az egyetlen dolog, amire ez a bámulatosan okos és lehetetlenül dühös fiatalember nem képes, hogy újabb kocsmai verekedése után kidumálja magát a várható börtönbüntetés alól. Egyetlen reménye Sean McGuire, az egyetemi professzorból lett pszichológus, aki csodálja a fiú érzelmi küszködéseit és megérti, milyen az, amikor az ember élete állandó küzdelem.
Cole hatéves, és rémálmok gyötrik. Éjszakáit és nappalait olyan lények népesítik be, akiket csak ő lát. A lények szólnak hozzá, megérintik, kérésekkel bombázzák: Cole látja a halottakat. Malcolm Crowe gyermekpszichológus. Egy korábbi kezeltje hasba lövi, és ő az eset után más városba költözik: nehezen nyeri vissza korábbi önmagát, felejteni próbál. Cole csak benne bízik: senkinek nem beszélhet arról, amit lát, de a férfival lassan megértik egymást. Ám mégsem biztos, hogy a pszichológus meg tudja menteni a kisfiút, a halottak ugyanis egyre követelőzőbbek. Valamit akarnak a gyerektől.
1947-et írunk, és John Forbes Nash jr. megérkezik a Princeton egyetemre, hogy matematikát tanuljon. A titokzatos nyugat-virginiai zseninek sem pedigrés iskolai múltja, sem pénze nincs ahhoz, hogy bekerüljön az elit diákok körébe. A matematika szakon könyörtelen verseny folyik, és sokan szívesen látnák Nash bukását. Mégis épp a rivalizálás adja meg neki a kellő lökést: egy este a helyi bárban megfigyeli, hogyan versengenek a fiúk egy szőke lányért, és az ötlet, mely oly régóta kísérti, megfogan. Megírja dolgozatát a játkelméletről - a versengés matematikájáról -, mely bátran szembeszegül Adam Smithnek, a modern közgazdaságtan atyjának doktrínáival. 150 éve elfogadott gondolatvilága hirtelen idejétmúltnak tűnik, és Nash élete örökre megváltozik. Ám szívére másfelől is vár feladat. Megismerkedik a gyönyörű és ragyogóan okos Aliciával, aki Nasht egy számára eleddig teljesen ismeretlen fogalommal ismerteti meg: a szerelemmel....
A fiatal Serpico, a rendőr akadémia elvégzése után, egy New York-i rendőrőrsre kerül, ahol az iskolában tanult elvek szerint akar dolgozni: becsületesen és a törvénytisztelő módon. Azonban a hetvenes évek elején működő amerikai bűnüldöző szervekről merőben más kép rajzolódik ki. A fiatal rendőr mindenhol korrupcióval, kenőpénzzel és a működési szabályzat által megszabott korlátokkal találkozik. Minden szolgálatban töltött napon be kell látnia, hogy a szervezeten belüli bűnözés szálai egyre feljebb nyúlnak. Franket kollégái egyre ellenségesebben kezelik. Serpico kockára teszi az életét, amikor nem törődik bele a helyzetbe, és egyre elszántabban harcolni kezd az alvilággal. Kiderül, hogy halálos ellenségeket nem a bűnözők, hanem a rendőrök között kell keresnie.
Ordell úgy érzi, eleget kereskedett a fegyverekkel, s félretett pénzéből jól szeretne élni. Bevált csempészét, egy névtelen kis légitársaság utaskísérőjét, Jackie Brownt bízza meg, hogy elhozza külhonban tárolt vagyonát. Jackie azonban Ordellt és az Ordell iránt buzgón érdeklődő FBI-t is kijátssza, és egy szimpatikus óvadékügynök segítségével lenyúlja a lóvét.
A kisvárosi angol tanár tanítványaitól elkobzott képeken látja meg először Lolát, "A kék angyal" mulató táncosnőjét. Diákjai után nyomozva jut el a mulatóba, ahol rabul ejti Lola izgató szexualitása. Feleségül kéri, s hivatását, szülővárosát, emberi méltóságát elhagyva Lola rabszolgája lesz. A hangosfilm történetének egyik első jelentős sikere és Marlene Dietrich felfedezése fűződik a Henrich Mann regényéből készült filmhez.
A Pulitzer-díjas regényíró, William Forrester mindig is izgalmas személyiség volt. A semmiből bukkant fel negyven évvel ezelőtt, és nagysikerű regénye megírása után ugyanolyan gyorsan el is tűnt a nyilvánosság elől. A környék remetéjeként ismert őszes hajú író különc viselkedése mindenki számára talány. Amikor az afro-amerikai Jamal bemászik Forrester lakásába és véletlenül ott hagyja saját irományaival teli hátizsákját az események mindkettőjük számára nem várt fordulatot vesznek. Túljutva kölcsönös előítéleteiken Jamal Forresterben irodalmi munkássága első hívére és későbbi pártfogójára lel. Forrester pedig hosszú évek óta először lát okot arra, hogy feladja önként vállalt magányát.
A férfi éppen szabadul a börtönből. Mások ilyenkor azzal foglalkoznak, hogy vajon mi várja őket odakint a szabad világban, hogy hová mennek, kit látogatnak meg először, és egyáltalán, hogy hogyan illeszkedjenek be következő életükbe. Ez a férfi ezzel szemben csak egy gondolatot forgat a fejében: hogyan, milyen körülmények között fog újra embert ölni. Nem is tétlenkedik sokáig, beveszi magát egy házba, és várja, hogy a lakók hazatérjenek… Az „Angst” teljesen valós történet, az osztrák Werner Kniesek története, aki a filmben látható rémségeket 1980-ban követte el. Gerald Kargl rendező szinte dokumentarista stílusban tárja elénk az eseményeket, és ezt segítik a szórványos kommentárok a főszereplő részéről, melyek tartalmilag bizonyítják, hogy egy meglehetősen beteg elme szüleményei.
Pattanásig feszült a helyzet a chicagói rendőrség belső ügyeit vizsgáló osztály központjánál. Rendőrségi helikopterek köröznek a 20. emelet körül, mesterlövészek állnak készenlétben a szomszédos háztetőkön, s távcsöves puskájukat egy férfira szegezik. A célpont Danny Roman (Samuel L. Jackson), aki viszont a maga fegyverével tartja sakkban a hivatal vezetőjét és munkatársait. Roman azért szánta el magát erre az elkeseredett lépésre, mert tisztázni akarja magát gyilkosság és sikkasztás vádja alól. Időt kell nyernie, s Roman pontosan tudja: addig figyelnek rá, míg emberek élete forog kockán. Tökéletesen meg van győződve igazáról - hiszen Danny Roman chicagói rendőrtiszt a túszügyek legkiválóbb szakértője. Csakhogy most maga Roman szedett túszokat, mert szüksége van valakire, aki meghallgatja őt. Ezért azt követeli, hogy a másik kerület ismert s hozzá hasonlóan tapasztalt közvetítőjét.
A san fransisco-i night club tulajdonosát, Johnny Boz-t holtan találják az ágyában. Nick Curran nyomozó kapja meg az ügyet, aki ugyan ma már teljesen tiszta, de múltjában nagy szerepet kapott az alkohol és a kábítószer. Az első számú gyanúsított Catherine Tramell, a titokzatos és kihívó regényírónő, aki Boz szeretője volt. Kiderül, hogy a gyilkosság pontos mása Catherine egyik könyvében leírt gyilkosságnak, Nick azonban nem tud ellenállni a nő vonzerejének.
Hat teljesen különböző és idegen ember egy napon szürreális börtönben találja magát. Labirintusszerű, egymáshoz illeszkedő, tökéletes kockákból áll a tér, tele apró halálos csapdákkal. Rendőr és rabló, pszichológus és matematikus, építész és egy autista felnőtt. Egyikük sem tudja, miért került oda. Ki alkotta a labirintust és miért? Félnek az ismeretlentől és egymástól. Amíg nem találják meg az utat a közös gondolkodáshoz és cselekvéshez, kevés esélyük marad az életben maradásra.
Russell Stevens életének legmeghatározóbb eseménye az volt, hogy kábítószerfüggő édesapját gyerekkorában a szeme láttára ölték meg, miközben megpróbált kirabolni egy italboltot. A fiú ekkor elhatározza, hogy rendőr lesz, és a bűnözés és a drogok elleni küzdelemnek szenteli életét. Jó rendőr válik belőle, ám ifjúkori dühétől, ifjúsága erőszakos eseményeinek emlékétől felnőttként sem tud szabadulni. Ám ezek a tulajdonságai pont kapóra jönnek felettese számára, aki azt a megbízást adja Russellnek, hogy utcai kábítószerkereskedőnek álcázva épüljön be az alvilágba. Russell képességeinek, és a rendőrségtől kapott pénznek köszönhetően gyors karriert csinál. Hamarosan a piac egyik meghatározó figurája, egy laza erkölcsű ügyvéd (Jeff Goldblum) felajánlja neki, társuljon be legújabb vállalkozásába. Segítségével Russell eljut azokhoz a fejesekhez, akikre a rendőrség hajt.
Az "idióták" fiatal emberek csoportja, akikben egy a közös: az idiotizmus. A főhadiszállásuk egy villa, ahol azzal töltik szabadidejüket, hogy felkutassák az idiotizmus rejtett, méltatlanul alábecsült értékeit. Tehetségüket folyamatosan tesztelik. Habzsolják az életet, idióta tetteik révén a társadalommal dacolnak. Semmi sem fogható a sikerhez, amikor valamelyikük túlszárnyalja önmagát. Karen véletlenül találkozik a csoport három tagjával és akaratlanul is részese lesz a játéknak...
Büszkén és boldogan feszít a Learner család a kisfiúk, Josh hangversenyén. Hazafelé menet betérnek a Reservation Roadon lévő benzinkút melletti pihenőbe. Ugyancsak hazafelé tart ezen az úton a jogász Dwight a fiával, Lucasszal. Baseballmeccsen voltak és most Dwight vissza akarja vinni a fiát a volt feleségéhez. A baleset pillanatok alatt következik be. Dwight pánikba esik és elhajt, bár egy szemtanú meglátja őket. A baleset résztvevői más és más módon élik meg a tragédiát, miközben a nyomozás is megkezdődik. Mindkét apa fájdalmas döntésre kényszerül.
John Shaft magándetektív, aki egyaránt ért a fegyverekhez és a nőkhöz. Ő a fekete James Bond, aki az angol elegancia és udvariasság helyett a Harlem brutalitásával és szlengjével képes túlélni és sikereket elérni. Shaft legújabb megbízója egy harlemi maffiózó, Bumpy Jonas, aki elrabolt lányát szeretné megtalálni. Bumpy azt állítja: sejti, hogy kik állhatnak az emberrablás mögött. Egy szektára és annak vezetőjére, Ben Bufordra hívja fel Shaft figyelmét. Miközben a magándetektív a szekta vezetőjét próbálja kérdőre vonni, gépfegyveres támadók csapnak le rájuk. Kiderül, hogy egy külső maffiacsoport munkálkodik azon, hogy átvegye az uralmat Bumpy területe felett - ők rabolták el a lányt is...
Smithék "normális" házasságban élnek: egy hónapból átlag három hétig nem beszélnek egymással, a negyedik héten rájönnek, hogy ennek nincs értelme és kibékülnek. Egy nap kiderül, hogy a lakóhelyük szerinti törvények szerint nem is számítanak házasoknak. Összeházasodjanak-e "újra", vagy szerencséjüket kihasználva, búcsút intsenek egymásnak?
Filozofikus burleszk egy megszállott természettudósról, Nathanról (Tim Robbins) és furcsa feleségéről, Lila-ról (Patricia Arquette), akik egy nap az erdőben sétálva vademberre (Rhyas Ifans) bukkannak. A fiatal férfi a vadonban született és ott is nőtt fel. Magukkal viszik, elnevezik Puffnak, majd Nathan laboratóriumában úri modorra kezdik nevelni a szőrös, beszélni sem tudó lényt. A kísérletek nagyon jól haladnak, egyedül Puff ősi, elementáris erejű szexualitásával nem tudnak mit kezdeni.