Irimiás és Petrina két szélhámos és munkakerülő, akiknek a rendőrség egy megbízását kell teljesíteniük szabadságuk érdekében. Egy lerobbant alföldi telep elzüllött lakóit veszik célba, hogy átverjék, majd besúgónak szervezzék be őket...
Zhang Yimou cannes-i nagydíjas filmjében egy család életét követhetjük nyomon a kínai történelem viharos időszakain keresztül a negyvenes évektől a hetvenes évekig.
(Némafilm, magyar felirattal)) Abel Gance monumentális Napóleon-filmje által került be a filmtörténetbe. Egyrészt a forradalmi filmtechnika alkalmazásáért, másrészt az új eszmék előharcosaként, de főként a francia esztétizmus képviselőjeként írta be magát a világ filmművészetének történetébe. A film eredeti hossza 15.000 méter volt, 9 órás vetítési idővel. Mi az egyik a mozik számára megvágott változatot mutatjuk be, mely mindössze kevesebb, mint a fele az eredetinek. A filmhez Francis Ford Coppola édesapja, Carmine Coppola komponált emlékezetes zenét.
II. Gyula, az utolsó igazi katonapápa egyben a művészeteknek is nagy pártolója. Azt akarja, hogy az utókor ne csupán jeles hadvezérként emlékezzen rá, hanem kivételes mecénásként is. Ezért megbízza Michelangelót, a keményfejű szobrászt, hogy a sixtusi kápolna freskóinak megfestésével hagyjon kitörölhetetlen emléket a korról. Két szuverén egyéniség harcának köszönhetően megszületik minden idők egyik legmonumentálisabb remekműve...
1900 nyarán Pekingben a nagy elégedetlenség a nyomor miatt feldühödött csőcselék, a boxerek a külföldieket okolják az ország nehéz helyzetéért. Az özvegy császárné felkéri a külföldi diplomatákat, hogy 24 órán belül hagyják el Pekinget. Sir Arthur, az angol nagykövet rábeszéli az orosz, az amerikai, az osztrák, az olasz nagykövetségek munkatársait, hogy maradjanak, szerinte ugyanis ezt megfutamodásnak értékelné Kína. A boxerek - a császári udvar hallgatólagos beleegyezésével - támadást indítanak a mintegy ezer fős külföldi kolónia ellen, akik hiába várják Sidney admirális felmentő seregét. Az ostromlottak, Lewis, az amerikai tengerészőrnagy vezetésével, vakmerő akciókra szánják el magukat.
A film Bonaparte Napóleon fiatalságának és gyors császárrá válásának személyes története, amelyben megjelenik a feleségével és egyetlen igaz szerelmével, Josephine-nel való, függőséget okozó és gyakran ingatag kapcsolata is.
Keopsz, az egyiptomi fáraó, három évi háborúzás után, arannyal megrakodva, diadalmasan visszatér seregével. Rabszolgáját, a zseniális Vashtart megbízza, hogy építse fel a piramisát - amely védene a sírrablóktól. Megkezdődik a gigantikus méretű piramis-épitkezés. Egyetlen ember túlvilági boldogságáért milliók földi élete válik szenvedéssé. Az aranyéhes fáraót megbabonázza egy ciprusi hercegnő, aki rövidesen a fáraó kedvenc felesége lesz. De az asszony rávetette a szemét a fáraó kincseskamrájának őrzésével megbízott kapitányra. A munkálatok a végéhez közelednek, a fáraó parancsba adja, ha valaki megtudja a sírkamra helyét, az halállal lakol.