Williard kapitány azt a megbízatást kapja a saigoni CIA-tól, hogy likvidáljon egy nyilvánvalóan megőrült ezredest. Az ezredes ugyanis a kambodzsai dzsungelben alakította ki saját birodalmát, amelyben magát istenként imádtatja és kíméletlen magánháborút folytat. Williard útja felfelé a folyón, a háborús területen keresztül egyre inkább erős színekkel festett rémálmokhoz hasonlít.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Önkéntesnek jelentkezik a vietnami háborúba az ifjú Chris Taylor. Ahhoz az egységhez osztják be, amelyet Elias és Barnes őrmester vezet. Elias betartja a játékszabályokat, törődik az embereivel, a kegyetlen Barnest viszont csak a harc, a küzdelem érdekli. Barnesnek és az embereinek semmi sem számít, hidegvérrel kivégzik az ártatlan embereket is. Amikor Eliasnak sikerül megakadályoznia az újabb mészárlást, a feldühödött Barnes lelövi. Chris sejti, mi történt. Mielőtt azonban az ügy kipattanna, a vietkongok támadásba lendülnek.

Több mint három évtizede foglalkoztat minden amerikait a kérdés: "Ki ölte meg Kennedyt?" John F. Kennedy meggyilkolása, a merénylet körülményei, a Zapruder-film, Oswald, a könyvraktár padlásablaka... - számtalan téma és kérdés, melyet mindenki betéve tud a világon; sőt a legtöbb amerikainak saját válasza is van rájuk. Az 1963-as merénylet óta több dokumentumfilm, tévéjáték, mozifilm foglalkozott a Kennedy-gyilkossággal, a téma örök és befejezhetetlen, hiszen máig tucatnyi megoldatlan rejtély övezi. Oliver Stone filmje nem egyszerűen egy a sok feldolgozás közül, hanem a legismertebb, és egyszersmind a legmerészebb is. Dokumentum és színjáték, valóság és feltételezés sejtelmesen keverednek e maratoni moziban, a nézőt mindvégig izgalomban tartva.

Claude megkapja a behívóját, és a sorozásra New Yorkba utazik. Aztán meglát egy gyönyörű lányt lóháton, akibe talán beleszeretne, ha a legkisebb esélye is volna rá, hogy még egyszer találkozzanak. Új barátai erről egészen másképpen vélekednek. A hippiknek semmi sem lehetetlen: az ő életüket más törvények irányítják, kizárólag olyanok, melyeket saját maguk hoztak.

A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.

Íme az eszelős szenvedély és a kitartó, makacs barátság története. Nicolas Cage és Matthew Modine alakításában, két nagyszerű színész előadásában ismerkedhetünk meg a fiúval, aki madárrá szeretne válni és barátjával, aki nem hagyja, hogy gyermekkori társa örökre magára maradhasson egy elmegyógyintézet szomorú falai között. Birdy, a madárka egyetlen vágya mindig a repülés volt. De különös szokásai a vietnámi csataterek borzalmai között egészen hatalmukba kerítették. A háború ébresztette rá arra, hogy nem akar ember lenni. Álom és valóság, rémálom és még rémesebb valóság képei kavarognak benne. Két világ között kell választania.Alan Parker csodálatos, felkavaró, nehezen felejthető filmet készített. Akinek van szíve, annak szárnyakat ad. (port.hu)

Ron Kovic lelkes, hazáját szerető ifjúként önkéntesnek jelentkezik a hadseregbe, hogy a vietnami háborúban szolgálja Amerikát. Az egyik összecsapásban szerzett súlyos sebesülés azonban kettétöri az életét. Félig bénán, élete végéig tolókocsihoz kötve tért haza. Ahogy a háborúban, úgy otthon is gyötrelmek sorozata várja: meg kell szoknia nyomorékságát, be kell illeszkednie családjába, környezetébe. Csak lassan ismeri föl, hogy nem a körülötte lévő világ változott meg, hanem ő maga. Ron Kovic az egyik legismertebb háborúellenes aktivista lesz. (port.hu)

Az életrajzi alkotás James Brown felemelkedésének krónikája, amelyben szemtanúi lehetünk annak, hogyan tör ki egy tehetséges fiatal a mély szegénységből és válik a zenetörténelem egyik legnagyobb és legmeghatározóbb alakjává. James Brown a huszadik századi zenetörténet egyik kultikus figurája: a soul és a funk stílus koronázatlan királya, aki dögös muzsikájával és vad táncmozdulataival valósággal megőrjítette közönségét. Az 1933-as születésű legenda gyermekkora szegénységben telt, amely bűnözéshez vezetett. Tinédzserként lecsukták, a börtönben viszont gospel kórust szervezett és megismerkedett egy énekes-zongoristával, Bobby Byrddel. Később ketten zenekart alapítottak, majd Brown szóló karrierje is beindult.

A Hamburger Hill igaz történetet dolgoz fel. A 101-es ejtőernyős osztag azt a feladatot kapja, hogy foglalja el a 937-es magaslatot. Tíz napig tart az öldöklő harc a Hamburger Hillnek csúfolt magaslat bevételéért - sok-sok fiatal életet követelve. Ez volt az egyik legvéresebb csata, amelyet az amerikai katonák vívtak Vietnamban.

Samuel Bicke (Sean Penn) igazi amerikai hazafi. Hisz az Amerikai Álomban és minden erejével próbálja megvalósítani. De bárhogy igyekszik, csak egyre mélyebbre süllyed, és lassan rémálommá válik az élete. Bicke az idegösszeomlás szélén végzetes akcióra szánja el magát: merényletet próbál elkövetni Richard Nixon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke ellen.

Paul élete a 9/11-es események hatására telik meg ismét értelemmel. Úgy érzi, végre újra itt van az ő ideje, megint meg kell védeni a szabadság földjét. Ezért elkötelezett harcot, "egyszemélyes kommandót" indít a terrorizmus ellen. Igaz, némi hátszéllel! Ezt pedig barátja, Jimmy (Richard Edson - A szakasz, Million Dollar Hotel, Lulu a hídon) biztosítja számára. Paulnak minden muzulmán potenciális tettes. És úgy tűnik éppen jó nyomon jár... A 20 évesen árván maradt Lana, Afrikában és Palesztínában töltötte gyerekkorát. Most érkezik vissza szeretett hazájába többéves távollét után. Egy Downtown-i hajléktalan szálláson vállal munkát. A veterán harcos és a keresztény lány története egyszer csak összefut. Amikor szemtanúi lesznek a Paul által már éppen kipécézett "terrorista" meggyilkolásának, úgy döntenek együtt indulnak útnak és nyomozzák ki, mi vagy ki áll az események mögött.